| Téma: Evolúció |
|
| Rendes Kis |
|
Ez a generációváltástól sem válik érthetőbbé.
Ha én szétesek, az alkatrészeim ugyan mitől állnak össze újból ?
A generációk hogyan tudnak szembemenni az entrópiával ??
Egyáltalán: olyan szerfölött bonyolult üzem, mint a sejt, hogyan lesz "magától", minden terv nélkül ?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a dolgok "maguktól" nem jobbak, hanem rosszabbak lesznek.
A mozgó megáll, az összetett lebomlik.
Épp ezt nevezzük entrópiának és az entrópia törvény. |
|
| john batky |
|
|
Ha egyetlen egyedről van szó, akkor igazad van. Az élő anyag, hm, izé, átmenetileg "ellenáll" az entrópia növekedésének, aztán a funkciók leromlanak. De itt élőlények generációjáról van szó. |
|
| Rendes Kis |
|
A gond csak ott van, hogy a dolgok maguktól inkább szétmennek, mint össze ...
... (Minél több idő múlik el, annál inkább ...) |
|
| john batky |
|
|
(Szerintem a legtöbb ilyen fejlődéses dologra a magyarázat jó 50%-a a rendelkezésre álló iszonyú hosszú idő. Ha jól emlékszem, az elején kb. 1 milliárd évig nem volt élet és ez baromi sok idő.) |
|
| Rendes Kis |
|
Állj-állj-állj !
Ne olyan gyorsan.
Kezdjük azzal, hogy egyáltalán hogyan lett a sejt ?
Csak csupán egyetlen, egyetlenegy picike sejt ?
Ami önmagában is elképesztően hihetetlenül komplikált üzem ? |
|
|
| Gyöngy |
|
Az evolúció tulajdonképpen egy IMF.
|
|
| mpd |
|
Pontosan így van.
Minden esetben a költség-haszon elemzés dönt. |
|
| mpd |
|
Legyen nyóc. Nekem nyóc.
Csoportosítás kérdése az egész. |
|
| john batky |
|
|
Azt hiszem, a természet nem tökéletességre törekszik, mint egy művész. Elég, ha egy szerv az adott funkciót hosszú ideig üzembiztosan ellátja. |
|
| john batky |
|
|
Én csak nyolcféléről hallottam. Vószem. |
|
| mpd |
|
Az is mutatja ezt, hogy vagy tízféle szem alakult ki egymástól függetlenül.
Helmholtz mondotta, hogy ha egy optikus olyan minőségű lencsét csiszolna neki, mint az emberi szem, felháborodottan küldené vissza neki, mint kontármunkát.
Bizony, az emberi szem igen satnya fércmunka. Ha az agyban futó szoftver nem lenne oly klassz, megnézhetnénk magunkat (szó szerint). |
|
| mpd |
|
Mint mindent, a látást kódoló géneket is utolérik a mutációk.
Amik az esetek túlnyomó többségében károsak.
Egy napvilágon élő állatnak a látás nagy előny, tehát a látást rontó káros mutációkat a természetes szelekció kigyomlálja.
Nam úgy viszont a barlangi életmódra áttérő állatoknál: a látást rontó mutációk NEM károsak nekik, azaz a szelekció nem irtja ki az ilyeneket. Végső soron költségcsökkentőek ezek a változások, de semmiképp se károsak. És így. |
|
| mpd |
|
|
Az sima ügy. Már lemodellezték oda-vissza. Egyetlen fényérzékeny sejtből pár százezer nemzedék alatt kialakul a szem. Akkora evolúciós előny minden egyes közbenső változatnak, hogy erős a szelekciós nyomás. |
|
| john batky |
|
Valami fizikai-kémiai-biológiai okot kell keresni, ami felszámolja a szemet. Mintha egy rajzról kiradíroznék valamit. Hm?
Amúgy: ha eltűnik a szem, akkor egyéb érzékelések (hallás, tapintás) gondolom, javulnak. |
|
| john batky |
|
Mindig a könnyebb végén próbálod megfogni a dolgokat..  |
|
| onodij |
|
|
Hát ez az ! ez az igazi kérdés ! |
|
| Rendes Kis |
|
|
Szerintem még érdekesebb kérdés, hogy a napvilágon élők szeme hogyan keletkezik ?? |
|
| mpd |
|
Gondolom, ezeknek a változásoknak is van valami időállandójuk, nem mennek hirtelen.
Ez egy jó nyom, ezen kell menni. |
|
| mpd |
|
Kapizsgálod!
A látás költséges dolog.
Ha nincs rá szükség, nem érdemes költeni rá. De ez még csak az ok.
Hogyan történik? |
|
| john batky |
|
|
Gondolom, ezeknek a változásoknak is van valami időállandójuk, nem mennek hirtelen. Vagy a szem evolúciós hátrányt jelent, mert ki lehet nyomni. |
|
| mpd |
|
Na jó. De most nézzük nem-mozgalmi szemszögből.
Miért tűnik el? Mi ennek a folyamata? mert nem csk úgy hipp-hopp tűnik el. |
|
| john batky |
|
|
Ez az osztályharc egyik megnyilvánulása, elftársam. Mint ahogy Oli Rén a Jávor Benedek farkasa. |
|
| mpd |
|
|
Rossz válasz! Az fülkeforradalom, nem barlangi. |
|
|