| Téma: Evolúció |
|
| Rendes Kis |
|
A tudat szemlélődik.
Én.
Miért ?
Nem tudjuk.
Föleszmélünk és csodálkozva nézünk körül ezen az ismeretlen bolygón.
Valószínűleg a fájdalom ébreszt föl, ahogy becsapódik mögöttünk az Édenkert kapuja. |
|
| rafiki |
|
Ez konkétan így néz ki: Anyag x információ == Idő.
Azaz, az információ NEM anyag. |
|
| Rendes Kis |
|
... Vagy a még el sem vesztett éden harmatától ...  |
|
| mpd |
|
Ez csak azért félrevezető, mert kör sem létezik, amíg le nem rajzolod. Ha meg lerajzolod, akkor nyugodtan belerajzolhatod a középpontját is, semmi különbség nincs a körív (aminek szintén NINCS kiterjedése) és a középpont megítélése között.
A körív, ráadásul, éppúgy meghatározza mindenféle berajzolás nélkül a középpontot. Odaképzelsz két átmérőt, oszt már meg is van a középpont. |
|
| mpd |
|
És KI szemlélődik? Valamint: miért?
Nem kéne űrszonda-féleséggé lefokozni az élőlényeket. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Ugyanazt a hibát követed el, mint Marx kolléga, aki egész jól ráérzett Lét és Tudat viszonyára,
de előjelhibát vétett az erről való gondolkodásban: a Tudat nem tükröződés, hanem szemlélődés. |
|
| Rendes Kis |
|
Szerintem a "telt" (kiüresedés előtti) állapot az alvás.
Amikor az alvó tudat az emlék-foszlányok között hentereg.
Az ébredéskor (kiüresedés, megvilágosodás) a tudat kiemelkedik a tudatalattiból és szemléli azt.
A gyermeki ártatlanság tudattalan.
A gyermekek a paradicsomi létállapotban vannak, a "lelki szegénység" állapotában. |
|
| menta |
|
Az információ anyagban nyilvánul meg. Ha információ, akkor az feltételezi, hogy valakinek az, ez a lényege az információnak. És az nem anyag, az alany, akinek/akitől van az információ. Hasonlat -gömb helyett, az egyszerűség kedvéért-, egy kör, amelynek Van egy középpontja, nevezzük ezt az egyszerűség kedvéért: marxnak.
A pont - euklédeszi axiómával az egyszerűség kedvéért- aminek nincs része.
Aminek nincs kiterjedése, nincs anyaga sem. Mégis: a kör (vagy teljesebben a gömb) összes pontja leírható vele. Meghatározó a kör pontjaira nézve. Abszolút absztrakt, elvont,szellemi, anyagtalan az Abszolútum. A matematika, kivált a geometria a szellemi világ bizonyítéka. Az éntudat révén tudom elképzelni, aminek nincs anyaga, similis simile gaudet - hasonló a hasonlót szereti, és ismeri fel-, az "én" is anyagtalan, úgy Van, ahogy a pont. A világ szövete-szövege (text) olvasható. Ez a szellemiség bizonyítéka. Középpont nélkül lehet elképzelni egy kört, ami csak úgy van, vagyogat, mint egy kő, vagy mint egy tücsök, és kész. Soha semmi új nem született volna az emberiség történelmében, ha nem 'tudná' a pont, a kör pontjaként a kapcsolatát a középponttal. Az én nélküli jelenségek a felbomlás felé tartanak (entrópia) |
|
| mpd |
|
|
Az információ az anyag vagy sem? |
|
| menta |
|
|
Szerintem nem tárhely, eredeti állapotában, csak ha tárolnak már benne valamit, és nem a mai értelemben vett anyag, az már a tudatból deriválódik. A skolasztikusok materia prima fogalma jó közelítés: potentia passiva pura. |
|
| mpd |
|
Azt nem értem, miért kezelitek a tudatot afféle tárhelynek?
A tudatnak nevezett valami egyszerűen egy állapottya az anyagnak, milliszekundumonként változó állapot. |
|
| menta |
|
Amennyiben "megüresítette önmagát".
Egyébként tele van szemetelve, múlt-tudat foszlányokkal, emlékekkel, szokásokkal, holt-dolgokkal, előítéletekkel, gyeppel, mohás rögökkel. A kisgyereknek (a csecsemőnek, a nagyon kicsinek, 3 év alattinak) még tiszta éteri... ezért is mondatott: Bizony mondom nektek, ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Azt mondod, a tudatalatti üres polc ?
Dejszen a tudatalatti tele van gondolatokkal.
A tudat üres.
És vagy ránéz a tele könyvespolcra vagy nem. |
|
| menta |
|
"Még a gondolkodás sem bizonyítja a tudatot. Van tudat alatti gondolkodás is"
hát azért...A könyvespolc alatti üres hely bizonyítja a könyvespolcot.
Minden tudat. Egy tudatállapot megnyilvánulása.
A kő, a nefelejcs, a kutya, az ember egy-egy tudatállapotszint megjelenése anyagi struktúrában, hierarchikus rendben.
