Téma: Határterületek a tudományban |
|
mpd |
|
Nana! A temető az nem holt tér, hanem holtak tere. A holt tér, az az, amikor a tér meghal.
(Ebből a Bátky kartácsból kiváló polfizikus lehetett volna, nem véled?) |
|
Bátky János |
|
Szinoptikus tudomány. Ismered?
Néhány rendszerezetlen adat az agyról és csatolt részeiről. (forrás: faculty.washington.edu)
Mérete kb. egy 140x167x93mm-es hasáb mérete.
Neuronok száma: kb. 10^11
Tömege a testtömeghez képest kb. 2%. (A véré 7.2%)
Oxigénfogyasztás: 94% szürke, 6% fehér
glia kb. 10-50* neuronok száma, szinapszis kb. 240 trillió
A bal féltekében (verbális) kb. 186 millióval több neuron található, mint a jobban (nem verbális).
Az idegszálak összes hossza kb. 150-180,000 km. (?)
Az agy kb. 77-78%-a víz, 10-12% zsír, 8% protein, 1% só.
8-10 s-mal a vérleállás után teljesítménye romlani kezd, 40-110 s után reflexvesztés.
EEG (Berger-hullámok)
alfa 8-13 Hz nyugalmi állapot beta 13-30 Hz éber állapot teta 4-7 delta 0.5-4 Utóbbi kettő az alvás állapotához köthető. ...
Csillagászati objektumról van szó, a vak is láthatja |
|
HAME |
|
Érdekesek ezek a holt terek. Kiállsz a temető közepére, és hiába kacsintgatsz, csukod-nyitod mindkét szemed, forgolódsz, 360°-ban mindenütt holt tér |
|
Bátky János |
|
Hame, a tudományban bízni fontos. Érdemes megfogadni, amit mond. De ha csak a jobb szemedet nyitod ki, vagy csak csak a bal szemedet, különböző holttereket nem látsz. Ha mindkettőt kinyitod, 180 fokra nyílik a horizont
|
|
Bátky János |
|
Amit írsz, homályosan rémlik, hogy láttam a mentális terek matematikai reprezentációi között. |
|
HAME |
|
Miket okoz? Mindenfélét.
Pl. nézi a nép a Pinokkiót a tévében és az 5. perc elején kb. 1.000.000-an sóhajtanak fel egyszerre: "ez egy barom" A sóhaj energiasűrűsége elenyésző, nincs az a paraméter amivel mérni lehetne. De a Vénusz és Mars közötti, parabolát alkotó gravitációs forozódáson visszaverődve és az előadó fejében fókuszálódva egy hatalmas döbbenetet okozna. Sajnos az ilyen fókuszált sóhaj könnyen interferál bármilyen zavaró jellel. Elég egy mobiltelefon a közelben és a bénító megdöbbenés helyett fényes felismerés jelenik meg: "Te vagy az Isten Feri!" |
|
|
Bátky János |
|
Apró mentális stimulációk, ön-stimulációk.... |
|
Bátky János |
|
Visszatérve arra, amit írtál:
Tegyük fel, hogy itt-ott koncentrálni lehet ilyen dolgokat... pl. látóideg- vagy hallóideg-központban, beszédközpontban...
