| Téma: Evolúció |
|
| mpd |
|
1. A szelekciós nyomás az mindig valami környezetváltozás miatti alkalmazkodási kényszer. Lásd a manchesteri lepke.
2. Darwint félremagyarázni mindig is divat volt, Önnek lelke rajta, én nem foglalkozom ezzel. Tessék elolvasni a könyvét oszt jónapot.
3. A "nagyon kedvező" mutációnak nudli köze van a magasabb-alacsonyabb rendűséghez. Nagyon kedvező, tulképpen a túlélés szempontjából (a szaporodási siker tán jobb kifejezés lenne, de Maga képes lenne valami pajkos irányba vinni a beszélgetést)
4. Cél..... maga szerint az Univerzumnak mi a célja? vagy az atomok bomlásának? |
|
| keresztkem |
|
"..Az átmenetek oka mindig valami szelekciós nyomás."
No, jó jó! De a "szelekciós nyomás" MI MIATT "ÁLL ELŐ"! "AZT" ugyan mi involválja és miért, és miért pont ott és akkor? Csakúgy "magátúl"? A természetben MI A TÚRÓ VAN " csakúgy ukkmukkfukk magátúl"?
Mellesleg a "magasabbrendű" kalkulus-t maga Charles Darwin is bátorkodott használni, azért hát szerénységem is.Mellesleg--horribile dictu--MÉG ÖN IS aztat "MEGASZONGYA"
hogyizé: "nagyon kedvező)mutáció"! Önnek szabad? Darwin Karesznak meg nekem nem?
Továbbmegyek.
Olyan hogy valaminek "célja" ne lenne nincs! Önnek is van--legföllebb nem ösméri el (és esetleg: fel)hogy van! Még akkor is VAN(!), amikor aztat,mongya hogy az evolúciónak nincsen célja.Akkor az az ÖN CÉLJA(!) hogy megprobbatja megmagyarázni, hogy az evolúciónak ne lenne célja! Persze nem tuggya!
Persze azt a CÉLT Ön nem veszi észre, mert Önmagának elnézi-megbocsájtja "épp azt", amit másnak nem!
Mindez olyasféle LOGIKAI BUKFENC, mint amikor valaki azt mondja: NINCS ISTEN!S ezt az --egyébiránt Istentől kapott--agyműködése helyességének biztos tudatában manifesztélja a LEGNAGYOBB (egyébiránt: keresztényi) BIZODALOMMAL! Persze szellemileg defektusos következetlenséggel--hisz' mint Ön is, mitsem sejt gondolkodási hibájáról.
keresztkem |
|
| mpd |
|
Az átmenetek oka mindig valami szelekciós nyomás.
És nagyritkán valami nagyon kedvező (az adott körülmények között nagyon kedvező) mutáció megjelenése.
A bojtosúszós hal négyszázmillió év alatt nem változott semmit - mert nem KELLETT változnia. |
|
| mpd |
|
Fals. A természetben nincs "magasabbrendű".
Ez olyan, mintha az evolúciónak "célja" lenne, pedighát nincs.
A természet, és azon belül az evolúció, közömbös. |
|
|
| keresztkem |
|
Az evolúció TANA abban hiányos--szerintem legalábbis--hogy NEM KIELÉGITŐEN MUTAT RÁ AZ EVOLÚVIÓS ÁTMENETEK OKÁRA-okaira! Ill. amit OKKÉNT BEÁLLIT--ha jól tudom a "természetes kiválasztódás"-t a bonyolultabb-komplexebb és persze instabilabban magasabbrendű "rendszerek" létrejöttére az csak azoknak a számára meggyőző, aki EBBEN HISZ!Pontosabban a "rendszerváltásokat" azok létrejövését INVOLVÁLÓ KÖRÜLMÉNYKÉNT "fellelt ok" nem igazán meggyőző--sokunk számára.Ilyeténképpen az evolúció nem más, mint PUSZTA FENOMENOLÓGIA! Esetlírások finom IVŰ, de valójában ÉRVELÉS ÉS INDOKLÁS-IGAZOLÁS NÉLKÜLI; LEIRÓ tanrendszere--tehát: abszolúte BIZONYITÁSOK HIJÁN, mármint a "VÁLTÁSOK" okaira vonatkozó BIZONYITÁSHIÁNYRA UTALOK.
