Idézet:

---

Mivel a Mars fele akkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege kb. nyolcada a Földének. A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 7,5 millibar szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz.

---

Idézet:

---

ás azonban az Élet feltételének jelenléte és megint más magának az Életnek a jelenléte. Ha például nagymennyiségű oxigén molekula van jelen, feltételezhető annak élő organizmusok által történő fejlesztése. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek a megfigyelések az érzékelhetőség végső határterületén történnek. Éppen ezért a legnyerőbb eredmény az ózon (O3) érzékelése lenne, aminek spektrális vonala egy határozott keskeny csík az ultraibolya tartományban. Mivel ózon csak akkor keletkezik, amikor oxigén molekulába (O2) ultraibolya foton ütközik, jelenléte (esetleg másképp nem érzékelhető) oxigén jelenlétére utal. Viszont az ózonnak ezt a spektrális vonalát az infravörös teleszkóp nem érzékeli. Igaz az ózonnak van spektrális vonala az infravörös tartományban is, de ezzel csak az ózon abszolút jelenlétét lehet érzékelni, relatív mennyiségét nem. Ez azért kritikus, mert az Életre csupán az oxigén magas szintű jelenléte utal. Itt tehát egy csapda van elhelyezve. Ugyanis egy Vénuszhoz hasonló forró bolygón az ultraibolya fény a vízmolekulákat felbonthatja oxigénre és hidrogénre. Csalóka eredményt adhat egy fagyos bolygó is. Ugyanis az oxigénnel könnyen vegyülő ásványi anyagok fagyott állapotban reakció képtelenek.


A fenti példák szélsőséges hőmérsékleti viszonyokra jellemzőek. Éppen ezért a következő lépés a vizsgált bolygó felületi hőmérsékletének a meghatározása. Ezt az infravörös spektrum általános képe árulja el. Alacsonyabb hőmérsékletű bolygó több fényt bocsát ki a hosszabb hullámhossz tartományban. Mivel a látható fény ilyen információval nem rendelkezik, a legtöbb kutató ezt az infravörös teleszkóp alkalmazására megfelelő oknak tartja.


Igen ám, de Traubnak van ötlete arra vonatkozólag, hogyan lehet egy bolygó felületi hőmérsékletét a látható fény tartományára hangolt teleszkóppal felfedni. Tudni illik egy bolygóról érkező fény ereje a bolygó fényvisszaverő képességéről árulkodik. Az anyacsillagról érkező fény azon része, amely nem verődik vissza a bolygóról, annak felmelegítésére fordítódik. Ennek egyetlen szépséghibája, hogy információt csupán a bolygó atmoszférájának felső rétegéről szolgáltat. A Föld esetében ezen a helyen a hőmérséklet fagypont alatti. A bolygó felületi hőmérsékletének felfedésére a kutatóknak feltételezéseket kell tenni arra vonatkozólag, milyen mértékben változik a bolygó atmoszférája az alsóbb rétegekben. Ez pedig annál nehezebb lesz, minél felhősebb a bolygó

---

Idézet:

---

A hőmérséklet meghatározza a színkép csúcsának hullámhosszát. Gáztűzhelyeken szoktak használni fémlemezt vagy hálót a láng szétterítésére. Ha láttál már ilyet felhevülni, akkor van valami érzésed arra vonatkozóan, miért is van ez így. Kezdetben nem látszik fény, csak a hőt lehet érezni. Ha tovább melegszik, akkor először halvány vörös lesz, aztán egyre jobban kifényesedik, a színe narancs, sárga aztán kék lesz. Ha ezután leveszed a tűzről és hagyod lehűlni, ugyanezek a színek megjelennek fordított sorrendben. A jobbra lévő animáció bemutatja a színek változását a felmelegedés és a lehűlés során.

Mi is történik valójában. A gázra tett fémlemez ugyanúgy atomokból áll, mint minden a világegyetemben. A forró testekben az atomok állandóan mozognak, és fényt bocsátanak ki. Minél melegebb valami, annál gyorsabban mozognak atomjai, annál nagyobb energiájú fényt sugároznak.

A meleg hatására felgyorsult atomok miatt ezt a fényt hőmérsékleti sugárzásnak nevezik. A forró test igazából minden hullámhosszon sugároz fényt, de a legtöbbet egy bizonyos csúcs hullámhossznál sugározza ki. Ez a csúcs hullámhossz egyre rövidebb lesz a hőmérséklet emelésével. Szobahőmérsékleten a sugárzás nem látható, az infravörös tartományba esik. Fokozatosan melegítve, az egyre rövidebb hullámhosszakhoz tartozó sugárzás már látható: kezdetben vörös, aztán narancs, sárga, majd kék. Ha tovább melegítenénk a fémlemezt (erre már a közönséges gázláng nem képes), végül vakító lila színben tündökölne.

Mivel tehát a világon minden test atomokból áll, minden test bocsát ki hőmérsékleti sugárzást. Így nyilván a csillagok hőmérsékleti sugárzása ugyanolyan fajta sugárzás, mint a gáztűzhelyen izzó fémlemezé. A különböző csillagoknak azért más és más színűek, azért van máshol és máshol a csúcs hullámhosszuk, mivel más és más hőmérsékletűek.

---