| Téma: Orgonaépítés |
|
| R.András |
|
 Új orgona az esztergomi templomban
2010. október 24-én vasárnap, a város reformátusai ünnepre
gyűltek a templomukba. Két esemény volt az apropó. Ünnepi
Istentisztelet keretében ünnepelte az Esztergomi Református
Egyházközség megalakulásának 129 éves évfordulóját. Ezen
istentisztelet keretében adtak hálát az idén, tavasz óta,
adakozásból megvásárolt, új, digitális orgonájukért.
Az esztergomi gyülekezet új, Viscount digitális orgonája
Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke,
aki "Dicsérjétek az Urat!" (Zsolt. 150,1) vezérfonal alapján
hirdette az igét. Orgonán Rozsár Brigitta és Fodor Lajos,
az Esztergomi Református Egyházközség kántorai felváltva
szolgálták az ünnepi Istentiszteletet.
... http://refdunantul.hu/hir/mutat/3336/ |
|
|
|
| rafiki |
|
|
Csodálatos program, igazán szelíd, de visszautasíthatatlan meghívó! |
|
|
| Rendes Kis |
|
"Leonardo Da Vincit a hangszeres zene fejlődésében zajló folyamatok inspirálhatták a viola
organista megtervezésére, mert valószínűleg egy univerzális és talán még inkább tökéletes
hangszert akart megalkotni. Az új hangszernek képesnek kellett lennie kitartott hangok
megszólaltatására úgy, mint egy orgona, ugyanakkor a vonós hangszerekhez hasonló hangzás,
illetve dinamika és vibrató képzésére."
 Nem orgona ... de organista
Magyarországra érkezik Da Vinci titokzatos hangszere
Három koncerten is bemutatja Leonardo da Vinci titokzatos hangszerét, a viola organistát
Sławomir Zubrzycki lengyel zongoraművész, zeneszerző és hangszerkészítő, aki a reneszánsz
mester eredeti tervei alapján készítette el a…
... http://fidelio.hu/klasszikus/2016/04/24/magyarorszagra_erkezik_da_vinci_titok ... |
|
| Rendes Kis |
|
Jacob Obrecht: Salve Crux Arbor Vitae
Közzététel: 2015. ápr. 28.
Jacob Obrecht (1457-1505)
Salve Crux Arbor Vitae (Prima Pars)
Sarah Jeffery, Anna Stegmann, Yi-Chang Liang, Kyuri Kim, Lyida Arnold, Dodó Kis-renaissance recorders
May 28, 2014
Bernard Haitinkzaal, Conservatorium van Amsterdam
Video: Jacomien Kodde, Menno de Nooijer
Editing: Dodó Kis |
|
| Rendes Kis |
|
the 1942 Aeolian-Skinner Pipe Organ of the First Christian Church located in Columbus, Indiana
Girolamo Frescobaldi (Gaspar Cassado) - Introduction and Toccata - Diane Bish - Program #9208
Feltöltés: 2012. febr. 13.
Call 1-800-933-4844 or visit http://thejoyofmusic.org to order the full 1/2 hour program #9208
"A Musical Visit to Columbus, Indiana", available on DVD.
Organist Diane Bish performs Girolamo Frescobaldi's "introduction and Toccata" on the 1942 Aeolian-Skinner Pipe Organ of the First Christian Church located in Columbus, Indiana.
More info about the church & organ can be found here:
http://www.siago.org/firstchristian/f... |
|
|
|
| keresztkem |
|
No, szó-szó....
Nem igazán hinném.Mert Kodály Tanár Úr, ha valaki, hát ő igencsak tudta--Szabó Dezső legjobb barátjaként--hogy zsidónak lenni nem ki- vagy bekeresztelkedés, hanem LELKÜLET dolga.Úgyhogy teljessen mindegy, mit akartak a "júdaisták" és mit nem. Az van, ami van--Mendelzonnal kapcsolatba--a franc tuggya mi? Jómagam nem igazán kedvelem, de igaz, nem is igazán ismerem az ő életművét.'Attól persze még lehet nagyon értékes...bár nem "korszakos", az biztos.
k.k. |
|
| Rendes Kis |
|
Kodály úr részéről ez nem fakszni volt, hanem jogos felháborodás amiatt, hogy a júdaisták
megpróbálják eltagadni Abraham Mendelssohn-Bartholdy úrnak (a zeneszerző édesapjának)
megtérését a keresztyén hitre. |
|
| keresztkem |
|
"..Kodály Zoltán két lábbal rúgta ki azon hallgatóit, akik Mendelssohn-Bartholdyt per Mendelssohn-nak nevezték."
Élete végefelétájt már ölég sok faksznija volt a Tanár Úrnak.De lehetett is, Neki szabadott..
k.k.
