| Téma: Evolúció |
|
| Rendes Kis |
|
A talaj szónak 2 jelentése van:
1) humuszréteg, amibe magokat vetünk, hogy kikeljen és termést hozzon,
2) tudatalatti szervünk, amelybe magvas kérdéseket vetve kiérleli a megoldást. |
|
| mpd |
|
|
Akkor a talajtan az tulképpen lélektan? |
|
| Rendes Kis |
|
|
Jézus a talajnak nevezi, amelybe a Magvető beléveti a magot. |
|
| menta |
|
|
a régiek 6. érzéknek vették a gondolkodást /manas/ |
|
| Rendes Kis |
|
A gondolkodás nagyon közel van hozzám, de nem vagyok azonos vele.
Az ugyanolyan szervem, mint a kezem, lábam: az enyém, de nem vagyok azonos vele.
Én a szemlélődő figyelem vagyok. |
|
| menta |
|
|
Vagyok, lehet gondolkodnom. |
|
| mpd |
|
|
Gondolkodom, mert vagyok. |
|
| menta |
|
|
Vagyok, tehát gondolkodom. |
|
| gajo |
|
Idézet:
...az embert különös vakhite ellenére a hatalom birtokosai
sohasem avatták be...
...Amit ön kap, azok csak és kizárólag
KÖZLEMÉNYEK.
Ön nincsen tudatában annak, hogy mi hogy van, csak
annak, hogy egy s mást közöltek önnel, mondván, hogy
azok így és így vannak, és nem másképp... / Julius Andan/
|
|
| rafiki |
|
Csúnya dolog, de magamtól idéznék: "Gondolkodom, tehát vagyok. Kicsit ízlelgessük ennek a közhelynek a súlyát."
|
|
| Rendes Kis |
|
Igen: szerintem a felosztás már a 2. lépés.
Kezdetben, a felosztás előtt van az 1, a Létezés.
Csak ez van, a nemlétezés nincsen.
És akkor következhet a felosztás létezőkre és gondolhatókra.
A "talán" kategória nem 3.
Az elfelejtett dolgok vagy léteztek, vagy csak gondolták őket.
Persze, itt belebotlunk abba a kérdésbe, hogy valamiről hogyan döntsük el, hogy valóban létezik-e vagy csak gondoljuk, hogy létezik.
Mi az információt érzékeljük.
Kérdés, hogy az információról hogyan tudjuk eldönteni, hogy valóságos vagy csak gondolt ?
Csak akkor lehetünk benne biztosak, hogy a létezést tapasztaljuk, ha nem információ útján,
hanem közvetlenül tapasztaljuk.
Egyetlen közvetlen tapasztalatunk van: az "én".
Egyedül az "én" létezése biztos. |
|
| rafiki |
|
Én a binaritást a végső felosztásra mondtam. Ha tovább nem osztható, akkor az már a végső felosztás
mögött (előtt?) van. A probléma ott van, hogy nem tudjuk, az axiomaban van-e újabb lehetőség
a felosztásra. Ebben szerintem mi emberek konszenzusosak vagyunk, ez a Te "talán" kategóriád.
Ha minden axioma csupán csak konszenzusos (==talán), akkor minden ebből eredő következtetés
is csak konszenzusos lehet. Vagyis talán létezünk. |
|
| Rendes Kis |
|
Tapasztalat.
A létezés tudatát a szenvedés ébreszti föl.
Meg kell csípni a karunkat, hogy nem álmodunk-e. |
|
| Rendes Kis |
|
Najó, de a nemigazság nem létezik.
Csak a Lét van.
A Nemlét nincsen.
Vannak létező dolgok, vannak nemlétező dolgok és vannak dolgok, amelyekről nem tudjuk
eldönteni, hogy léteznek-e vagy sem.
Igen-nem-talán.
De ezek mind igaz állítások.
A nemlétező dolgokat is el tudjuk gondolni.
Akkor ezek létező gondolatok.
A talán létező dolgok a rejtélyek.
Ez az információhiány.
Mint az elfelejtett buszmenetrend.
Tehát végsősoron az igazság szinguláris (unáris). |
|
| rafiki |
|
|
Kérdés az, hogy a lét hit vagy bizonyosság. |
|
| rafiki |
|
Valami vagy igaz, vagy nem. Ez a végső felosztás.
Az ezt megfogalmazó állítás tovább nem osztható,
illetve konszenzus létezik azzal kapcsolatban, hogy
a legutolsó állítást nem kérdőjelezzük meg (axioma).
