| Téma: Vidéki Magyarország |
|
|
|
| keresztkem |
|
Nagyon jó lenne, ha ennek a Tolna-megyei falunak az élete és munkássága "leutánozható" lenne--mások által, akik kínlódnak.De a legnagyobb baj az, hogy NEM "LEUTÁNOZHATÓ"!
Valahogyan hasonlóan ahhoz, hogy a győri iparzsenik csak Győrben nagyok, az ország más részén kevésbé....
Mert ózdi és Ózd környéki szakemberek--igazi és magas kvalifikációjú szakemberek(!)-- egyszerűen NEM MENNEK GYŐRBE, NEM(!) AKARNAK OTT ÉLNI! Ők azt mondják: ha valaki olyan "nagy vitéz", jöjjön IDE(!) és ITT(!) mutassa meg, ebben a légkörben ebben a társadalmi előélettel rendelkező Világban azt, hogy hogyan köll föllendülő ipart csinálni.
Aztán ha megmutatta, még segítünk is neki, meg is fizetjük--ez mindig is így volt, hogy nem itteniek vezettek, ámde leginkább "pesti főnökök"--'AZTÁN ELMEHET! DE ITT(!) INDITSA BE A BORSODI IPART, s NEM GYŐRBEN.
Ez hasonló a 300 lelkes tolnai falu esetéhez. Mert pl. Abaújban is vannak tehetséges, állattenyésztő és növénytermesztő emberek, akik MAJDNEM(!) "úgy" vannak, mint az itt leírt tolnai eset.Ám mégsem "úgy", ergó: TELJESEN MÁSKÉNT!Más a társadalmi légkör ott és akkor, ahol cigányok vannak, mélyszegénység van, dolgozni nem tudás és nem akarás van, ergo: letargia és romlottság is(!) van--és mindettől(!!!) szenvedés és kínlódás van! EZT KELL FÖLSZÁMOLNI, s akkor az országnak a nemztenek is "jobb" lesz, nem csak egy-egy vidéknek.
keresztkem |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Idézet:
Kedves Csingacsguk!
Leveledre válaszul: nincs más! Ahogy nevezed: "pestirodalom". Ez az irodalom gyarmatosítja a vidéket. Intézményeiben is budapesti; budapesti hivatalnokokkal, székesfővárosi lakhelyekkel,megnyilvánulási terekkel, kapcsolatokkal, de ejrópai vágyálmokkal. Amelyek alaptalanságáról persze én is meg vagyok győződve. Kezdem becsülni Cezanne-t, a felébredt Reverdyt, Camus-t, akik nem fővárosi franciák, a mi fővárosi, ahogy írád: „államilag garantált” magyarjainkkal szemben.
Minap, családi okokból, Somogyban jártam. A déli part hallgatag volt, a tó vizének mozgalmasságától eltekintve. A földek műveltek, csöndesek, nyugodtak,várakozók. Te is szeretnéd a sok (magyar) királyi város mellett, után. A fonyódi „hegytől” a múlt században nyilván nem kérdezték meg, hogy mit szólna a tetején néhány építmény-szörnyeteghez. Most meg persze csúszik. Ezek a hegyeink, dombjaink, tudod Te is, igen türelmesek. De ha megindulnak… Nos,akkor bele a tóba. Ám előbb rá az útra. Nem volna jó alatta lenni akkor, Barátom.
Eszembe jutott egy jelentéktelen film, ha már a déli part. Az a roncsolódás, ami itt egy nemzedékben végbement, ijesztő gyorsasággal pergett végig ezen a – természetesen fővárosi objektívval és „objektivitással”forgatott – filmecskén. A szétrohadó magyar vidék, ahogy Budapest látja. Az eleve reménytelen, ab ovo életképtelen, önsorsrontó ifjúság. A minimumra korlátozódott összetartozás-érzés. A gesztus-állapotban megrekedt közlésformák. És – nem utolsó sorban – , amit már értelmiségi egyedeinknél is láthattunk, csörtetés a székesfőváros irányába. Ahol ugyanolyan, ha nem nagyobb a pusztulás mindenben, ami emberre jellemző lehet.Persze fölvetettük a kérdést itt az északi parton is: ki tette, követte el mindezt.Ezt megválaszolni nem az film, talán nem is verseid feladata, kedves Csingacsguk.
