| Téma: AI - mesterséges intelligencia |
|
| rafiki |
|
Nem teljesen. Én nem az E.Q. (=) relációt használtam volna, hanem az EbbőlLeszármazik (--> relációt. Másfelöl a 4 intelligenciatípus egyfajta sort képez, amely mentén az analóg világlátás felől (motorikus) a digitális világlátás (numerikus) felé megyünk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az analóg vs digitális nézőpont közti különbséget én a vetítési tengely felbontásában látom (== ha elég közel mész valamihez diszkrét dolgokra fog szétesni), akkor azt is mondhatjuk, hogy az intelligenciafejlődés nem más, mint a vetítési tengely felbontásának növekedése. |
|
| rafiki |
|
Ha a matematika a legelvontabb tudomány, azaz az absztrakció legmagasabb szintje, akkor minden hierarchikusan alatta álló dolog IS matematika. Ez szükségszerű, már logikailag is. Sőt, tovább megyek: magának az empíriának is van saját matematikája és ez erős rokonságban van például a kombinatorikával.
Szerintem.
|
|
| Walaki |
|
a statisztika az nem matematika
az persze igaz, hogy erősssen használja a matematikát ..
|
|
| Walaki |
|
Nem, nem, én csak az "intelligencia" fogalmáról (próbáltam) szóltam!! .... S azért "kevertem" oda Istent. Gondolom, ha valaki "intelligens", na hát, akkor Ő biztos az!  Márha létezik ..
Az IQ az valami egész más. .... Nem kicsit, nagyon!! 
(( Az entrópia, szvsz, nem matematikai fogalom, sz'al, azt végképp' nem hoznám ide .. ))
|
|
| Walaki |
|
Lehet, h létezik. De, az nem matematika!!
A matematika az sokkal elvontabb todomány ....
|
|
| R.András |
|
Nézem, azt látom:
- motorikus intelligencia = ügyesség
- taktilis intelligencia = érzékenység
- numerikus intelligencia = okosság
- verbális intelligencia = bölcseség |
|
| R.András |
|
|
Empirikus matematika = statisztika ? |
|
| R.András |
|
Szerintem Isten az entrópia (is, és minden más is).
Isten a Lét. |
|
| rafiki |
|
|
Az IQ antropomorf fogalom, én nem keverném ide Istent. Amiről te beszélsz az az entrópia. Isten entrópiája 0 (zéro). |
|
| rafiki |
|
|
Létezik empírikus matematika. Például olyan modellek esetén, amikor az numerikusan nem analizálható. Magam is csináltam ilyet. |
|
| Walaki |
|
A matematika nem empírikus. Pont az a lényege, szvsz!
|
|
| Walaki |
|
Magának a definíciónak semmi köze az IQ tesztekhez, meg a bőrszínekhez, szvsz! ...
Szerintem, tulajdonképpen, szükség lenne egy olyan definícióra, mely független az alanytól (birtokostól).
Ha létezik Isten, akkor az ő intelligenciája az egy (1), és ezt kell(ene) megközelíteni!...
|
|
| rafiki |
|
Annyit tennék ehhez, hogy elképzelhető, hogy a numerikus és a verbális intelligencia összevonható. Mindkettő a fizikai valóság absztrakcióját valósítja meg, csak más-más eszközzel. A verbális nekem szerteágazóbbnak tűnik, szélesebb és árnyaltabb fogalomrendszer tartozik hozzá. A kettéválasztást számomra az indokolja, hogy nagyon más területek dolgoznak az egyik, illetve a másik esetben. Nem véletlen, hogy nagyon nehéz nem anyanyelven számolni!
|
|
| R.András |
|
Ez emblematikus ...
... Ezt kell majd az empirikus matematika tanszék ajtajára kifüggeszteni ... |
|
| rafiki |
|
Tehát nincs pontos definíció.
Az én értelmezésem egyrészt nagyon rövid: az intelligencia mintaillesztő képesség. Másrészt eloszlását tekintve a pluralistákhoz állok közel, csak sokkal általánosabban fogalmazok: van motorikus, taktilis, numerikus és verbális intelligencia. Zseni az, aki az egyik típusról a másikra visz át mintát.
