| Téma: Evolúció |
|
| Rendes Kis |
|
Ötször gyorsabb volt az evolúció a kambriumi robbanáskor
Forrás: ScienceDaily/Livescience | 2013. szeptember 13. péntek 09:21
Egy kutatócsoport kiderítette, milyen gyors volt a fejlődés az evolúció „nagy bumm”-ja során.
Az 520-540 millió évvel ezelőtti időszakban rendkívüli gyorsasággal jelentek meg különféle fajok, többek között egy 3000 lencséből álló szemet hordozó rákféle, egy garnélaszerű kétméteres élőlény, valamint tulipánokhoz hasonlító organizmusok. A vizsgálat szerint a folyamat ötször gyorsabb volt, mint napjainkban.
... http://www.hirado.hu/Hirek/2013/09/13/08/Otszor_gyorsabb_volt_az_evolucio_a_k ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Megváltoztatják a gondolkodásunkat az okos szemüvegek
A „PC utáni korszak" 2007-ben kezdődött az iPhone megjelenésével, majd az iPad 2010-es debütálásával folytatódott, ezt tetőzheti be most a Google a szemüvegbe épített számítógépével.
A Google reményei szerint már idén sokak megtapasztalhatják a szemüvegbe szerelt számítógép előnyeit, és idővel az ehhez hasonló hordozható számítógépek (lásd a cégek okosóra terveit) lehetnek az általánosak. Az ehhez hasonló technológiáknak azonban komoly egészségügyi hatásai vannak, az egész gondolkodásunkat megváltoztatják. A Mashable olyan emberek tapasztalatait összegezte, akik már hosszabb időn át megtapasztalhatták egy ilyen „második agy" használatát.
Elsőként a befelé fordulást és a társalgásban való csökkenő részvételt említik, ami a fizikai állapotra is hatással lehet, kutatások szerint növelheti a szívbetegségek esélyét. A technológia már most is gátként jelentkezik, a fiatalok harmada a telefonját használja a körülöttük lévőkkel folytatott beszélgetések elkerülésére, és Google szemüvege tovább növelheti az emberek között lévő távolságot.
... http://erdely.ma/tudtech.php?id=140492&cim=megvaltoztatjak_a_gondolkodasunkat ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Baleset következménye lehet az intelligencia
Választ adtak az Edinburghi Egyetem kutatói arra a kérdésre, hogy miként fejlődött ki az emberben – és más emlősökben – meglévő intelligencia: meghatározták azt a pontot az evolúció történelmében, amikor egy „genetikai baleset" nyomán kialakultak a gondolkozást és megfontolást lehetővé tévő gének.
Ez az 500 millió évvel ezelőtti változás hozta el azt, hogy ma képesek vagyunk megtanulni összetett dolgokat, elemezni a szituációkat, és ennek köszönhetjük gondolkodásunk rugalmasságát.
A Nature Neuroscience című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány közvetlen kapcsolatot igazolt a viselkedés evolúciója és a mentális betegségek eredete között is. A kutatók úgy vélik, hogy ugyanazok a gének, amelyek megnövelték szellemi kapacitásunkat, felelősek a mentális betegségek egy részéért is.
"Az egyik legnagyobb tudományos probléma, hogy megmagyarázzuk, miként fejlődött ki az evolúció során az intelligencia, valamint a viselkedés összetettsége" – magyarázta Seth Grant kutatásvezető.
Tanulmányuk megmutatta, hogy az emberi intelligencia annak eredményeként alakult ki, hogy az agyműködéshez köthető gének száma hirtelen megemelkedett evolúciós elődeinknél. A kutatók szerint egy 500 millió évvel ezelőtt a tengerben élő egyszerű gerinctelen állatnál történhetett a „genetikai baleset", amely később azt eredményezte, hogy többletkópiák jöttek létre ezekből a génekből.
Ennek az állatnak a leszármazottai előnyhöz jutottak a többletgének következtében, a folyamat pedig egyre összetettebb viselkedésű gerincesekhez – köztük az emberhez – vezetett.
Grant és munkatársai kísérleteikben úgy találták, hogy a magasabb mentális funkciókat
ugyanazok a gének kontrollálták az egereknél és az embereknél. A tanulmány azt is megmutatta, hogy amikor ezek a gének mutálódtak vagy károsodtak, akkor sérültek a magasabb mentális funkciók.