Viszont: „…ott halok meg, ahol születtem.” Az indián utolsószavai kivégzése előtt. Emlékszel, a Frazier-opuszra? Na, ez nem lesz jellemző ránk. De majd a következő levélben bővebben írok erről.
Baráti öleléssel: Barbár.
... www.facebook.com/attila.botar.1 |
|
|
| Rendes Kis |
|
Erdélyben, a XXI. században, idős parasztbácsi vendéglátónkkal körülültük az asztalt.
Próbáltam rávenni a nénit, hogy ő is üljön az asztal mellé, de szabadkozva - nyilván
nem könnyű a vendégnek ellentmondani sem - elhárította, hogy ilyen égbekiáltó vétket
vétsen. Állva maradt, kiszolgált minket, legföljebb a lócára telepedett le olykor. |
|
| mpd |
|
|
De itt legalább nem ölték meg a lány csecsemőket, mint pl. Indiában némely kasztok. |
|
| keresztkem |
|
"Hány 'csalággya van Jani bátyám?"--kérdezte a '30-as években Móra Ferenc a szögedi tanyavilág egyszerű parasztemberét.
A válasz imígyen hangzott:
"Van két gyerök, mög egy jány."
Ami valami olyasmit jelent, hogy gondolkodásmódjukban csak a fiú gyerek jelentett GYEREK-et, a lány "az" csak úgy van....Elgondolkodásra késztető.
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
|
A jövőkép - a fénykép is feltűnően néptelen - egyáltalán nem idilli. |
|
| mpd |
|
|
Ennek az idilli jövőképnek gondolom szerves része a már működő öko-gazdaság szétrombolása. |
|
|
| huszárló |
|
|
Az idén legalább 3-szor volt vidékünkön jeles gittegyleti gyűlés rágással egybekötve ebben a tárgyban. Mindenki elmeséli a leckét tüvirül-högyire, oszt marad mindön, ahogy esik, úgy puffan alapon. |
|
|
| keresztkem |
|
Pont ERRŐL van szó, s NEM MÁSRÓL!
Aki viztározót épit VIZISIELÉSRE, az nem öntözni akar, ámde szórakozni.Aki nem(!) hedonista--lenne--az ELEVE olyan viztározót épitene, ahol vizisielni NEM IS LEHETNE, csak kukoricát öntözni.Úgyhogy én azt gondolom: világosan és egyértelműen beszélek: a KUKORICAÖNTÖZÉS MELLETT és a VIZISIELÉS ELLEN!
keresztkem |
|
| mpd |
|
Tudtam én, hogy valami baj van Magával.... méghogy antialkoholista, bozse moj.
De van némi igazsága. Bár az öntözési célú víztározók és csatornák nemigen alkalmasak vizisíelésre, úgyhogy kicsit elnagyolásnak érzem a hedonizmust, mint okot. |
|
| keresztkem |
|
"...mégsem dolgozunk gőzerővel az öntözés kiterjesztésén. "
Ennek sejtésem szerint az lehet az oka, hogy SENKI, AZ ÁLLAM SEM VÁLLALJA A VIZTÁROZÓK ÉPITÉSÉNEK--és üzemszerű fenntartásának--KÖLTSÉGEIT!
Mert anno a Keleti Főcsatorna építése az 50'-es évek elején az Önéhez hasonló igen-igen racionális célból történt és csodát mégsem hozott, sőt, maga a Tisza tó sem igazán.
Klasszikus értelembe vett "víztározó" az Ózd közelében épült LÁZBÉRC-I VIZTÁROZÓ--gyönyörű helyen.Viszont ivóvízellátásra használják és nem öntözésre.Persze OTT eredetikeg sem öntözési célra épitették anno.
