Téma: Béke poraitokra ! |
|
R.András |
|
Mért velem veszekszel ? Veszekedjél a Szathmári Botonddal. Ha azt mondja, hogy nem tudja, annak két oka lehet: - viccel; - tényleg nem tudja. Azt mondod, hogy nem viccel. Akkor egy marad: hogy tényleg nem tudja. Azt mondja, hogy nem is lehet tudni. Van két nagy tábor (mondott is két indus hangzású nevet: e táboroknak neve is van), az egyik azt vallja, hogy igen, a másik azt, hogy nem. És - Botond szerint - nem is lehet eldönteni, hogy melyiküknek van igaza. Ha szerinted el lehet dönteni, akkor légy szíves, gyere el a Hamvas Körbe és döntsd el. |
|
menta |
|
írjon neket a halál |
|
R.András |
|
Akkor viszont el kell hinnünk neki, hogy nem tudja ... |
|
menta |
|
"Csak körül kell nézni." Igen, igazad van. Ha körülnézek - a világ zavaros, hangos, illuzórikus kavalkád -mely sokszor támadólag lép fel ellenem duális harcban állok vele, legszívesebben elbújnék egy odúban és nyüszítenék. Máskor - ha rajzolok például - nem ilyennek érzem -tehát nem mindegy mikor, hol, milyen tudatállapotban vagyok. És az is fontos, hogy ki néz körül. AZ ALANY.
Volt egy herceg, kétezer-ötszáz éve, Gautama Sziddhártha - pompában, kényelemben, szeretettel nevelték - bezárva a nagy palota-rendszerbe, ligettel körülvéve. Az ifjú herceget nagyon érdekelte, hogy mi van a palota falain túl, ezért megszökött onnan. És körülnézett.
A négy gondolatébresztő látvány szíven ütötte: szegénység, nyomorultság, öregség, halál. Már nem találta többé a boldogságot és élete értelmét az érzéki gyönyörökben és a fényűző semmittevésben. Ebből született a világnézet, mely nem-világnézet. És később a vallás. Végül 29 évesen hátat fordított addigi életének, és elindult a megszabadulás keresésének útján. A szenvedéstől való azonnali és radikális megszabadulást kereste. Megvilágosodva - Buddhává válva tanított. A négy nemes igazság: 1.az emberi élet - a létesülés - szenvedéssel teli (dukkha); 2.a szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás; 3.van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól; 4.a megszabaduláshoz a „nemes nyolcrétű ösvény” vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés.
|
|
menta |
|
" vicces ember és mást mond, mint amit gondol" - ő pont nem az, aki ilyet tenne. |
|
R.András |
|
Ezért lett volna jó, ha ott vagy, mert akkor hallottad volna a saját füleddel, hogy: nem tudja. Legalábbis azt mondja, hogy nem tudja. Persze, lehet hogy vicces ember és mást mond, mint amit gondol. Legközelebb gyere el és ugraszd ki a nyulat a bokorból !
|
|
R.András |
|
Nem biztos, hogy elég körülnézni. József Attila is körülnézett és nem látta Istent - mert ott állt a háta mögött ... !
|
|
Omniscient |
|
Csak körül kell nézni. Triviális. Na persze, lehet a "világot" másképp' definiálni, de arról beszélgessenek csak a szobatudósok. A szofisztikáltak. Na meg, a szubjektív idealisták.
|
|
gajo |
|
A halhatatlan hallhatatlan! |
|
menta |
|
még tovább untatva ezzel: A forma-nélküliből (ami értelemszerűen Egy) keletkezik egy (több, sok milliárd) forma: kint-határ-bent. a tenger (formanélküli) melyből kiválik a hullám (forma) --------- a hullám lényegileg és teljesen tenger, semmi egyéb nincs benne, nem adódik hozzá, csak TENGER és a hullám a tengerből semmit nem vesz el és semmit nem ad hozzá. Keletkezik és elmúlik. Csak az ember-hullám tudja azt gondolni, hogy [szép, okos, nagy, gazdag] hullám vagyok - tenger nélkül, nincs is tenger, nem is érdekes. : ) |
|
menta |
|
"Az alapkérdés az, hogy a világ duális-e vagy sem" Annyit és annyi helyen írtam beszéltem erről, hogy magam is meguntam. Hát még ti! Szathmári Botond elmosolyodása afféle buddhista mosoly. Tudja. Mármint azt, hogy ezt miért nem tudja elmondani. Mint ahogy a misztikus uniót átélt misztikusok is tudták, hogy a lényegét nem fogják tudni kommunikálni... ezt átélni lehet, megbeszélni, megvitatni nem... Egy világ van. Egy Buddha-tudat. Egy Isten. Egy én (mindenki más Te).