P.s.: Mellesleg én ösmértem egy MENDELZON DEZSŐ nevű zsidó fazont, oszt' azér' írtam úgy--némelyes parafrazeálási szándokkal. |
|
| keresztkem |
|
Ugyanarra gondoltam--természetesen--de egyrészt nem álltam olyannyira közel Hozzá, hogy egészen pontosan emlékezzem arra, hogyan írja a nevét.Másrészt ÉN "dupla vé-s" névírásra emlékeztem--lehet, hogy rosszul, de nem ez az egyetlen dolog, amire rosszul emlékezem. Mindenesetre ha Ön szimpla v-s névirásásról tud, akkor az biztosan "úgy" is van, s nem úgy ahogyan én írtam.
k.k. |
|
| keresztkem |
|
"..Ha feltételezed rólam, hogy nem tudom, hogy WAM, miféle stílusnak volt zsenije, akkor itt be is fejezhetjük a beszélgetést."
NEM(!) feltételeztem, de ANÉLKÜL is befejeztük.
k.k. |
|
| glens |
|
...az elektronikához értenek jobban pl. Koppány Zoltán vagy Walkó László...
Dr. Valkó László - ha ugyanarra a miskolci gépészmérnökre gondolunk - nem W-vel írja a nevét.
(Dzsidzsu néven is ismerik a barátai.  ) |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Ha feltételezed rólam, hogy nem tudom, hogy WAM, miféle stílusnak volt zsenije, akkor itt be is fejezhetjük a beszélgetést.
De még válaszolva a következő bejegyzésedre, egy érdekesség:
Kodály Zoltán két lábbal rúgta ki azon hallgatóit, akik Mendelssohn-Bartholdyt per Mendelssohn-nak nevezték.
Származására nézve (genetikailag) tényleg zsidó volt, de eszmeiségileg (memetika) keresztyén volt és német.
Itt egy kifejezetten JSB által inspirált Miatyánk:
https://www.youtube.com/watch?v=g_wJiPj7XKs
|
|
| keresztkem |
|
P.s.:
Igaz Mendelzont kihagytam, de mivel közismert antiSémita va'ok megtehettem.
k.k. |
|
| keresztkem |
|
"..Ellenberger Mozart igen.."
Jó. De Mozart egyértelműen még "csak" BÉCS KLASSZIKUS tehát semmiképpen nem romantikus!
k.k. |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Jó, akkor kekeckedjünk.(Már most mondom: ne írd azt vissza, hogy "csak is ön kekeckedik, Zsíros úr"!)
Orgonaépítők vs. orgonisták/zeneszerzők:
Makovecz Imre szerintem egy falat nem húzott fel, nemhogy egy templomot.
Templom építőnek hívhatjuk -a te fogalmaid szerint- pedig mégsem volt az. Ő azt mondta, egy-egy terve elkészítésekor, hogy "megrajzolt egy épületet".
(Ezen már ne vesszünk össze!)
E mellett persze, hívhatjuk építésznek. Korunk egyik legnagyobbika volt efajtából.
A templomépítők pedig azok a mesteremberek voltak, akik Makovecz maga mellé fogadott.
Ha tehette, székelyföldi ácsokat. Akik nem estek hasra a Mester által megálmodott és lerajzolt girbe-gurba vonalak láttán, hanem egy-két szavas instrukciók után nekiálltak kifaragni, felrakni, fugázni, simítani és a rajzot életre keltették.
(A hálón találsz efféle MAKOVECZ vallomást. Írásban is és mozgó képen.)
Ugorgyunk -mondaná Pirítós.
De, feltéve, de meg nem engedve, hogy mink itt most összeveszünk, hagy fűzzek még a beszélgetésünkhöz egy-két megjegyzést!
1. Max Reger nem romantikus. Mondod Te. Jó: legyen késő romantikus. (Egyébként szvsz. tisztára Bach-rajongó)
2. Romantikus orgonaépítő: Az az orgonaépítő, aki olyan regisztereket épít be az általa épített orgonába, amik a romantikus szerzők érték/hangzás világának kedvencei. Hogy nem hallottál romantikus orgonaépítőről? Nem igaz. Magad is említetted a Rieger iskolát.
Regisztereket soroljak, vagy szerzőket? Romantikus szerzők közül Lisztet kilőtted. Mendelsohn-Bartholdit kihagytad.
Mint ahogy Boelmannt is.
Az elektróniumokat hagyjuk most -esmég mondok- mert azok hitviták. Kezdve a Hammond-féle szörnyetegektől, az analóg orgonákon keresztül a földid által megszerkesztett orgonákon át a mai digitálisokig.
3. Schubert tudtommal nem írt orgonaművet. Ellenberger Mozart igen.Itt van esti ajándékként egy: https://www.youtube.com/watch?v=xmLrT8lB5QA
(nem valami jó, de ezt találtam hirtelenjiben. Helmudt Walchára keress rá!)
3.
|
|
| keresztkem |
|
Mondom: MINDEZ attól függ hogy, hogyan is DEFINIÁLJUJK AZT A FOGALMAT, hogy "orgonaépitő"--ilyen értelemben valóban "nem őrölünk egy malomban". Merthogy Ön ezt a fogalommeghatározást figyelmen kívül óhajtja hagyni.