Ilyenformán az evolúció--ugyan elfogadandó--DE CSAK AZÉRT, MERT NINCS ATTÓL JOBB!
És még egy nagy-nagy tévedés: A TUDOMÁNY MINDEN ELLENKEZŐ HIRESZTELÉSSEL SZEMBEN NEM(!) FEJLŐDIK, CSAK TÁRGYÁBAN, TÁRGYÁNAK VÁLTOZÓ ELEMEIBEN BIZONYOS OPTIMALIZÁLÓDÁSOK JÖHETNEK OLYKOR LÉTRE.EZT NEVEZIK AZ ÖNHÖZ HASONLÓ TÚL-LELKES EMBEREK FEJLŐDÉSNEK, HOLOTT CSAK A POEN--MINT A VICCBEN-- CSATTANÓJÁHOZ JUTUNK VALAMELYEST KÖZELEBB.
keresztkem |
|
| mpd |
|
|
Persze. Így fejlődik a todomány. |
|
| Rendes Kis |
|
Az evolúciótan ágazatai között is vannak túlélők és kihalók ?  |
|
| mpd |
|
|
Ehhem-ehhem. Ez a Gould-Levontin doktrína. Az amerikaiak vadhajtása az evolúciótanban. |
|
| Rendes Kis |
|
Ötször gyorsabb volt az evolúció a kambriumi robbanáskor
Forrás: ScienceDaily/Livescience | 2013. szeptember 13. péntek 09:21
Egy kutatócsoport kiderítette, milyen gyors volt a fejlődés az evolúció „nagy bumm”-ja során.
Az 520-540 millió évvel ezelőtti időszakban rendkívüli gyorsasággal jelentek meg különféle fajok, többek között egy 3000 lencséből álló szemet hordozó rákféle, egy garnélaszerű kétméteres élőlény, valamint tulipánokhoz hasonlító organizmusok. A vizsgálat szerint a folyamat ötször gyorsabb volt, mint napjainkban.
... http://www.hirado.hu/Hirek/2013/09/13/08/Otszor_gyorsabb_volt_az_evolucio_a_k ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Megváltoztatják a gondolkodásunkat az okos szemüvegek
A „PC utáni korszak" 2007-ben kezdődött az iPhone megjelenésével, majd az iPad 2010-es debütálásával folytatódott, ezt tetőzheti be most a Google a szemüvegbe épített számítógépével.
A Google reményei szerint már idén sokak megtapasztalhatják a szemüvegbe szerelt számítógép előnyeit, és idővel az ehhez hasonló hordozható számítógépek (lásd a cégek okosóra terveit) lehetnek az általánosak. Az ehhez hasonló technológiáknak azonban komoly egészségügyi hatásai vannak, az egész gondolkodásunkat megváltoztatják. A Mashable olyan emberek tapasztalatait összegezte, akik már hosszabb időn át megtapasztalhatták egy ilyen „második agy" használatát.
Elsőként a befelé fordulást és a társalgásban való csökkenő részvételt említik, ami a fizikai állapotra is hatással lehet, kutatások szerint növelheti a szívbetegségek esélyét. A technológia már most is gátként jelentkezik, a fiatalok harmada a telefonját használja a körülöttük lévőkkel folytatott beszélgetések elkerülésére, és Google szemüvege tovább növelheti az emberek között lévő távolságot.
... http://erdely.ma/tudtech.php?id=140492&cim=megvaltoztatjak_a_gondolkodasunkat ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Baleset következménye lehet az intelligencia
Választ adtak az Edinburghi Egyetem kutatói arra a kérdésre, hogy miként fejlődött ki az emberben – és más emlősökben – meglévő intelligencia: meghatározták azt a pontot az evolúció történelmében, amikor egy „genetikai baleset" nyomán kialakultak a gondolkozást és megfontolást lehetővé tévő gének.
Ez az 500 millió évvel ezelőtti változás hozta el azt, hogy ma képesek vagyunk megtanulni összetett dolgokat, elemezni a szituációkat, és ennek köszönhetjük gondolkodásunk rugalmasságát.
