| Téma: Az emberi rasszok sokfélesége |
|
|
| Rendes Kis |
|
Minden oka megvolt az ünneplésre: akkor ő volt a csúcs.
Onnan még volt tovább fölfelé.
Kérdés, hogy nem értük-e el a felső határt ? |
|
|
| Rendes Kis |
|
Az ember már évezredek óta beavatkozik a természetes, spontán szelekcióba: mesterséges, célzott szelekciót végez az
állat- és növénynemesítéssel.
Ez még "természetazonos" evolúció abban az értelemben, hogy ugyanúgy a szülőpárok génkombinációján alapult, csak
nem vakon, hanem az ember számára célirányosan.
Mostanában jutottunk el oda, hogy mesterségesen génmutációkat is képes végezni: közvetlenül belepiszkál a génekbe.
Vagyis képessé váltunk arra, hogy az evolúciót a jobb(nak vélt) irányba tereljük.
És, a klónozással arra is képessé váltunk, hogy az utód a "szülő"-vel teljesen azonos génkészletet kapjon, vagyis meg
tudjuk állítani az evolúciót.
Könnyen lehet, hogy a mostanában felénk masírozó homoid inváderek sivatagi titkos génműhelyekben készültek.
És még ennél is többre vágyunk: közel állunk ahhoz, hogy a felnőtt egyed génkészletét is át tudjuk programozni,
vagyis a törzsfejlődés az egyed élete közben is folyhat.
Nemrégiben olyan hír is fölröppent, hogy már az öregedés programját is megfejtették és a visszafordításán dolgoznak,
tehát megvan a remény, hogy az evolúciónak a mai, generációváltásos módját elfelejthetjük, az egyedek örökké fognak
élni. |
|
| mpd |
|
(Ennyi erővel a Proconsul húszmillió éve teljes joggal hivalkodhatott volna: lám, én vagyok pillanatnyilag a Csúcs, a Teremtés Csimborasszója, tessék engem ünnepelni!
Ugyanis akkor mai, emberközpontú nézőpontunk szerint ő volt a "legfejlettebb" élőlény.)) |
|
| mpd |
|
A másik kérdés meg a Teremtés csúcsa.
Ezt semmiképp se tudhatja még a legortodokszabb kreacionista sem, hogy mi volt a Teremtő szándéka. Ennek tükrében kicsit nevetséges, ha a mai ember azt mondja: én, egyedül én voltam a Cél, és íme itt vagyok.
Lehet, hogy a Teremtő azt akarta tudni, egy kaszvány replikátorból mi lesz húszmilliárd év múlva? Most lehet, aggódva csóválja a fejét: na szép kis vircsaft, nem erre gondoltam. |
|
| mpd |
|
Ezt nemigen értem.
Egyfelől az evolúció az tény, azt remélem nem vitatod, hogy a fajok folyamatosan változnak. A természetes szelekció kiiktatása nem akasztja meg az evolúciót az ember (és környezete) esetében sem, csak rossz irányba viszi.
Márpedig, ha a fajok (így az ember is) változnak, akkor legalábbis a TOVÁBBlépés az garantált.
Hogy ezt hogy értékeled, fölfelé, lefelé, vagy oldalra megyünk, az szubjektív.
Először a Földön, lehetőségünk nyílt akár kedvező irányba befolyásolni az evolúciót, aminek eredménye a Te szemszögedből bizonyosan a FELfelé lépést segítené. Hogy élünk-e vele, az a kérdés. Vagy VISSZAélünk. |
|
| Rendes Kis |
|
A szellemi képességek miatt mondhatjuk el magunkról, hogy a teremtés csúcsára értünk.
Ez akkor is igaz, ha nem leszünk hosszú ideig itt.
A magasugró sikert ér el, függetlenül attól, hogy nem marad 90 millió évig a léc fölött.
Sehol sem látom annak a bizonyítását, hogy innen lehet még följebb lépni.
Ráadásul még egy egész minőségi osztálynyit.
Attól tartok, a fölfele út lila ködbe vész. |
|
| mpd |
|
Idézet:
Frigyes bátyánk szerint viszont ez még nem a végállomás, innen még lehet tovább fejlődni.
Nem Frigyes bátyánk szerint, hanem ez tény.
Idézet:
Az embert a szellemi képességei vitán felül a többi lény fölé emelik.
A szellemi képességek versenyében. És összességében? az ember mint faj, pár millió éves.a modern, értelmes ember egy-két százezer éves.
Hol van még a siker?
A legcsököttebb rovar is száz meg százmillió éves faj gyermeke! Majd 90 millió év múlva térjünk vissza arra a kérdésre, sikeres faj volt-e az ember.
A szellemi képességek csak a pusztításra jók egyelőre. Önpusztításra, más élőlények pusztítására egyaránt.
