| Téma: Pszichokémia |
| R.András |
|
Berzelius a modern kémiai jelrendszer és a H2O megalkotója
Következő tudósportré posztunkban egy olyan svéd kémikust mutatunk be, akinek a munkássága örökre meghatározta a tudomány világát. Jöns Jakob Berzelius 1779. augusztus 20-án született. Nehéz sorsú árvaként nőtt fel, majd orvosnak tanult. Egyetemi tanulmányai végeztével a számára sokkal érdekesebb kémia világa felé fordult. Több ezer kísérletet végzett, számtalan vegyület pontos összetételét határozta meg, igazolta az állandó és a többszörös súlyviszonyok törvényét. Berzelius fárasztónak találta, hogy mindig teljes nevén emlegesse az elemeket, főként amikor a vegyületek összetevőit adta meg. Ezért az elemek és vegyületek jelölésére vegyjelek és képletek használatát javasolta, az elemek latin vagy görög neveinek kezdőbetűi alapján. A molekulák képletében feltüntette az alkotó atomok vegyjelét, jobb oldalán alsó indexben pedig a számát is, így lett pl. a két hidrogén- és egy oxigénatomból álló vízmolekula képlete H2O. Ezzel a kémia mai napig használt egységes nyelvének megalkotójaként vált ismertté. Ám itt nem ért véget a munkássága: új elemek felfedezésével és elnevezésével (mint a szelén, cirkónium, szilícium és tórium) jelentősen gazdagította az elemek periódusos rendszerét. Az elektromosságot tanulmányozva elsőként figyelte meg, hogy az elektromos áram egyes vegyületek bomlását okozza. Számtalan kémiai jelenség leírója és névadója volt, úgy mint a szerves és szervetlen anyagok, az allotrópia, az izomer és polimer, a katalizátor, valamint a halogén. Berzelius tudományos módszertana és oktatási módszerei is maradandó hatást gyakoroltak, tanítványai közül sokan váltak neves tudósokká. Rengeteg energiát fordított a laboratóriumi munkára is, ahol módszeres kísérletezéssel és mérésekkel alapozta meg az új kémiai elméleteket. Berzelius ötvenéves korára örökre beírta magát a tudomány történetébe. Évtizedekig minden évben összefoglalót adott ki a vegyészet legújabb eredményeiről, s ha ebben egy teóriát tévesnek minősített, az attól kezdve szalonképtelen volt. Kortársai a kémia fejedelmének tartották. Bárói rangot kapott, Párizsban egyenrangú félként fogadta Lajos Fülöp király, Goethe pedig megtiszteltetésnek tartotta, hogy együtt vacsorázhatott vele. A modern kémia egyik atyja 1848. augusztus 7-én halt meg Stockholmban.
... www.facebook.com/messerhungarogaz/posts/pfbid0u37GhdYHYQYchssxoc1w2ng8yEM7NFf ... |
|
| gajo |
|
 Csupán egy születési dátum alapján fizikai, érzelmi és szellemi szinten egy-egy dinamika pár segítségével olyan mély és belsőséges (és mindeddig rejtett) mozgató erők fedhetők fel önmagunk előtt, amik a mindennapokban a háttérből irányítva előidézik életünk boldog vagy épp boldogtalan pillanatait.
 |
|
|
|
| negyven rabló |
|
Most mijé döbbentél meg? Tán, mert embereket leltél? |
|
| fokos |
|
|
Noshát itt vagyok. Megdöbbentő, hogy mindenki mási is... |
|
| negyven rabló |
|
Idézet:
Az akaratunkkal miért ne folyásolhatnánk a pszichokémiánkat is befele ?
Sok dolgunk van ilyesmikkel, de maradjunk Fekete Istvánnál!  |
|
|
| katáng |
|
Zsírégető hatása miatt is javalt, ami jó a lónak meg a drótszamárnak is.
|
|
| missmarple |
|
Van igazsága az unokahúgodnak.
Persze attól függ, hogy milyen súlyosak a tünetek. Ha mondjuk pszichotikus állapotot idéz elő, akkor muszáj(!) gyógyszert szedni.
Ha viszont a "normál" hullámzás része, akkor nem feltétlenül..
Aztán, az is igaz amit Te írtál. Bizony az izomműködés is biokémia, de a legszebb az egészben az, hogy pl. depresszió ellen igencsak javasolt a mozgás.
Sok mozgás! Hosszútávú terhelés, ugyanis nemcsak az izomműködéshez, hanem az agyi dopamin, noradrenalin (DO, NA) kiáramláshoz vezet, ami egy idő után az opiátrendszert aktiválja.(Mechanizmusa hasonló, mint amiről a csecsemőkor kötődésénél ld. Boldogság topic volt szó, gerincvelő hosszú felszálló pályái.)
Euforizáló és fájdalomcsillapító hatású.
Szóval hajrá: mozgás!!!!!
|
|
| Rendes Kis |
|
Az unokahúgom azt mondja, hogy a mániás depresszióra gyógyszert kell szedni, "mert ez kémia".
Elgondolkoztam ezen, és arra jutottam, hogy: az izomműködés is kémia, oszt mégsem kell gyógyszert szednünk, hogy mozoghassunk - elég akarnunk azt.
Ez alapján a kérdésem: Az akaratunkkal miért ne folyásolhatnánk a pszichokémiánkat is befele ? |
|
|