Mindenki "idegenforgalmazni", "nyaralni", meg minimum "horgászni-haltenyészteni" akar, ha meghallja azt a szót, hogy VIZTÁROZÓ! És nem KUKORICÁT LOCSOLNI--a franc a fülükbe!
Lényeg: A HEDONIZMUS, AZ ÉLVEZKEDÉSRE VALÓ HAJLAM A MI NAGY, A LEGNAGYOBB(!) BAJUNK!Viszont.
A SÖRRE NEM IGAZÁN TARTANÉK IGÉNYT.... mert bármennyire is hhetetlen: antialkoholista vagyok. |
|
| mpd |
|
Aszongya egy szakember a rádióban (tán kamara?), hogy a jövőben talán meg kéne fontolni, hogy kukoricát nem kéne a sívó homokon termeszteni..... tavaly, kozmetikázva 25 mázsa volt az átlagtermés Csongrádban, idén se lesz 40-45-nél több.
Nocsak-nocsak. Még a végén elkezdünk gondolkodni?
Ezelőtt húsz évvel, már csak a perifériáról, de még a szakmai berkeken belülről azt szajkóztam már, hogy a vetéstámogatást (akkor ojjan volt divatban) be kéne határolni. Nem kéne támogatást adni szikes pusztán cukorrépára, hegyvidéken őszi búzára, homokpusztán kukoricára, negyven aranykoronás földön árpára. Satöbbi.
Persze, mindenki igazat adott, aztán minden maradt a régiben.
A terület alapú támogatás meg lám oda vezetett, hogy senkit se érdekel az átlagtermés, hisz a pénz java attól függetlenül érkezik. A rossz termés meg alapot ad a sírásrívásra: elvitte az árvíz, a belvíz, utána meg az aszály, majd a jég: kérek kompenzációt!!! Azaz, nincs ösztönözve a paraszt a minőségi munkára. Már, ha képes rá egyáltalán.
a kukoricával kapcsolatban itt a másik kérdés: az öntözés. Fene tudja miért, de Magyarországon ezt sosem sikerül megoldani. Ki kéne végre nyomozni, hol akadnak el az egyébként jobbnál jobb tervek, aztán a felelősöket felkoncolni és nekilátni a megoldásnak.
A rencerváltás után hatalmas projekt indult: az Alföld-kutatás. A szociológusoktól a talajtani szakemberekig neves professzorok, kutatók szálltak be, és kidolgoztak egy szuper anyagot - amit azóta minden kormány lesöpör az asztalról.
Na most, öntözés nélkül Magyarországon NEM SZABADNA kukoricát, cukorrépát termeszteni. Ez axióma. De nem is kéne, hisz az öntözés megoldható lenne, vannak faszányos árvizeink, amik megtöltenék a víztározókat, öntözőcsatornákat. Így nem a saját vízkészletünket dézsmálnánk (azt fővesztéssel büntetném), hanem a Dunán, Tiszán, Körösökön importált vizet használnánk fel.
Fizetek egy sört annak, aki rámutat, mi az oka, hogy mégsem dolgozunk gőzerővel az öntözés kiterjesztésén. |
|
|
| keresztkem |
|
Érdekes, hogy Tornát és Gömör-t mennyire nem ismerik Magyarországon--Nógrád-ot, Sáros-t még csak-csak.
A közelmúltban emlegettük föl Gombaszög-et, mire valaki elment oda "szétnézni", s szinte megcsipkedte magát, hogy "ébredjen föl", annyira élménygazdagon tért haza.
Most ugyanilyen szándékkal ajánljuk SZÁDELŐ-t ill. a SZÁDELŐ-i VÖLGY-et--Torná-ban. Mely magyar természeti szépség-ként--akkor is ha Szlovákiában van--az erdélyi Tordai-hasadék- ra emlékeztet kissé, persze nem egészen.
keresztkem |
|
|
|
| keresztkem |
|
A Balaton mellett és közeléban ugyis mindig mindenki mindent "megnéz".
Ettől függetlenűl azért biztosan valóban "érdemes".
keresztkem |
|
|
|