A Nature Neuroscience című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány közvetlen kapcsolatot igazolt a viselkedés evolúciója és a mentális betegségek eredete között is. A kutatók úgy vélik, hogy ugyanazok a gének, amelyek megnövelték szellemi kapacitásunkat, felelősek a mentális betegségek egy részéért is.
"Az egyik legnagyobb tudományos probléma, hogy megmagyarázzuk, miként fejlődött ki az evolúció során az intelligencia, valamint a viselkedés összetettsége" – magyarázta Seth Grant kutatásvezető.
Tanulmányuk megmutatta, hogy az emberi intelligencia annak eredményeként alakult ki, hogy az agyműködéshez köthető gének száma hirtelen megemelkedett evolúciós elődeinknél. A kutatók szerint egy 500 millió évvel ezelőtt a tengerben élő egyszerű gerinctelen állatnál történhetett a „genetikai baleset", amely később azt eredményezte, hogy többletkópiák jöttek létre ezekből a génekből.
Ennek az állatnak a leszármazottai előnyhöz jutottak a többletgének következtében, a folyamat pedig egyre összetettebb viselkedésű gerincesekhez – köztük az emberhez – vezetett.
Grant és munkatársai kísérleteikben úgy találták, hogy a magasabb mentális funkciókat
ugyanazok a gének kontrollálták az egereknél és az embereknél. A tanulmány azt is megmutatta, hogy amikor ezek a gének mutálódtak vagy károsodtak, akkor sérültek a magasabb mentális funkciók.
"Munkánk azt mutatja, hogy a nagyobb intelligencia és az összetettebb viselkedések ára a több mentális betegség" – idézte Grantot a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=131702&cim=baleset_kovetkezmenye_lehet_az_inte ... |
|
|
|
| onodij |
|
|
Nem értem... miért nem az antarktiszi nyárban indultak útnak ? van akkor indultak és csak most értek oda ? |
|
| huszárló |
|
|
Hátha találnak ott lent egy Szerjózsát a kőkorszak előtti előemberekből.Ha van, az csak egy kozák lehet. |
|
|
|
| mpd |
|
Életképtelen: adott környezeti viszonyok között szaporodásra képtelen.
Azaz, ez egy adott faj esetében is képlékeny.
A puma láthatólag próbál alkalmazkodni, ennek érdekében a szelekció előszedegeti a génkészletből a megfelelőnek látszó (ám mellékhatásként szőrhibát okozó) allélokat. |
|
| mpd |
|
|
A kéken már írtam, hogy ez semmiképpen nem szenzáció. Két közeli rokon faj területi elterjedésének határán kialakul egy hibrid zóna. Európában is van ilyen, valami idétlen egerekkel. |
|
| huszárló |
|
|
Mi az életképtelen? Pl. a minap volt egy film a floridai pumákról, amik úgy kb. 20-30 egyed utódai ma és lehetnek úgy 100-an. Életképes ez a puma vagy nem? Szaporodik is, megél az ember közelében, néha elüti az autó a főutakon, miegymás. A genetikai palacknyak mégiscsak szűk volt, mert több egyed megéri a felnőtt kort, csak van némi genetikai leromlásra mutató jel náluk, a farokcsigolyák torzulása, szőrhibák, kriptorchizmus és hasonlók. Most dolgoznak a zoológusok azon, hogy a keveredést fokozatosan növeljék szomszéd államok pumáival. |
|
| mpd |
|
NEm. A főmajmoknak 24 kromoszómája van, az embernek összeolvadt kettő, tán a 2.-hoz csapódott egy másik.
Sztalin kísérletezett ezzel, még filmet is láttam, de nem jött össze. |
|
| mpd |
|
|
Mán a kiindulás se jó. Életképtelen élőlényeknek esélye sincs rá, hogy a szelekció hasson rájuk. Ezért van a változatosság: egy új körülmény (megváltozott környezet) előnybe hoz addig semleges allélokat. |
|
|
| missmarple |
|
Ez a szelekció.
A fajon, családon belüli változás.
Az evolúció viszont a fajok egymásba való átalakulását állítja. |
|
|