| Téma: Határterületek a tudományban |
|
| Bátky János |
|
Valami még eszembe jutott. A térfogalom sokaságokra épül. Ezek elemei pontok. A pont végtelen kicsi. Kiterjedése nulla és térfogata is.
Minden modellünk, amely térbeli változást ír le, pontokra, lokalitásra épül.
De néhány évtizede tudjuk, a természetben nincs ilyen idealizált képződmény, nincsenek pontok. A határozatlansági reláció szerint szétfolyna.
Ezért a matematikára épülő fizika nem lehet adekvát elvileg. Közelítésnek a klasszikus tartományban, amit látunk, persze elfogadható.
Ha már pont. Az elektron (is) furcsán viselkedik. Úgy emlékszem, a Schrödinger-egyenlet megoldását, egy komplex hullámfüggvényt valószínűségi sűrűségfüggvényként képzelhetjük el némi átalakítással. És a megoldást normálni kell a teljes térre.
Ez azt fejezi ki, hogy az elektron a világegyetemben 1 valószínűséggel tartózkodik.
Kész.
|
|
| Bátky János |
|
off Ha nagyon precízen kezdünk beszélni a tudományról, kizárjuk a lehetséges beszélgetőpartnereket Ha elkezdek a mechanika variációs alapjairól beszélni, el kell mondanom, hogy a hatásintegrál egy lineáris funkcionál, amelynek szélsőértékét keressük és így jutunk el az Euler-Lagrange illetve a többiféle mozgásegyenletig - így absz. ketten maradnánk, mert a többiek kirekesztődnének, ha nem beszélnénk többé-kevésbé érthetően és tisztázatlanul hagyva érdekes de a közönség számára riasztó, idegen, vagy főleg érthetetlen feltételeket, logikai vagy kísérleti megfontolásokat, bizonyítékokat... Amikor Hawking megírta könyvét az idő rövid történetéről, egy barátja azt mondta, minden egyes beírt képlet felezi a lehetséges olvasól számát. Hawking egyet tartott benn minden áron, ami szerinte a legfontosabb: a tömeg-energia ekvivalenciát, eegyenlőemcénényzet on |
|
| Bátky János |
|
Igaz. Az ember nélkül viszont kidobhatsz minden műszert. Honnan tudod, hogy amit 5 perce láttál és most nem látsz, az most is van? A fél angolszász empirizmus ezzel foglalkozik, ma már a fizika is. Helyes-e a tapasztalati alapú interpretáció? Hame, nézz bele lsz. a Hamvas-topikba, ott összegeztem egy dolgot forrással együtt, amit csak részeiben értettem, de az sül ki belőle, a keretkoncepció rossz az egész fizikában.
Egy robotnak mutatsz egy ceruzát hosszirányban. Mekkora? Kb. 15 cm.
Szemből is. Kb. 8 mm.
Utána kérdezd meg: ugyanazt a tárgyat láttad, robot?
Lovelock mesélte, meghívták a Mars-expedícióba többekkel. Az volt a dolguk, hogy a robotot felkészítsék arra, amit minden élőlény simán tud: ismerje fel az élőt. Nem tudom, mire jutottak...
Érdekes ez a nemfolytonosság és a mérnököt nem is kell, hogy érdekelje, mert az általa használt törvények a gyakorlatban bizonyosak. De gondolj utána, hogy olyanok a tárgyak, mint a szivacs: méteres nagyságrendű objektumok 10^-10,15,20 m méretű valamikből vannak összelegózva... És ezek a valamik nem pályákon közlekednek, hanem szétfolynak bizonyos szabályok szerint a térben. Miért ne lenne érdekes megmondani, hogy az elektron, amit tőlünk függően hullámnak vagy részecskének látunk, hogyan viselkedik, ha nem figyeljük meg...
Az utolsó kijelntésed persze igaz. De még valamit ideírok a folytonosságról. Ismered a Banach-Tarski tételt (vagy paradoxont)?
