| Téma: Fa, fasor, erdő ... |
|
| keresztkem |
|
Annak idején a 30'-as években Lillafüreden--és környékén-- forgatták a "MESEAUTÓ" című filmet, melyben szerepelt az "ARANYORSZÁGÚT" nevű terminus.Sőt ebből lett egy akkori híres sláger is, hogyasszongya: "Aranyországút csillogó gyémánt porán, repülünk a mesék kocsiján...stb...stb".
Nos, ez az "aranyországút" tulajdonképpen egy gyönyörű AKÁCFASOR volt--az általa "közrefogott" ú.n. MAKADÁM úttal együtt--mely Lillafüred Felső-Hámor-t és a Diósgyőr végét jelentő MAJLÁTH nevű városrészt kötötte össze--először jobb, majd baloldalán egy festői kis, erdei vasúttal.Megjegyzendő: a "MAKADÁM" út, az angol Adam Mack út-, és hidépitő mérnök nevéből "torzitott" eredetű szó, aki az "ilyen" technológiájú aszfaltútépitést meghonositotta hazánkban.
Kérdésem!
Van-é valakinek képe-fényképe erről az "ARANYORSZÁGÚT"-ról???? Mert mondanom sem kell, hogy az akácfasor-t kivágták--persze nem ésszerű indok nélkül...
keresztkem |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Változatlan maradt az erdőterületek nagysága
Tavaly év végén továbbra is 6,52 század millió hektár volt az erdőterületek összessége az országban – közölte az Országos Statisztikai Hivatal.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest ez 0,1 tized százalékos növekedést jelent, ugyanakkor 3,1 tized százalékkal nőtt a törvényesen kivágott famennyiség, mely tavaly 19,2 tized millió köbmétert tett ki.
... http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=142686&cim=valtoz |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Árapatakon gyökeret hajtott a jótett – Erdőtelepítés önkéntesekkel
Ritka az az ember, aki ne nemes tettként könyvelné el, ha valaki fát ültet, illetve akit ne fogna el a düh, ha megcsonkított, letört vagy éppen gyökerestül kihúzott facsemetét lát. De napjaink szomorúbb-súlyosabb látványát a kopár, erdőtlen hegyoldalaink nyújtják.
Kinek nem inge, ne vegye magára – szoktuk mondani, mert legtöbbünk nagy tisztelettel pillant az erdőre, tulajdonosként vagy résztulajdonosként, erdő-közbirtokosságok vezetőjeként tiszteletben tartja a szakemberek készítette üzemterveket, az újratelepítéseket. Kivéve azokat, akik a gyors meggazdagodás mámorában kiutat találnak a kegyetlen erdőirtásokra. Nem igaz, hogy nem marad erdő unokáinknak, de kérdés, hogy mennyi és milyen.
Ezt a jelenséget ismerte fel a harmadik évébe lépő, hasznosnak mutatkozó erdőtelepítő országos ifjúsági önkéntes mozgalom, amely az Elültetett jótett címszót írta zászlajára, és immár bekígyózott megyénkbe is.
... http://erdely.ma/kisregio.php?id=139943&cim=arapatakon_gyokeret_hajtott_a_jot ... |
|
| Rendes Kis |
|
Annyival jobbak a közönséges erdei fafirkálóknál, hogy nem meglévő fát firkálnak össze, hanem ültetnek (egyet) ...  |
|
|
| mpd |
|
|
Badarság. Én már elültettem életemben párszáz fát, rendes erdei fát, dísz- és gyümölcsfát vegyesen, nem szólva a cserjékről, évelőkről és egynyáriakról. És nem várom el, hogy a nevemet emiatt megörökítsék. ez megint valami bőccsészkedés. |
|
| Rendes Kis |
|
"ÜLTESS EGY FÁT A JÖVŐNEK!" akció keretében felhivással fordulunk
minden mucsai civil szervezethez, közösséghez, baráti társasághoz
és a családokhoz, hogy ültessenek el egy fát! Mucsa város jövő
generáció is is látni fogják majd a tankertként is szolgáló helyszínen
ismertető táblákon a fák neve mellett, hogy kik ültették el... |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Újabb fakivágások Marosvásárhelyen
A Polgármesteri Hivatal a Budai Nagy Antal, az Arató és a Tudor Vladimirescu (Bucegi és Nyárád utcák közötti szakasz) utcákban tervez fakivágásokat március második felében.