"Munkánk azt mutatja, hogy a nagyobb intelligencia és az összetettebb viselkedések ára a több mentális betegség" – idézte Grantot a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.
... http://erdely.ma/mozaik.php?id=131702&cim=baleset_kovetkezmenye_lehet_az_inte ... |
|
|
|
| onodij |
|
|
Nem értem... miért nem az antarktiszi nyárban indultak útnak ? van akkor indultak és csak most értek oda ? |
|
| huszárló |
|
|
Hátha találnak ott lent egy Szerjózsát a kőkorszak előtti előemberekből.Ha van, az csak egy kozák lehet. |
|
|
|
| mpd |
|
Életképtelen: adott környezeti viszonyok között szaporodásra képtelen.
Azaz, ez egy adott faj esetében is képlékeny.
A puma láthatólag próbál alkalmazkodni, ennek érdekében a szelekció előszedegeti a génkészletből a megfelelőnek látszó (ám mellékhatásként szőrhibát okozó) allélokat. |
|
| mpd |
|
|
A kéken már írtam, hogy ez semmiképpen nem szenzáció. Két közeli rokon faj területi elterjedésének határán kialakul egy hibrid zóna. Európában is van ilyen, valami idétlen egerekkel. |
|
| huszárló |
|
|
Mi az életképtelen? Pl. a minap volt egy film a floridai pumákról, amik úgy kb. 20-30 egyed utódai ma és lehetnek úgy 100-an. Életképes ez a puma vagy nem? Szaporodik is, megél az ember közelében, néha elüti az autó a főutakon, miegymás. A genetikai palacknyak mégiscsak szűk volt, mert több egyed megéri a felnőtt kort, csak van némi genetikai leromlásra mutató jel náluk, a farokcsigolyák torzulása, szőrhibák, kriptorchizmus és hasonlók. Most dolgoznak a zoológusok azon, hogy a keveredést fokozatosan növeljék szomszéd államok pumáival. |
|
| mpd |
|
NEm. A főmajmoknak 24 kromoszómája van, az embernek összeolvadt kettő, tán a 2.-hoz csapódott egy másik.
Sztalin kísérletezett ezzel, még filmet is láttam, de nem jött össze. |
|
| mpd |
|
|
Mán a kiindulás se jó. Életképtelen élőlényeknek esélye sincs rá, hogy a szelekció hasson rájuk. Ezért van a változatosság: egy új körülmény (megváltozott környezet) előnybe hoz addig semleges allélokat. |
|
|
| missmarple |
|
Ez a szelekció.
A fajon, családon belüli változás.
Az evolúció viszont a fajok egymásba való átalakulását állítja. |
|
| Gyöngy |
|
Miért ne lenne képes? Az ember és a gorilla liezonjából is születhet valami szerintem.
|
|
| fokos |
|
|
Egyfelől remélem tanultak az eddig elkövetett hibákból (patkány, macska, nyúl stb) másrészt meg az elefántot könnyebb kiirtani, mint a többi kártékony fajt. |
|
| gajo |
|
|
Tegnap fél füllel hallgattam erről egy műsort, na azt az evolúciózást, mindkét szakértő elájult a gyönyörtől, íme itt a megdönthetetlen bizonyíték... |
|
| missmarple |
|
De ez nem lassú mutáción keresztül történő változás, hanem hibrid egyedek születése. Ráadásul a fajon belül.
Annyit bizonyít, hogy a két cápafaj képes párosodni és utódot világra hozni. |
|
|
| missmarple |
|
De az élőlények esetében a véletlenszerű mutációk, kis változásokat hoznak létre, és ebből alakul ki az új faj. Hosszú, hosszú idő után.
Addig meg az élőlény táplálék, védelem, stb. nélkül marad, és elpusztul. |
|
| john batky |
|
|
A statisztikus fizikáról se mondjuk, hogy nincsenek benne törvények. Gondolj a diffúzióra: véletlen ütközéseket látunk, mégis kialakul egy "szervezett" tömegáram. |
|
| gajo |
|
|
Úgy járnak mint a nyulakkal... |
|
| missmarple |
|
Ok.
De hogy lesz szervezett a véletlen?
A lassú változások ami alatt a mutációk létrejönnek, nem biztosítják addig, az alkalmazkodást. |
|