Kb. azt mondja, hogy ha egy gömböt 5 fura vágással felvágsz, utána kettő darab az eredetivel egybevágó gömböt rakhatsz ki. Ha a kiindulási gömb fizikai, azaz nem folytonos, akkor az aranygömb megduplázásának ez a módja lehetetlenné válik |
|
| HAME |
|
<komoly on>
A tudomány már rég kinőtt abból a stádiumból, amikor a közvetlen érzékszervi megfigyelések alapján von le következtetéseket. Mint méretileg (mikroszkóp), távolságilag (távcső), mint érzékszervtelenséggileg (iránytű, térerőmérés), mint jelenlétileg (távvezérlés, automata, robot), mint időileg (automatikus adatgyűjtés, videokamera), mint egy rakat más aspektus1 léteznek berendezések, melyek a személyes tapasztalat hiánya alatt is monitorozzák, majd megtekinthetővé teszik a külviláhg érdeklődésünkkel megtisztelt szeletének változásait.
A világ nemkontinuitásából sem érdemes mélyreszántó következtetéseket levonni. Attól, hogy a fény nem folyamatos, hanem csomagokban közlekedik, nem történhet meg, hogy egy folyamatos pl. 1 mp-es fényimpulzusból 0,1 mp alatt lejön a fotonok 50 %-a, aztán 0,8 mp szünet, majd a maradék 50 % is lejön 0,1 mp alatt. Milliárd x milliárd foton már úgy fog viselkedni mint a folyamatosság. Ugyanígy egy testnek is csak statisztikai hőmérséklete van, pedig a belsejében 0°K-től egészen millió fokoknak megfelelő anyagrészecskék találhatóak.
"Az sem tudod megmondani, hogy a nehézkedés miatt nyomod az oldalát, vagy gyorsul."
Tegyük hozzá pontszerű zárt rendszerben. Egy akkora zárt rendszerben melyben elfér két atomóra relatíve rövid idő alatt megállapítható. A gyorsulás homogén, a gravitáció pedig inhomogén erőteret generál.
|
|
|
| Bátky János |
|
Fantáziálás:
Ergo a legtriviálisabb feltevések a nem-tapasztalt dolgokról az általánosság megkötése nélkül:
- nincsenek
- vannak, de bizonyos szempontból bárhol és bármilyen formában a nagy egészben
- Amikor megjelennek újra, bizonyos tapasztalati emlékezet(?) visszaállítja őket a korábban tapasztalt formába.
- ...(?)
Fantáziálás vége(?).
|
|
| onogur |
|
|
Akkor ez nem a Ronald de Bohr? |
|
| Bátky János |
|
Mindenben igazad van. Amit fejtegetek, teljességgel parazita gondolatmenet. Elfogadhatatlan. De "hiszem, mert képtelenség" 
Niels Bohr Niels Holgersson névrokona |
|
| Bátky János |
|
Tehát nem mondhatunk róla semmit...
Illetve mondhatunk bármit Pl. azt, hogy amikor alszunk, nincs. A tapasztalás személyes. De ha alszunk, nem folytonos, az összes érzékszervünk bizonyára nem működik. A bajom az, hogy ez számos dologgal így van.
Ha zárt rendszerben vagy, nem tudod megmondani, milyen állandó sebességel mozogsz. Az sem tudod megmondani, hogy a nehézkedés miatt nyomod az oldalát, vagy gyorsul.
És hát azt se tudod megmondani, hogy a rendszereden kívül létezik-e valami vagy semmi. Egyedül a dolgok folytonos létezésébe vetett hit az, ami azt mondatja, amíg nem látsz semmit és semmilyen infód nincs róla, akkor is létezik. Schrödingerék óta szerintem ez nem ostoba felvetés. És ha szinte semmi nem folytonos, akkor a létezés miért lenne az? Nemtom.
Majd egyszer biztos kiderül. Szeretném megérni azt a napot. |
|
| onogur |
|
Ezt a de Bohr-t ismerem, remek holland focista.
"De amikor alszunk, akkor semmi tapasztalat a külvilágról"
Hát nemtom. Éjjel nyitva felejtettem az ablakomat, hajnalban meg azt álmodtam, hogy piszkosul fázom. |
|
| onogur |
|
|
Foggalmam sincs. Gyerekkoromban olvastam utoljára az 1001 éjszakát! |
|
| Bátky János |
|
! Egy komoly mérnök nekem miért beszél így?