A városháza közleményében arra hivatkozik, hogy az adott utcákban elkezdik a felújításokat, éspedig a létező öreg, leromlott vegetációs állapotban levő fák helyére, fiatal hársfákat ültetnek, amelyek magassága nem haladja meg a 2 métert.
A Budai Nagy Antal utcában 36 fát vágnak ki, az Arató utcában 27 fa kerül kivágásra, míg a Tudor Vladimirescu utcában 4 fa jut a favágók sorsára.
A kivágott fák helyére újakat ültetnek, így a Budaiba 51 fát, az Arató utcába 48, míg a Tudor Vladimirescu utcába 10 fát ültet a Polgármesteri Hivatal ígérete szerint.
marosvasarhelyi.info
... http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=136870&cim=ujabb_fakivagasok_marosvasarh ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Rekviem egy fáért
Kisgörgényben a régi iskola – ma kultúrotthon – udvarán volt egy öreg eperfa, melyet még a nagyszüleink idejében ültettek. Fehér eper termett rajta, melyet mi a szünetekben összeszedtünk és jóízűen elcsemegéztünk. A tavaly útba került az öreg eperfa az iskola korszerűsítése, bővítése, az udvar rendezése során, és kivágták.
Igaz, az óvodás, napközis gyermekek – ma félelmetesen kevesen vannak – érdekében tették. Nekem szívfájdító az „öreg tanú” halála. „Mert az embernek vannak ismerős fái, amelyeket számon tart, mint az élő ismerősöket, és melyeknek a halálán szomorkodik, mint az élő ismerősök halálán!” (Gárdonyi Géza: Ének a fákról).
E fa alatt és körül nemcsak szüleink és mi játszottunk, hanem emlékezetes esemény színhelye is volt. Nevezetes tanúsága, hogy 1914 áprilisában e fa alatt hallgatta Bartók Béla utolsó erdélyi nótafáját, Szalai Biri nénit, aki 1995-ben hunyt el.
Megjegyzem, Bartóknak egy kisgörgényi fiatalember volt a kocsisa, aki Vásárhelyen Ziegler doktoréknál szolgált. Bizonyára az ő biztatására kocsikáztatta az illusztris vendéget a szülőfalujába. Bartóknak tetszett a beszédes, nótás kedvű kocsis, Bárdosi Lajos bá. E látogatás során Antalfy tanító hűséges segítségével 12 dallal gazdagodott a bartóki népdalgyűjtemény.
1990 nyarán az öreg tanún egy kis táblát helyeztem el, a következő szöveggel: E fa alatt hallgatta Bartók Béla a „tiszta forrás” csobogását 1914 tavaszán. Miért emlékezem? Közeledik a halhatatlan Bartók Béla március 25-i születésnapja. Milyen szép, könnyen megvalósítható lenne e napon az egykori öreg tanú helyén egy-egy illő verssel, emlékezéssel, egy-egy még élő bartóki dallal emlékezni! Óvodások, iskolások, felnőttek együtt kívánnák:
„Térj be hozzánk, drága vendég, tündökölj ránk, fényözön!”
„Életem legboldogabb napjai azok, amelyeket falvakban, parasztok között töltök...”
Anyanyelvünkben, emlékeinkben, lelkünk-szellemünk tisztaságában és hűségünkben maradhatunk meg századunk morzsoló-pusztító viharában, és hisszük: „Legszebb mégis az erdélyi tavasz!”
Sipos Sándor, Kisgörgény
e-nepujsag.ro
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=136872&cim=rekviem_egy_faert |
|
| katáng |
|
Tetszik! Nemcsak szép, titokzatos is. 