Az intelligenciatesztek erősen numerikusak, helyenként valami kis verbális színezettel. A fehér ember előnye a kiváló verbális képességekkel függ össze, ezért van az, hogy a jogrendszer írott.
Hozzászoktam tenni a mintaillesztő képességhez, hogy csak akkor van értelme, ha az evolúciósan előnyös. (A verbális képességek megléte például nagyon sokat segített a fehér faj elterjedésében szerte a világon.)
|
|
|
| Walaki |
|
hűű, ebben pölö van egy rakás definíció :
http://ait.iit.uni-miskolc.hu/~dudas/MIEAok/MIea1.PDF
Ez például egész szimpi... :
Marvin Minsky:
"Az intelligencia egy gyakran használt fogalom annak a rejtélynek a kifejezésére, hogy néhány önálló elem, vagy elemek felelõsek a személy következtetési képességéért. Én jobban szeretem úgy elképzelni ezt, mint amely nemcsak valami különös erõt, vagy tüneményt reprezentál, hanem egyszerûen az összes mentális képességet, amelyet mi minden pillanatban megcsodálhatunk, de még nem értettünk meg."
|
|
|
| Walaki |
|
|
( De, gondolom, Tegmark arra is ad valamiféle definíciót abban az Élet 3.0 c. könyvében .... ) |
|
| Walaki |
|
Mé', há' azt mindenki tudja!
|
|
| rafiki |
|
|
O.K. Nagyon szép gyűjtemény. Már csak azt kéne megmondani, mi is az intelligencia valójában. |
|
| Walaki |
|
"Az AI vállalaton belüli fontossága mellett a Google azt is igyekszik hangsúlyozni, hogy divízió kvázi teljes szélességében próbálja lefedni a mesterséges intelligenciához kapcsolódó területeket. Ennek értelmében a Google AI a különféle konzumer termékek mellett például az egyes kutatási területek (egészségügy, csillagászat, stb.), illetve a fejlesztőknek szánt, nyílt forráskódú eszközök felett (pl. TensorFlow) is bábáskodik. Emellett az új részleg megörökli a Google Research összes korábbi, nem AI-hoz köthető fejlesztéseit is, ezek jövőbeni sorsáról is az új divízió felel."
https://www.hwsw.hu/hirek/58781/google-ai-research-mi-divizio-tensorflow-tpu. ...
 |
|
| Walaki |
|
Idézet:
Az MIT fizikaprofesszora szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félreértések egyik oka, hogy egy-egy kifejezést többféleképpen értelmeznek. Ezért Tegmark Élet 3.0 című könyvében bemutatja a téma kulcskifejezéseit (az MI előtt és a szuperintelligencián túl is vannak definíciók, de itt most csak ezeket a szinteket idézem fel):
– Mesterséges intelligencia (MI): nem biológiai intelligencia,
– Szűk intelligencia: szűk terjedelmű célok elérésének képessége, például sakkjátszma, autóvezetés,
– Általános intelligencia: gyakorlatilag bármely cél elérésének képessége, beleértve a tanulást is,
– Univerzális intelligencia: az általános intelligencia elérésének képessége, az adatokhoz és forrásokhoz való hozzáférés esetén,
– Emberi szintű általános mesterséges intelligencia (ÁMI): bármely kognitív feladat elvégzésének képessége legalább az emberi képességek szintjén,
– Szuperintelligencia: az emberi szintet messze meghaladó általános intelligencia.
A különböző szintek különböző tartalmát gyakran préselik be újságírók az önmagában keveset mondó MI kategóriába, ami megmagyarázza azt is, miért térnek el olyan brutális mértékben a nagy MI-eljövetel idejével kapcsolatos jóslatok. De Tegmark szerint nem csak a terminológia kelthet zavart, és könyvében fel is sorol néhány népszerű tévhitet.
....
|
|
|
| Walaki |
|
Pontosabb így, szvsz:
az AI megvalósításához a statisztika nevű (matematikai) todományt használjuk fel .... |
|
|