Tudatos tevékenységet végeznek az állatok, sokszor egyáltalán nem valami túlélés és szaporodás, "evolúciós" szempontok miatt,
hanem mert gondolkodnak.
"Az éntudat NEM emberi kiváltság"
Szerintem de, az. És az éntudat, a tudatnak ezen szintje, mélységesen összefügg a Logosszal, az érzékjellegű beszédképességgel, a beszédértéssel.
Gondolkodni, kombinálni ragyogóan kommunikálni tudnak a lények, de emberi szóval beszélni nem.
A fentieket nem tudom igazolni, bizonyítani, és nem is akarom. Azért írtam, hogy gondolkozzanak el rajta mások is, ha van kedvük. Például azon, hogy ha teszem fel bokorban elbújt ember elváltoztatott hangon emberi szóval beszél, szöveget mond - bármilyen nyelven, akár értelmetlen tartalommal-, aki hallja, pontosan tudja, hogy az emberi szó, és nem a természet, tárgy, növény, állat hangja. (beszédérzék) Vagy, hogy ha egy csecsemő, kisgyerek nem hallja (vagy gyógypedagógiai fejlesztő módszerekkel tapasztalja) élő éntudattal rendelkező ember beszédét, sajnos nem tanul meg beszélni és a beszédértés sem működik, hiába alakul ki fizikai testében a beszédre alkalmas szervek rendszere.
|
|
| rafiki |
|
|
Hm... ezen gondolkodnom kell. |
|
| Rendes Kis |
|
Szerintem a külvilággal folytatott kommunikáció nem bizonyítja a tudatot (lehet automata
reflex), mint ahogy a külvilággal folytatott kommunikáció hiánya (kómában fekvő ember) sem
bizonyítja a tudat hiányát.
Még a gondolkodás sem bizonyítja a tudatot.
Van tudat alatti gondolkodás is (v.ö.: példabeszéd a Magvetőről).
És mivel a kommunikáció nem bizonyítja a tudatot és a kommunikáció hiánya nem bizonyítja
a tudat hiányát, ezért egy másik lényről semmiképpen sem tudjuk megállapítani, hogy van-e
tudata vagy nincs. |
|
| rafiki |
|
Ezt kiegészíteném azzal, hogy az éntudat egyben evolúciós fegyver is,
ugyanis minél nagyobb felbontású az attributum készleted, annál nagyobb
az evolúciós előnyöd. Vagyis az evolúció egy rekurzív folyamat és mint ilyen
ki van téve a gerjedés veszélyének amennyiben a rendszerben nincs
visszaszabályozó elem.
A civilizáció ilyen aspektusból az emberek kartellje a visszaszabályozó
mechanizmusok kiiktatására. |
|
| rafiki |
|
Gondolkodom, tehát vagyok. Kicsit ízlelgessük ennek a közhelynek a súlyát.
Az éntudat megléte egy mérföldkő. Azt jelenti, hogy az azzal rendelkező
el tudja magát határolni a környezetétől, vagyis definiálni tudja és szabályozni
tudja azokat a reakciókat, amelyekkel kölcsönhatásba lép a külvilággal.
Az éntudat NEM emberi kiváltság, ugyanakkor az ember ezt a megkülönböztetést
sokkal nagyobb felbontással tudja megtenni, más szavakkal erre több attributumot
és ezen belül az attributumok több szintjét képes használni.
Az evolúciót definiálhatjuk úgy is, hogy ennek az attributum-készletnek a finomodása.
(Ilyen megközelítésben logikailag az evolúció egy tanulási folyamat, másképp
fogalmazva egy tanulási hiperciklus.) Ez itt vázolt felismerés egyben válasz arra
is, hogy gilisztának van-e tudata(énképe). Van, de nem cserélnék vele.
* tanulás alatt azt a folyamatot értem, amikor egy rendszer entrópiát nyel el,
más szavakkal információ felhasználásával kisebb valószínűségű struktúrát
hoz létre.
|
|
| Rendes Kis |
|
A giliszta "megfontoltsága" nem bizonyítja a tudatosságot.
Ez lehet automata késleltetés, hogy ne pillanatnyi ingerek alapján döntsön, hanem hosszabb
ingersorozat statisztikai átlaga alapján. |
|
| mpd |
|
|
Fel kell tételeznünk, hogy igen. Hiszen megfigyelhető, hogy célirányosan cselekszik. Ha kiásol egy gilisztát, nem reflex-szerűen menekül, hanem mintha "megfontolná", mi a fenét csináljon. Ha meg célirányosan cselekszik, akkor tudatában kell legyen saját magának, és a környezetének. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Persze, nincs szája. De vajon gondolja-e ? |
|
| mpd |
|
|
Nem mondja, mert nem tud beszélni. De a beszéd szerintem nem feltétele a tudatnak. |
|
| Rendes Kis |
|
Igen, ez a kulcskérdés kulcsa: hogy a giliszta mondja-e azt hogy "én" ?
Valóban: a giliszta a külső megfigyelő szempontjából semmiben sem különbözik a kómában fekvő
embertől. |
|
|