| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
|
Megnézem az SG-1-et, hátha lesz benne valami jó ötlet. Úgyis félig fizikusok írják a forgatókönyvet! |
|
| HAME |
|
Minbt mondottam volt, a gumilepedős "hasonlat" didaktikusnak eléggé plasztikus. Megértetni a térgörbületet jó, de egyébként semmi hasonlóság nincs. Mint ahogy a Bohr-féle (vagy inkább a Rutheford-féle) atommodell is szép didaktikus, csak nem (egészen) igaz.
A mozgó nap frekvenciájánál nem az a bajom, hogy nehéz lenne kiszámolni, hisz a tömegét ismerjük, az eltűnésének idejéből a sebességét is (ismernénk), csakhogy de Broglie és Schrödinger is pontszerű tömegekkel számolt, míg egy Nap méretű csillag minden, csak nem pontszerű. |
|
| Bátky János |
|
Akkor a továbbiakhoz egy csillagászra vagy egy téridő-fizikusra van szükséged, attól tartok. Én csak arról írhatok, amit még éppen tudok
Ha van plasztikusabb hasonlatod, szívesen várom |
|
| HAME |
|
Ha elég nagy a laepedő a golyóhoz képest, akkor csak a gumilepedõ fizikai tulajdonságaitól (mint rugalmasság, belső súrlódás és hasonlók) függ.
Ez a gumilepedős hasonlat a térgörbület szemléltetésére úgy gimnazista szinten megfelel (kb. mint a Bohr-féle atommodell, az atom felépítésére), de aztán annyi is. |
|
| mandala |
|
Hol van a gumilepedő? A Földön?
|
|
|
| mpd |
|
|
Kiegyenesített kasza nem jó? |
|
|
| mpd |
|
|
Az a proletariátus fegyvere, ahhoz nincsen közöm. |
|
|
| mpd |
|
|
Én már annak a gondolatába is belerokkanok, hogyaszongya hirtelen fölkapjak valami súlyos tárgyat. |
|
|
| mpd |
|
Az én koromba' majd meggondoljátok, hogy súlyos vazsgolyókat kapdossatok föl.... az én ízületeimmel nemigen kapkodnátok.
|
|
| Bátky János |
|
Pedig visszajöhet az a pénz... egy féregjárat másik végén |
|
| Rendes Kis |
|
|
Csillagászattal és részecskefizikával eddigelé nemnagyon foglalkoztam, de józanparaszti ésszel a Nap hirtelen eltűnésének hatásvizsgálatába én sem invesztálnék túl sokat ... |
|
| Bátky János |
|
|
Egy adott vastagságú gumilepedőről hirtelen felkapsz egy súlyos vasgolyót. Milyen lesz a tovaterjedő hullám frekvenciája és mitől függ?? |
|
| HAME |
|
Egy Ervin nevezetű Schrödinger öta secpec kiszámolni egy kóbor elektron frekvenciáját.
Mekkora frekvenciája lehet egy hirtelen eltűnő Napnak? |
|
| mandala |
|
Szerintem, a Dűnén található 'fűszer' segítségével minden megoldható!...
Kwisatz Haderach
|
|
| Bátky János |
|
Sikeres méréséről én sem tudok. Talán azzal is baj lehet, hogy feltételezett frekvenciája a mérési határon kívül esik.
Ahhoz, hogy a sebessége mérhető legyen, lehet, hogy a téridőt kellene érzékelhető módon perturbálni. Én azt nem várom meg, inkább emigrálok Ausztráliába |
|
| HAME |
|
Nos igen, de ha jól tudom, ill. ha jól nem tudok róla, gravitációs hullámot még nem sikerült mérni.
Viszont ha a Nap hirtelen eltűnne, a kérdés is eldőlne.
A Nap gravitációjának megszűnése jól mérhető lenne és a sötétség beálltának momentumához képest pontosan meg lehetne állapítani a g-h terjedési sebességét.
A spec. realtivitáselmélet pedig összvissz 2-3 függvény (alkalmazott Galillei-transzformáció). Néhányuknál a fénysebességre egyszerűen definiálatlan, mint a tangens a pi/2-re. |
|
| Bátky János |
|
|
A gravitáció nagyléptékű elmélete rendben van, amennyire tudom. Akkor válik problémássá, amikor össze kell fésülni a kvantummechanikával. Hogyan is alakul a téridő a kvantumvákuumban, stb. |
|
| Bátky János |
|
|
A spec. relativitáselmélet -ha jól tudom-, különben sem állítja, hogy a fénysebesség felső korlát, csak azt, hogy valamifajta határsebesség mindkét oldalról és ez az oksági elvnek megfelel így is. Legfeljebb nem észleljük a felső -tachyonos- tartományt. |
|
| Bátky János |
|
Hát... ha jól tudom, a gravitációs hullám a téridő deformációs sebessége lenne, mintegy a hangsebesség a téridő szövetében.
Egyelőre úgy hiszik, hogy ha mondjuk a Nap eltűnne a helyéről, arról 8 percig nem szereznénk tudomást. Utána igen... |
|
| HAME |
|
A "gravitációs hullám" terjedési sebességét is fénysebességnyire tartják, de szvsz még senkinek sem sikerült megmérnie és csak azért tartják annak, mert így belepasszol a relativitáselméletbe.
Már amennyire a gravitáció bármibe is belepasszol egyáltalán. |
|
| Bátky János |
|
Egyszer Lemnél vagy Clarke-nál olvastam talán egy érdekes okfejtést az idegen értelmes lények kinézetéről és lehetséges méretéről a szubatomi skálától galaktikus méretekig.
Valami olyasmi volt benne a végletekről, hogy parányi méretekben a határozatlansági reláció bekavar a nem véletlenszerű gondolkodásnak, ha pedig galaxis méretben gondolkodunk (végülis egy galaxisban fellelhető csillagok száma azonos nagyságrendű, mint az agy neuronjainak száma...), akkor a fénysebességgel terjedő belső vagy külső kommunikáció és a hatalmas méretek miatt (két szélső csillag távolsága nagyjából 100,000 fényév) az információáramlás ugyan lehetséges, de gondolkodásának időléptéke annyira kívül esik megfigyeléseinken, élettartamunkon és általában időskálánkon, hogy a kapcsolatfelvétel lehetetlen lenne... |
|