Minden tapasztalat vagy elmélet prekoncepciókon, szokásokon, méréseken lapul. De Bohr-ék óta tudjuk: csak csínján a szokásokkal.
De amikor alszunk, akkor semmi tapasztalat a külvilágról. Tehát nem mondhatunk róla semmit... |
|
| HAME |
|
Ugyanazt, mint amikor kinyitod. Hisz az élet egy álom.
OFF
hogy az italtól aludni támadjon kedven, ahhoz (nagyon) sokat kell innom. Viszont, ha sokat iszom, soha nem álmodom. Amúgy is ritkán. |
|
| Bátky János |
|
Biztos igazad van. De ha iszol, inkább aludni támad kedved, nem fantáziálni. Ám ha már alszol, tudsz fantáziálni tudat alatt.
Hol van a világ akkor, amikor alszunk? Mit csinálnak a tárgyak, amikor becsukjuk a szemünket? |
|
| HAME |
|
A dzsinek eredetileg a pálinka szellemei, vö. spiritusz.
Szerintem. |
|
| Bátky János |
|
|
Te ono, a dzsinnek, ifritek, ráksaszák miféle népek? |
|
| HAME |
|
nem meseileg, hanem általában.
Épp azon csodálkozom, hogy a német mesevilág egyáltalán nem "gyűrűzött be". |
|
| onogur |
|
Márminthogy miért is erős a német behatás? Miben nyilvánul meg?
A Pakisztánban ma is élő hunzai hitvilág nagyon gazdag tündérekben. Márpedig ők a fehér hunok leszármazottai... |
|
| HAME |
|
érdekes, a magyar népmesékben királyfik, tündérek, sokfejű sárkányok hemzsegnek ám relatíve kevés a manó, törpe és más erdei izék, pedig elég erős a német behatás.
A cseh mesevilág viszont tiszta német (tán a sok halastó miatt?). Vizimanók - akik a lelkeket csuporba gyűjtik, mindenféle erdei apró csodalények, de egy fia Tündérország se sehol, a sárkány max. 3fejű, és a legkisebb juhászgyerek helyett egy fiú Hamupipőke, a semmirekellő, buta Jankó, akiről persze a végére kiderül, hogy valójában okos-ügyes (mint a legkisebb ugrifüles). |
|
| gajo |
|
|
A tudomány határterületeiről! |
|
|
| HAME |
|
Hát a múltkor kb. 10 napig állt, vagy többet. Abba akár 120 fogás is belefér.  |
|
| Bátky János |
|
|
Ha ebédet be lehet fizetni a BKV-nál, a Combino-n nyugodtan lehetne zabbantani, amíg áll. Legalább egy 12 fogásos menüt végig lehetne enni... |
|
| Bátky János |
|
Szeretek meséket, mítoszokat, legendákat olvasni. Van egy közép-európai meséket tartalmazó könyv, többször végigolvastam és sehol nem találtam olyat, hogy a boszorkány vagy rosszlény villámmal sújtott le valakit. Bezzeg Zeusz.
Viszont van bennük csodasíp (amit csak az érintett hall), hétmérföldes csizma, láthatatlanná tevő köpeny, gondolatra repítő öv, kicsinyülés, növekedés, kifogyhatatlan pénztárca, repülő seprű, síp, amely hangjára hadsereg terem elő a semmiből, beszélő állatok, növények, tárgyak, máshol (Ezeregyéjszaka) pl. kulcsszóra nyíló barlang vagy csodalámpa dörzsölt szellemmel, stb. És vannak mesebeli számok, viszonyok (legkisebb fiú, három fiú, 1-3-7-12-24 fejű sárkány, három próba, stb.) is.
Első lépésben ezek mind a képzelet remekei. És másodikban? Honnan jöhetnek ezek?
|
|
| Bátky János |
|
Nem így értettem. Felismerem az ellenőrt. De ha nincs bérletem, mindig jön Tapasztalat. Biztos kocsival jársz vagy léghajóval |
|
|