| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
Részemről már 5 órára redukáltam az alvásidőt és baromira szeretném tudni, miért van ez.
Erre az elsőre könnyű a válasz:
a, beosztó vagy
b, egyszerűen király vagy!
c, a legrosszabb: stressz, hogy bármikor menetkésznek kell lenned
d, a legjobb: stressz nélkül az előző, és Erdélynek megyünk!
Eszkimók: valami misztikus biológiaóra (vagy biológiai?). Vagy ott se volt mindig jégsapka és a szokás megmaradt. Vagy délebbről költöztek fel.
Tényleg, hallottad, hogy állítólag a ragadozó emlősök fekete-fehérben látnak, míg a növényevők színesben? |
|
| onogur |
|
Ha csak ezen a szélességi övön élnének emberek akkor azt mondanám, azért alszunk nyolc órát, mert átlagosan ennyi ideig van egy nap sötét ( Részemről már 5 órára redukáltam az alvásidőt és baromira szeretném tudni, miért van ez ). Télleg, mennyit alszanak az eszkimók??? És télen honnan tudják, mikor kell aludni? 
Ami tény: a húsevő állatok jóval többet alszanak nálunk, míg a növényevők kevesebbet.
Tudtommal a húsevőknek azért kell több alvás, mert a hús megemésztése rengeteg energiájukat elveszi. |
|
| Bátky János |
|
Kedves Jobb Sorsra Érdemes Barátaim!
Új témát vetnék fel. Kinek mi a véleménye az álomról és az alvásról?
Igaz-e, hogy éjszakai alvás evolúciós eredetű?
Miért életünknek kb. 1/3-át alusszuk át? Egyéb állatok mennyit alszanak? Függ-e a testmérettől az alvásigény?
Lehet-e alvás nélkül élni? (az ellenség-tétel)
Mit okoz a kevés vagy teljesen megvont alvás? Vegyi folyamatok, hallucinációk...
Álom. REM-fázis.
Kell-e az álom? Mire jó? Mennyi egy álom szubjektív és objektív ideje?
Hát ilyesmik. Ne hezitáljatok hüjének hívni, ha közömbösek a témák. Gondoltam, tanulok e területek legjobb képviselőitől. |
|
| Bátky János |
|
Régen olvastam egy cikket egy kiváló matematikustól a Filozófiai Szemlében, ahol nagy társadalmi változásokat próbált a szerző modellezni bifurkáció- és katasztrófaelméleti módszerekkel. Nagyon érdekes volt.
A legnagyobb nehézséget az alapváltozók definiálásában és kiválasztásában látta. Nem tudom, ma hol tartanak. A társadalom viszont mára már ismeri a katasztrófa fogalmát. |
|
| Bátky János |
|
Ez tök igaz. De a prózát át kéne ültetni a száraz és könyörtelen tudomány nyelvére |
|
| onogur |
|
Hogyne lennének.
Például ott van Hari Seldon ( Asimov: Alapítvány ). |
|
| Bátky János |
|
mpd mester, nem néztem végig a polfizt, de vannak elfogadhatóan kidolgozott és tesztelt matematikai modellek a társadalomtudományokban? A közgazdaságon kívül... |
|
| Bátky János |
|
Adiabetikus világegyetemben nem szerveznek orgokat |
|
|
| HAME |
|
meg voltam gyõzõdve, hogy adiabetikusra gondolsz  |
|
| Bátky János |
|
Adiabatikus: lassan változó. Ha vizsgált időintervallumra vonatkoztatott változása kicsi.
HAME: gyorsan offoló! |
|
| HAME |
|
|
Mi köze a cukor(talan)szintnek a Pi-hez????????? |
|
| Bátky János |
|
Én mondjuk szerény és -minden szempontból - eredeti elméletemben úgy gondolom, a Nagy Bumm kb. 15 milliárd éve volt és ezek a meghatározó állandók, amelyek nagyrészt matematikai eredetűek, változhattak.
Adiabatikus változással 15 milliárd év alatt 4-ről szép lassan eljutott a pi 3.1415926...-ra. Nem egy nagy durranás ez a fele. De ha ettől tágul az Univerzum? |
|
| glens |
|
Ki tudod-e szerkeszteni euklideszi módszerrel?
Mert ha igen, akkor csattanós választ adnál a bizonyításokra.
(Úgy is jó, hogy felveszel egy szakaszt és azt mondod, hogy ez pi hosszú, és kiszerkeszted belőle az egységnyit.) |
|
| Bátky János |
|
|
Az áltudomány sosem alszik. Esetleg elfogadom, hogy irracionálisak 1 valószínűséggel. |
|
| glens |
|
|
Most meg szívatnak bennünket azzal, hogy transzcendensek. |
|
|
| Bátky János |
|
|
Minden gyerek tudja már, hogy az ősrobbanáskor a pi integer 4 volt, az e pedig integer 3. |
|
|
| HAME |
|
Nos, nem tudom mire gondolsz. Ha a dillatációra, akkor az rendszeren bévül nem jáccik. Kívülről nézve pedig a méterrúd is dillatál.
Egyébként persze a görbült síkon fekvő háromszög belső szögeinek összege korelál a kerület változásával. Úgy is mondhatnánk a Pi értéke nem konstans, hanem változik a görbülettel. |
|
| Bátky János |
|
|
Vagy gyorsan mozog egyenletesen... Milyen módszerrel tudnál különbséget tenni? |
|
| HAME |
|
|
Tán mert gellert kapott az illető és lepattant város faláról. Vagy fordítva. |
|
| Bátky János |
|
Gauss egy háromszög szögeit próbálta méricskélni három hegycsúcsról, hogy a tér görbületét mérje.
Ha a szögösszeg kisebb 180 foknál, nyeregben (negatív görbületen) vagy, ha nagyobb, gömbszerű (pozitív görbületű) felületen.
Nem ilyesmi?
A dimenziónál más a helyzet. A határoló alakzat felszíne (mértéke):
1D 2*r
2D 2*r*pi
3D 4*r2*pi
...
nD K(n)*r^(n-1), K a térdimenziótól függő állandó
A végtelen dimenziós eset már szörnyű. Olvastam a bizonyítást, hogy a dimenziószámot végtelenhez növelve az origóba helyezett egységgömb térfogata nullához tart. |
|
| HAME |
|
két dimenzióból vezette le az illető fizikus úr. A két dimenziós hangyák csinálnak egy méterrudat (ill. métervonalat), ezzel szerkesztenek egy kört, majd ugyanezzel a méterrúddal megmérve a kör kerületét, ha a síkjuk a térben "egyenes", akkor az 2*Pi*méterrúd, ha görbült, akkor kevesebb (ez 3 dimenzióból nézve teljesen triviális).
Ugyanennek érvényesnek kéne lennie 3 dimenzióban gömbfelületre. |
|
| glens |
|
Ur városban nem ösmerek semmiféle Geller nevezetűt.
Érdekes ez a gömbös-probléma. Tudod a magyarázatát? |
|