Másrészt: "időközben" én is észbe kaptam hogy véletlenűl Rieger-t írtam Reger--aki NEM romantikus, mégha a zenei romantika korára is átcsúszott volna--esteleg-- az élete, akkor sem(!)-- helyett dehát az ember feje nem káptalan.Bevallom: a Riegert nevű "romantikus orgonaépítőről" én nem is hallottam, sőt AZT SE' TUDOM MI AZ, HOGY: ROMANTIKUS ORGONAÉPITŐ!
Harmadrészt: tetszik-nem tetszik, az "elektronikus vonal" semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül--én legalábbis így vélem.
Egyáltalán.A ZENEI ROMANTIKá-t nehezem tudom--Liszt Ferencen kívül--összhangba hozni az ORGONÁVAL magával.Sőt! Nekem pl.már a Liszt: B-A-C-H Fantázia és fuga is inkább kromatizálóan modern,semmint "romantikus".Hacsak Schubert-nek esetleg lettek volna orgonaművei--ami lehet, de kétlem, de mondom Neki, Schubert-nek lehet.
k.k. |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Ad #21-22:
Nem egy malomban őrlünk.
Az Általad említett orgonisták, zeneszerzők egyike sem volt orgonaépítő. Angster meg nem volt orgonista.
Az elektronikus vonalat, meg mondtam, hagyjuk: több felé vezet.
(Szerintem Riegert -a romantikus orgonaépítőt- összekevered Max Regerrel, a szintén romantikus zeneszerzővel.)
|
|
| keresztkem |
|
P.s.:
Még annyit: Angster József talán nem nevezhető valóban orgona MŰVÉSZNEK.De Rieger vagy Buxtehude vagy Paechelbel már igen--pedig ők eredetileg kántorok, s ilyenféle ezermesterek voltak.
k.k. |
|
| keresztkem |
|
"..Se Pécsi Sebestyén, se Szigeti Kilián, de Lehotka még annyira sem volt orgonaépítő."
Én pedig úgy tudom, bizonyos értelemben mégiscsak "azok" voltak mindhárman, persze különbözőképpen.
Persze nem az "orgonaépitésnek" a "bütykölő"-s értelmében, aaaaaz iga. De úgy igenis, hogy szoros kapcsolatban álltak 'olyanokkal, akik "bütyköltek", és nagyon fontos és hasznos SZAKMAI TANÁCSOKKAL segítették őket--KÖZVETZLENÜL MELLETTÜK ÉS VELÜK-- sőt segitettek a próbálgatásokban-kipróbálásokban is.Ráadásként 'ide sorolhatom még Kolos István-t is ugyanilyen értelmű orgonaépitő-ként. Mert Lehotka például Vácott dolgozott, igenis dolgozott(!) orgonaépitőként egy --nevezzük így--gyakorlati-végrehajtó ember mellett sok-sok elektromos(RELÉS) és elektroNIkus hangszer megalkotásában--még koncertező művészként és zeneakadémiai professzorként is.
Mindazonáltal: azt gondolom ennek a kérdésnek az eldöntése A FOGALOM--ORGONAÉPITŐ--TARTALMÁNAK DEFINICIÓJÁTÓL FÜGG.Ha csak az az orgonaépitő aki forraszt, reszel-farag, vagy becsavaroz-illeszt, akkor igaza van, vagy lehet.De "okosabb" értelmezőként: NEM EZ A VALÓDI HELYZET!
k.k. |
|
| Zsíros B. Ödön |
|
Se Pécsi Sebestyén, se Szigeti Kilián, de Lehotka még annyira sem volt orgonaépítő.
Mint ahogy Karasszon Dezső, vagy Sepsy Károly sem.
De nyissuk ki a blendét a barokktól a francia romantikusokig:
Én nem tudok egyetlen egy orgonáról sem, amit Buxtehude, vagy Bach épített volna. Franck és Widor orgonáról sem hallottam.
Az orgonaépítés ugyanis -de ezt minden bizonnyal Te is tudod- rettentően összetett tevékenység: csapat munka.
Az orgonista, az orgonaművész, a zeneszerző karnagy előállhat a kívánságaival egy új orgona építése előtt, sőt meg is tervezheti -hozzávetőlegesen-, megadhatja a diszpozícióját, de farigcsálni, fémet önteni, gyalulni nem fog. Mert nem tud. Nem is ez a dolga.
Angster József, Cavallié-Coll, Silbermann sem a művészi orgonajátékáról híres, hanem a műhelyükből kikerült hangszereikről.
Az más kérdés, hogy az orgonapadon ülőtől elvárható, hogy adott esetben bemásszon az orgonaszekrénybe és kisebb hibákat megjavítson, neaggyisten hangoljon (de már ez is két emberes feladat).
Az elektronikát most felejtsük el! Legalább három felé ágazna el ezeknek a megbeszélésük.
Írtam e sorokat úgy, hogy sem szakma béli, sem hozzáértő nem vagyok, csak van némi rálátásom az "orgonás témára".
Üdv!
|
|
|