Miket okoz? Pl. alacsonyabb intenzitáson. Ha nem parát, akkor nyilván betegségeket, furcsa magaviseleti jelenségeket, látomásokat, álmokat, stb. Hm? |
|
Bátky János |
|
De akkor felmerülhet, nem szűk-e a helyed, illetve gondolkodsz-e újraszületésen... |
|
Bátky János |
|
Akkor átkerültél a túloldalukra, ott már fehér lyukként taszítanak... persze, mamár sok a borotválkozás is.. |
|
HAME |
|
Hát amíg fiatalabb voltam némely fekete lyuk gravitációs lencseként működött. Teljesen csőlátást okozott, és orbitális pályára kényszerített. De ahogy egyre jobban öregszem, egyre kevésbé... |
|
Bátky János |
|
Na, ez nagyon érdekes. Ismerek ilyet megbízható forrásból. Igaz, ez már orvosi terület, de ilyen jellegű mentális agyi katsztrófákról lehet tudni. Az orvosok másként hívják, meg én is
off Azt hallottad, hogy fekete lyukakat gravitációs lencseként lehetne használni? on |
|
Bátky János |
|
Outsider megjegyzéseddel sokat rontasz a lokális megítéléseden, mpd kolléga. |
|
HAME |
|
Hát mint a nagyítólencse és a fény. Olyan energiasűrűséget tudsz vele produkálni, ami nemcsak, hogy könnyen detekálható, de akár házat is fel lehet gyújtani vele. Ha egy kozmikus méretű gyűjtőlencse fókusza pont a médium fejében található, akkor elenyészően apró, semmiféle műszerrel nem mérhető energiasűrűség akár fel is robbanthatja szegény parafenomén fejét. Ha pedig a gyomrában, akkor spontán gyulladáshoz vezethet. |
|
mpd |
|
Mi ez a "fókuszáció"?
Hát amikor hunyorogsz, mer lusta vagy föltenni a pápaszemedet. |
|
Bátky János |
|
Tény. De ez volt Hilbert baja is: a fizika nem axiomatizálható. Nem tudják azóta sem. Alig van kézzelfogható axióma, amire építkezni lehetne. Ami van, semmitmondó, vagy a vallások felé visz.
Mi ez a "fókuszáció"? |
|
HAME |
|
Viszont a fókuszáció érdekes szál lehet. |
|
HAME |
|
Ami miértre választ ad a fizika, az már mind következmény, de elég két lépést visszamenni és héccencség, hogy máris ott lapul egy elvarratlan miért. |
|
Bátky János |
|
Szerencsére vannak különleges effektek, épp a makroszkopikus kvantumjelenségek körében is(szupravezetés, szuperfolyékonyság,...) csak sajnos esetünkben, a paraméterek hétköznapi tartományában ezekkel nem tudunk most mit kezdeni... |
|
Bátky János |
|
Nem új. A térnek rugalmassága van, a variációs formában felírt alapegyenlet ezzel él. Az ÁRE-féle Einstein-egyenletek szerint pedig hullámterjedésre alkalmas.
Nem értek ehhez, de a Landau II-ben írnak róla.
A sok hogyan után pedig elkezdik magyarázni, hogy miért. Te még nem láttál fizikakönyvet, amiben jelenségek okára magyarázatot adnak???
Az elektromágnességnek pedig vannak szálai a kvantummechanikához, de ezt újra kellene tanulnom, nem területem. |
|
HAME |
|
elméletileg minden energiasűrűség, ami nem abszolút párhuzamos sugárban terjed, a távolsággal négyzetesen csökken. Ennél a valós helyzet már csak rosszabb lehet, hacsak nem számolunk fókuszálódással.
|
|
HAME |
|
A tér rugalmas? Mi ez, új éterteória?
Ha a kérdésedre tudnám a választ, akkor nem veled beszélgetnék, hanem a svéd királlyal.
A fizika nagyon kevés miértre tudja a választ, lévénhogy csak a hogyanokat vizsgálja. Azt sem tudjuk mi a mágnesesség, csak azt, hogy van. Le tudjuk írni/rajzolni a sineket, doméneket, hogyan forognak, vagy nem forognak, de azt már nem tudjuk miért vonzák, vagy taszítják egymást és egyáltalán miért van mágneses erő. Az anyagot már milliomod atomalkatrésznyire ismerjük, de azt, hogy miért van, nem tudjuk jobban mint ezer éve és tartok tőle, hogy ezer év múlva sem tudjuk majd jobban? Sőt még az is lehet, ha találnák valamiféle kommunikációs csatornát a kiötlőjéhez, tőle azt kapnánk válaszul, mert csak. Így sikerült, stb. |
|
Bátky János |
|
Szerinted miért nem tudták még detektálni? A tér rugalmas. Tehát rezeghet. Ha viszont nem hullámként terjed benne a gravitáció, akkor hogyan? |
|
Bátky János |
|
Mindenképp olyan kell, ami a távolsággal nem disszipálódik jelentősen... |
|
|