Ilyen alapon Isten is egy konszenzus vagy axioma.
Ebből a szempontból a tudomány egyfajta hit, amelyben
bizonyos állításokat nem kérdőjelezünk meg konszenzusos alapon.
[Sajna a folyamat rekurzív, bármely állításról kimondhatjuk, hogy vagy igaz vagy sem. )-:: ]
|
|
| Rendes Kis |
|
Szerintem a művészet tudatalatti gondolkodás.
Ráérzés az Igazságra.
Csak szakrális művészet van.
Ateizmus nem létezik.
Aki a Létben hisz, az nem ateista.
A Létben pedig csak a bolondok nem hisznek. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Ez a különbség igazság és információ között.
A busz indulásának van egy igazi időpontja.
Az erről szóló híradás (információ) elveszhet.
Ettől még az igazság nem dől meg. |
|
| menta |
|
Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
József Attila
------------------------------
A valódit ki lehet írni a buszmegálló táblájára: mikor jön a busz, le lehet írni étlapra, milyen ebéd kérhető.
Ám az Igazságról csak a szakrális művészet tud szólni. Azért művészet és azért szakrális.
Nem az az Igazság, hanem az szól róla, mutat rá. Mint a zen történetben:
A Hold(igazság) megmutatásához használhatom a mutató ujjamat, és ennek segítségével Te megpillanthatod a Holdat, utána már nincs is szükség a mutató ujjra - a Holdra mutató ujj nem a Hold, a szavak és elképzelések pedig csupán a tapasztalat árnyékai.
|
|
| rafiki |
|
Mint korábban írtam: az igazság egy és oszthatatlan. Azaz a végső felosztás bináris.
Két dimenzió keveredik az közelmúlt hozzászólásaiban:
A bizonyosság contra hit dimenziója illetve a vallás contra ateizmus dimenziója.
Sem vallás, sem az ateizmus nem zárja ki sem a hitet sem a bizonyosságot,
ezeknek tárgyában van a különbség. A vallás és az ateizmus ilyen formán
közös tengelyen helyezkedik el, e tengelynek 2 ellentétes végpontján.
A vallások különböző formáival alaksor írható le egészen az ateizmusig.
A tengely közepén a sokistenhit és az istentelenített demokrácia lehet,
a két végponton a teokrácia illetve az egyszemélyi istentelenített diktatúra.
A darwinizmus nem a vallás-ateizmus tengelyen helyezkedik el, hanem
a hit-bizonyosság tengelyen. Ez a tengely mérhetetlenül szubjektív, az
egyének konkrét saját ismeretanyaguktól függően helyezkednek el rajta.
A két tengely összekeverhetősége abból ered, hogy az emberi ismeretanyag nem
egyenletesen oszlik el a hit-bizonyosság tengelyen. Az egyes sűrűsödési pontokban
új minőség keletkezik, ezt hívjuk civilizációnak, mely egyszerre geometrikus (ez az
ismeretek terjedésének fizikai törvényszerűségeiből következik), illetve statisztikus
(ez utóbbi az ismeretanyag eloszlást írja le az adott sűrűsödésen belül). A civilizációk
hajlamosak társadalmakat alkotni, ezek berendezkedését pedig elhelyezik
geometrikus-statisztikus helyzetük alapján valahol a vallás-ateizmus tengelyen.
(Szerintem Bogár Laci bácsi most egy kicsit irigykedik (-:: )
|
|
| mpd |
|
Szerintem erről már beszéltünk.
Mit nevezel igazságnak? A ténylegesen megtörtént dolgokat? Azok csak addig léteznek egyáltalán, amíg tanújuk van, vagy valami nyomot hagytak maguk után.
Tegnap este négyszemközt beszéltem az egyik lányommal (megkérdeztem, melyik busszal megy, és ő megmondta). Ez nyilván igaz. De, ha száz év múlva egyikünk se lesz már életben, a dolog meg se történt, mert nincs nyoma. Visszamenőleg törlődik.
Filozófiai értelemben vett igazság meg egészen nyilvánvalóan nincs, nem is lehet. |
|
| Rendes Kis |
|
Szörnyeteg lehet hogy nincs, az is lehet hogy 2 van, de igazság csak 1.
Például a szörnyetegek számát egyszerű számlálással megkapjuk. |
|
| mpd |
|
|
Akkor bocs. Ne legyél ennyire implicit. |
|
| mpd |
|
Idézet:
ha a szörnyeteg örök, akkor nincsen, vagyis kettő van;
|
|
|