| Téma: Agy |
|
| john batky |
|
Na, nem hiszem, hogy olyan hímsovén lennél, mint amilyennek látszol..  |
|
| Rendes Kis |
|
Mindenesetre megmagyarázza a "női logikát" !  |
|
| Rendes Kis |
|
Azt mondja, hogy "NEM", de az azt jelenti, hogy "TALÁN" !  |
|
|
| Gyöngy |
|
Minden nyüzsgés vége "NEM"  ?
|
|
|
| onodij |
|
|
Én sem emléxem pontosan, de azt hiszem a telefon feltalálása és egyéb robbanásszerű új találmányok kapcsán hangzott el, hogy ez már a tudomány legvégső határa ! és még utána jött az autó meg a tv stb. |
|
| Gyöngy |
|
Émmá' ölég öreg vagyok, de nem emlékszem ki mondott ilyet?
|
|
| onodij |
|
|
Valami ilyesmi már elhangzott 1888 körül ... |
|
| negyven rabló |
|
Na végre!
Attól féltem, hogy reggel megint söpörni kell a konyhában! |
|
|
|
| john batky |
|
|
Aki az alvást uralja, az kormányozza talán az ébrenlétet. |
|
| onodij |
|
|
Na azért vannak még tartalékosok ... |
|
|
| mpd |
|
Ez miért jelentené az emberi evolúció végét?
Eszem megáll.
Persze lehet, ezt csak a cikkíró biggyesztette oda a cikk elejére.
Vagy maga RK ..??? |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Elhülyít a nagy pocak?
Aki a hasfalon, a derék táján „zsírpárnát” növeszt, számítania kell arra, könnyebben szenvedhet el egy szívinfarktust vagy egy agyvérzést. Svéd kutatók, több mint ezer asszonyon végezetek el kísérletet. A tanulmány szerint, a kor előrehaladtával megnő a szellemi hanyatlás -demencia-, rizikófaktora is ... http://gondola.hu/cikkek/68474 |
|
| gajo |
|
"Amerikai kutatók megmentenék az elveszett emlékeket"
... és rögtön el is vennék! |
|
| Rendes Kis |
|
Amerikai kutatók megmentenék az elveszett emlékeket
Nyugtalan éjszakákon rosszabb hatásfokkal dolgozza fel az agyunk az információkat emlékekké, mintha mélyen aludnánk. Az emlékezet és az emlékek felépítéséért felelős egyik legfontosabb agyterület az úgynevezett hippokampusz. Itt raktározódnak azok az emlékek, amelyek nélkülözhetetlenek a tanulás folyamata szempontjából. A pennsylvaniai egyetem kutatói, Christopher G. Vecsey és kollégái arról számoltak be a Nature című folyóiratban, hogy alváshiányos egereknél sikerült kimutatniuk a hippokampuszban egy bizonyos enzim, a cAMP (ciklikus adenozin-monofoszfát) lebontását. Az agyban csak akkor keletkezhetnek bizonyos enzimek, ha más enzimek aktívak, illetve inaktívak. A hippokampuszban csak akkor képződhet cAMP, ha egy másik enzim, a foszfodiészteráz kevésbé aktív.
A kutatók kimutatták, hogy az alváshiány következtében megnő a foszfodiészteráz koncentrációja, és ennek megfelelően csökken a cAMP-é - írja a Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de). Ahhoz tehát, hogy a rossz alvás ellenére rögzíteni lehessen az emlékeket, a cAMP koncentrációját kellene növelni, méghozzá a foszfodiészterázok deaktiválásával.
Alapvetően a nappal tanult, illetve átélt dolgokat az agy a különböző alvási szakaszok folyamán molekuláris szinten rögzíti. A különféle emlékezettípusok felépítéséhez az álomszakasz éppolyan fontos, mint a mélyalvás szakasza. Még nem tisztázott, hogy bizonyos alvási szakaszokhoz bizonyos emlékezetfajták társulnak-e - például a munka- vagy a hosszú távú emlékezet ... http://gondola.hu/hirek/114695 |
|
| Rendes Kis |
|
Hát éppezaz: nem lehet, hogy az ú.n. izomagy voltaképpen "hájagy" ?  |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
A több háj, kevesebb aggyal jár
Tudományos felvételekkel bizonyították, hogy a túlsúlyos emberek agya feltűnően kicsi, és valószínűleg emiatt nagyobb az esélyük a leépülésre. A világ számos klinikáján vizsgálták meg magspintomográfban a jelentkezőket, mérték meg agyukat, és hasonlították össze testsúlyukkal. Az eredmények mindenütt ugyanúgy alakultak. Minél többet nyom egy ember, annál könnyebb az agya. A túlsúlyosak agyának bizonyos kulcsterületei a karcsúbb egyénekéhez képest négy százalékkal kisebbnek bizonyultak, a kórosan elhízottak esetében pedig kétszer ekkora volt a méretcsökkenés - írta a Der Spiegel című német lap internetes kiadása. Különösen a tervezésért felelős homloklebeny érintett. Emellett azonban a halántéklebeny és hippokampusz részei is zsugorodtak. Az agy mérete a korral csökken, ez normális; ám a folyamat sokkal korábban és gyorsabban bekövetkezik a testesebbeknél. A túlsúlyos egyének agya nyolc évvel, a kórosan elhízottaké tizenhat évvel nézett ki öregebbnek, mint a normál testsúlyúaké.
A felfedezés biológiai magyarázattal szolgál arra a jelenségre, amely már a pszichológusoknak is feltűnt: a kövérek, különösen koruk előrehaladtával, észrevehetően rosszabbul teljesítenek az emlékezetet és gondolkodást próbára tevő feladatokban, mint átlagos testsúlyú kortársaik.
A túlsúly azonban nem csak a szellemi teljesítőképességet csökkenti, hanem nyilván fogékonyabbá is teszi az agyat a betegségek iránt. Az idegszövet eltűnésével együtt ugyanis a kognitív tartalékok is fogynak. Ezáltal sokkal inkább nő annak a kockázata, hogy valaki az Alzheimer-kór vagy más agybetegség áldozatává váljon ... http://gondola.hu/hirek/113841 |
|