| Téma: Evolúció |
|
| john batky |
|
|
Meg a munkavégézés is. Mert hiszen aki dolgozik, az kimelegszik. |
|
| mpd |
|
Nocsak. Az energiaközlés csak főzés lehet?
Nézzük, mi történik a Nap energiájával a klorofillban!
Itt kibillent a foton egy atomot, amott hasad egy atomcsoport, és ATP keletkezik (Kvantum eftáss most ne nézzen ide), ami tárolja az energiát.
Később ez az ATP adja az energiát a szőlőcukor előállításához (Szentgyörgyi-Krebs).
Végső soron az energia majd információvá alakul (már, ha a bonyolultabbá válás információ). |
|
| Rendes Kis |
|
Ha energiát közlünk vele, akkor is szétmegy.
Szétfő, szétolvad.
Az energiabevitel csak gyorsítja a folyamatot.
Ahhoz, hogy valami értelmes irányba változzon, nem energiát, hanem értelmet kell belevinni. |
|
| mpd |
|
|
Valóban, ez frappánsabb megfogalmazás. |
|
|
| mpd |
|
|
Zárt rendszerben. De, ha folyamatosan energiát kap kívülről? |
|
| mpd |
|
Jelen témánk szempontjából tökmindegy, hogyan lett az első sejt.
Jó, hogy nem a Nagy Bummtól kezdjük a szem kialakulását.
A fényérzékeny sejt pedig úgy lett a nemfényérzékeny sejtből, hogy egy adott sejtnek X db. utód-klónja lett. Ebből (mondjuk) 0,1X darab a másolás során sérült (megváltozott) génállománnyal jött létre.
Némelyik változat életképtelennek bizonyult, mások se jobbak, se rosszabbak nem lettek az eredetinél, de akadt egy pár, amelyik jobb lett.
Stb. |
|
|
| huszárló |
|
|
Ott vannak a barlangok mélyén a sötétben élő halak vagy gőték. Az őseik biztosan láttak, ezek meg nem. A sötétben semmire nem mennek a szemükkel. A szaglás, ízlelés vagy a tapintás többet ér már nekik. |
|
| Rendes Kis |
|
Ez a generációváltástól sem válik érthetőbbé.
Ha én szétesek, az alkatrészeim ugyan mitől állnak össze újból ?
A generációk hogyan tudnak szembemenni az entrópiával ??
Egyáltalán: olyan szerfölött bonyolult üzem, mint a sejt, hogyan lesz "magától", minden terv nélkül ?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a dolgok "maguktól" nem jobbak, hanem rosszabbak lesznek.
A mozgó megáll, az összetett lebomlik.
Épp ezt nevezzük entrópiának és az entrópia törvény. |
|
| john batky |
|
|
Ha egyetlen egyedről van szó, akkor igazad van. Az élő anyag, hm, izé, átmenetileg "ellenáll" az entrópia növekedésének, aztán a funkciók leromlanak. De itt élőlények generációjáról van szó. |
|
| Rendes Kis |
|
A gond csak ott van, hogy a dolgok maguktól inkább szétmennek, mint össze ...
... (Minél több idő múlik el, annál inkább ...) |
|
| john batky |
|
|
(Szerintem a legtöbb ilyen fejlődéses dologra a magyarázat jó 50%-a a rendelkezésre álló iszonyú hosszú idő. Ha jól emlékszem, az elején kb. 1 milliárd évig nem volt élet és ez baromi sok idő.) |
|
| Rendes Kis |
|
Állj-állj-állj !
Ne olyan gyorsan.
Kezdjük azzal, hogy egyáltalán hogyan lett a sejt ?
Csak csupán egyetlen, egyetlenegy picike sejt ?
Ami önmagában is elképesztően hihetetlenül komplikált üzem ? |
|
|
| Gyöngy |
|
Az evolúció tulajdonképpen egy IMF.
|
|
| mpd |
|
Pontosan így van.
Minden esetben a költség-haszon elemzés dönt. |
|
| mpd |
|
Legyen nyóc. Nekem nyóc.
Csoportosítás kérdése az egész. |
|
| john batky |
|
|
Azt hiszem, a természet nem tökéletességre törekszik, mint egy művész. Elég, ha egy szerv az adott funkciót hosszú ideig üzembiztosan ellátja. |
|
| john batky |
|
|
Én csak nyolcféléről hallottam. Vószem. |
|
| mpd |
|
Az is mutatja ezt, hogy vagy tízféle szem alakult ki egymástól függetlenül.
Helmholtz mondotta, hogy ha egy optikus olyan minőségű lencsét csiszolna neki, mint az emberi szem, felháborodottan küldené vissza neki, mint kontármunkát.
Bizony, az emberi szem igen satnya fércmunka. Ha az agyban futó szoftver nem lenne oly klassz, megnézhetnénk magunkat (szó szerint). |
|
| mpd |
|
Mint mindent, a látást kódoló géneket is utolérik a mutációk.
Amik az esetek túlnyomó többségében károsak.
Egy napvilágon élő állatnak a látás nagy előny, tehát a látást rontó káros mutációkat a természetes szelekció kigyomlálja.
Nam úgy viszont a barlangi életmódra áttérő állatoknál: a látást rontó mutációk NEM károsak nekik, azaz a szelekció nem irtja ki az ilyeneket. Végső soron költségcsökkentőek ezek a változások, de semmiképp se károsak. És így. |
|
| mpd |
|
|
Az sima ügy. Már lemodellezték oda-vissza. Egyetlen fényérzékeny sejtből pár százezer nemzedék alatt kialakul a szem. Akkora evolúciós előny minden egyes közbenső változatnak, hogy erős a szelekciós nyomás. |
|
| john batky |
|
Valami fizikai-kémiai-biológiai okot kell keresni, ami felszámolja a szemet. Mintha egy rajzról kiradíroznék valamit. Hm?
Amúgy: ha eltűnik a szem, akkor egyéb érzékelések (hallás, tapintás) gondolom, javulnak. |
|
| john batky |
|
Mindig a könnyebb végén próbálod megfogni a dolgokat..  |
|