Ami megnyilvánul formában: alanyi -tárgyi dichotómiában van. De van olyan tapasztalat, vagy inkább különleges élmény, amikor ezen felülemelkedik a tapasztaló tudat = egyenlő lesz a tárgyával. Zenészekre mondják nem zenél, maga a zene, azzá válik, eggyé válik. A szerelem nagy pillanatai. Ihlet. Intuíció. A halál pillanata is ilyen lehet.
Megfigyelendő: ha valami keletkezik, rögtön három keletkezik [az egyből] A forma-nélküliből (ami értelemszerűen Egy) keletkezik egy (több, sok milliárd) forma: kint-határ-bent. A határról szoktak elfeledkezni. A materialisták meg az alanyról is. Marad a tárgy. De ez már másfele visz.
a tapasztaló alany - a tapasztalás folyamata - a tapasztalás tárgya
ez elszakíthatatlanul, mindig, kivétel nélkül egyszerre keletkezik -a non-duálisból válik ki. Ami értelemszerűen határtalan végtelen, örök, korlátlan, teljes. Tehát a fentiek szerint a Lét non-duális, a létesült duális. * Weöres Sándor:
Van Isten? Nincs Isten? – Abban, ami független a tértõl, idõtõl és minden káprázattól: a Van és Nincs ugyanaz.
Ki vagy? a határtalan, mely fogantatásodkor a határok közt megjelent.
|
|
|
menta |
|
jelen eset - minden eset jelen eset csak ha múlt tudattal gondolok rá, akkor ez elillan. A világvallások azért lettek világvallások, mert a jelen esetekről szólnak a józan paraszti észhez. És a szívhez. |
|
R.András |
|
Ezzel a kijelentéseddel a filozófusoknak kb. a fele nem ért egyet ! |
|
Omniscient |
|
Minden duális. A "mély(ek)ben" mindenképpen! Ez trivialitás. Sok szóra sem érdemes!
|
|
|
dejszen |
|
Ébredek: három vers, két novella, egy zenemű... Délig aszketizálok egy kicsit... Ebéd: egy alma. 4-ig festészet, uzsonnára egy szem eper...
Belökök egy sört, meg egy felest, azután a szomszédaszonnyal elhetyegünk a szalmakazalban!
|
|
|
R.András |
|
Kár hogy nem jöttél el a Hamvas Körbe. Az alapkérdés az, hogy a világ duális-e vagy sem. Amikor mondtam Szathmári Botondnak, hogy ezt a kérdést jó volna eldönteni, elmosolyodott hogy ebben a kérdésben két nagy iskola van: az egyik szerint igen, a másik szerint nem. És úgy láttam rajta, hogy nem hiszi, hogy ebben a kérdésben dűlőre lehet jutni ...
|
|
R.András |
|
A betegségek is, és végül a halál is azért érnek minket (ma még), mert nem ismerjük eléggé a biokémiát. Ha a biokémiát olyan jól megismerjük, hogy el tudjuk kerülni a halált, akkor majd nyilván orvosolni tudjuk az egyszerűbb betegségeket is. Azokat az egyszerűbb betegségeket, mint a foglukadás, lehet hogy célszerűbb lesz továbbra is hagyományos (nem-biokémiai) módon, testidegen anyag bevitelével kezelni. De, ha majd nagyon ráérek, lehet hogy megírom a fog-újranövesztő programot is ! ...
|
|
Omniscient |
|
Jelen, konkrét, esetben a 'világvallások' n(s)em játszanak.... Csak a józan, paraszti ész! ..
|
|
menta |
|
a világvallások - ezt amit írsz -, egybehangzóan úgy mondják (még ha más szimbólumokat használnak is) hogy a Halandó gyarló életét a halhatatlan örökkévalóságba emel(het)i. Erre szolgálnak a szakrális szertartások, dogmák (tanok), az előírások is ezt segítik. A dolognak valójában logikusan köze nincs a földi időtartamhoz, a földi tér fogalomhoz, csak az idő és tér felettihez. |
|
Omniscient |
|
Csak arról volt szó, hogy elképzelhető-e az ember egy napja. Örök-élet esetén .... Amúgy, nem hinném, hogy pl. örökkön örökké fennmaradó betegséggekkel kellene élni. Örök-élet esetén .... Az már régen rossz, hogyha minden olyant is beleképzelünk, ami nem örök-élet esetén vann ..
|
|
R.András |
|
Azokra gondolok, akik nem tudnak mit kezdeni magukkal. Akik úgy élnek, hogy "valahogy kibekkeljük azt a pár évet, ami még hátravan a nyugdíjig, aztán valahogy elhereberélünk abban a pár évben, ami még hátravan a halálig". |
|
menta |
|
Petőfire gondolsz? Vagy Pergolesire, Mozartra? Vagy arra a 80 körüli nőre, aki ordibálva, káromkodva, magába-zárt-osztályon járja az utakat?
|
|
|