Ez meg az év hala:
 |
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Addigis, amíg elkészül a beépített like: http://vectrix.hu/pic/like.png |
|
| Gyöngy |
|
|
RK, csinálj like-ot a fórumodra ! Erre a képre adnék. |
|
| Tin Katinka |
|
Mi a véredényetek a Smaragdfáról?
Van pár száz magom. Merjek csemetézésbe belevágni? |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Nem elég a ló és a druzsba – Zabolai fakitermelés svájci módra
„A kommunizmus előtt idehaza is ugyanolyan környezetbarát módon végezték az erdőkitermelést, mint nyugaton, de a rendszerváltás után beállt a fejetlenség” – véli a zabolai Mikes-leszármazott Roy Chowdhury Sándor, aki most a celerinai (Svájc) önkormányzattal és szakemberekkel együttműködve erdőkitermelési kurzust indított. A gyorstalpaló célja, hogy – a svájci mintát követve – idehaza is normális mederbe terelődjön az erdőgazdálkodás.
A Chowdhury–Mikes család és a celerinai erdőbiztos, Jon-Andri Bisaz, valamint a fadöntő-kiképzők, Luigi Frigerio és Fred Flückiger 2012 februárjában kezdték el az első képzéseket Zabolán és Sepsibükszádon. Ezeken az egész országból húszan vettek részt, emellett öt erdőmérnököt is tanítottak. A három legigyekvőbb résztvevőt: a zabolai Izsán Ernőt és Harai Istvánt, valamint a bükszádi Terza Adorjánt a celerinai erdészet meghívta Svájcba továbbképzésre.
A mostani, vagyis a második erdőgazdálkodási és fakitermelési kurzus múlt hétfőn indult Zabolán, és két hétig tart. A18 háromszéki résztvevővel a két celerinai szakember mellett már a három, Svájcot megjárt fadöntő is megosztja tapasztalatait. A kurzus díjmentes, a költségeket a Mikes-leszármazottak és a celerinai önkormányzat állja. A szervezők hosszú távon azt szeretnék, ha diplomát is adhatnának a tanulóknak, a későbbiekben pedig fakitermelői iskola létesítésén gondolkodnak.
A hét elején a tanulók a fa biztonságos kidöntését gyakorolták. Roy Chowdhury Sándor elmondta: úgy kell dönteni, hogy közben nem sértik meg a szomszédos fákat, ugyanakkor a vontatás során sem sebezhetik meg az ép fákat a kivágottal. A svájci standardok szerint az sem mindegy, hogy milyen magasságban kezdik meg a kivágást: minél alacsonyabban, annál jobb, hiszen így nem hagynak maguk után magas rönköket, amelyek veszélyeztetik a szállítást, például eltörhetik a ló lábát.
A biztonságos fakitermelés kapcsán mindenképp példamutató a svájci módszer, hiszen ők teljes munkafelszerelésben: sisakban, vágásálló ruhában dolgoznak. A Mikes-leszármazott kifejtette, mifelénk leginkább az anyagiak miatt nem vásárolnak a kitermelők munkaruhát, miután egy sisak ára a 400 lejt is elérheti, egy teljes uniformis pedig 1500 lejbe kerül. A hazai standardokkal ellentétben, Svájcban komoly előképzésekkel jár a favágó szakma, amit itthon nem vesznek elég komolyan, pedig valójában nem elég egy szekér és láncfűrész a biztonságos munkához, összegezte Roy Chowdhury Sándor.
A zabolai Mikes-leszármazottak jelenleg is perelik az államot a kommunizmus alatt elkobzott erdőikért. Hozzávetőleg 15 ezer hektárról van szó, aminek eddig csak 20 százalékát sikerült visszaszerezniük. A már visszakapott erdőkben jelenleg Sepsibükszádon, Zabolán és Gelencén folyik kitermelés, három külső cégen keresztül. A kivágott fák helyére vagy a korábbi irtásokba tavaly 50 ezer csemetét ültettek, jövőre pedig 55 ezer csemetét helyeznek földbe.
Nagy Sz. Attila
Székely Hírmondó
... http://erdely.ma/gazdasag.php?id=131721&cim=nem_eleg_a_lo_es_a_druzsba_zabola ... |
|
|
|