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Azt mondod, csak egyes embereknek sikerül a kiemelkedés az állatvilágból ? |
|
|
| Rendes Kis |
|
Az embert a szellemi képességei vitán felül a többi lény fölé emelik.
Ezt csak a vak evolucionisták vonják (olykor, pukkasztásiból) kétségbe.
Frigyes bátyánk szerint viszont ez még nem a végállomás, innen még lehet tovább fejlődni.
Nem kicsit, egész osztálynyit. |
|
| mpd |
|
|
Nana. Mért nem a denevér vagy az elefánt? Vagy a majdani, ember utáni ember? Esetleg a génbabrálással létrehozott világító egér? |
|
| Rendes Kis |
|
Viszont, ha nem veszem komolyan Fritz bátyót, akkor mégiscsak az ember a teremtés koronája ...  |
|
| mpd |
|
|
Nem kell a filozófusokat komolyan venni. Olvasol valamit, egyetértesz vele, aztán a következő bekezdés már tőrőlmetszett baromság. Két ember se gondolkodik egyformán. Tíz kérdésből 3-ban egyetértenek mondjuk, de ezen kívül csak kettőben tudják elfogadni egymás álláspontját, a többiben meg homlokegyenest máshogy vélekednek. |
|
| Rendes Kis |
|
Merugye nem valami kis javulásról meg tökéletesedésről álmodozik, hanem valamiféle klasszis
ugrásról.
Ugyanakkor földhözragadt is akar lenni.
Nekem ebből a lila ködből nem bontakozik ki semmi ... |
|
| mpd |
|
|
Ja, hát filozófus lévén, neki is megvoltak a maga lila ködjei. Világmegváltás, satöbbi. |
|
| Rendes Kis |
|
Odáig értem Frigyes barátunkat, hogy tovább akar fejlődni.
Azt is értem, hogy elveti a halál utáni túlvilágba vetett ábrándokat.
Azt is értem, hogy tévútnak tartja az aszkéták módszerét, akik a test sanyargatásával
akarnak fölébe kerekedni az ösztönembernek.
Azt is értem, hogy nem akar elszakadni a földtől.
És valamit nagyon akar, csak azt nem tudom, hogy mit. |
|
| mpd |
|
Ez tetszeni fog:
A tanárok a könyvek korszakában. – A hagyományos tanári tevékenység majdhogynem nélkülözhetõ lett, mivel egyre inkább általánossá válik az önnevelés és társas mûvelõdés. Egyfajta tudást elsajátítani vágyó barátok korunkban, a könyvek korszakában, rövidebb és természetesebb utat találnak az említett tudáshoz, mint az „iskola” és a „tanár”.
|
|
|
| mpd |
|
|
A filozófia õsi hibája. – Minden filozófus közös hibája, hogy a kortársi emberbõl indul ki, és az õ elemzésébõl akar célhoz érni. Az „Emberben” e filozófusok akaratlanul is aeterna veritas-t (örök igazság; latin), valami állandót látnak, a dolgok biztos mértékét. A filozófusok emberrõl szóló kijelentései azonban általában csak roppant korlátozott, szûkre szabott idõszak emberére érvényesek. A történeti érzék hiánya valamennyi filozófus közös hibája; sõt némelyek meglepõ módon éppen a legújabb embert tekintik megszilárdult formának, aki bizonyos vallások, meghatározott politikai események hatása nyomán született meg. Ezek a filozófusok egyszerûen nem akarják megérteni, hogy az ember az idõben alakult ki, és a megismerés képessége is idõben jött létre; sõt olyanok is akadnak közöttük, akik az egész világot e megismerõ képességbõl származtatták. Amikor pedig az emberi fejlõdés minden lényeges mozzanata õsidõkben zajlott le, hosszú idõvel az általunk ismert 4000 év elõtt; ezen utóbbi idõben viszont az ember nem változott valami sokat. Ám a filozófus „ösztönöket” lát a kortársi emberben, és véleménye szerint ezek az ösztönök az ember megváltoztathatatlan tényei közé tartoznak, kulcs gyanánt szolgálva a világ megértéséhez: az egész teológia arra épült, hogy az utóbbi négyezer év emberét öröknek fogta föl, és kezdettõl fogva ehhez az emberhez igazodott az egész világ. De minden az idõben alakult ki; nincsenek örök tények, ahogy abszolút igazságok sem léteznek. Ennek megfelelõen mostantól szükség van a történeti gondolkodásmódra (historische Philosophieren) s vele együtt a szerénység erényére is. |
|
| mpd |
|
Nem hülyeség ez, semmiképpen, hiszen ez maga az evolúciós gondolat.
Csak a legvadabb teremtéshívők gondolhatják, hogy az ember a földi élet csúcspontja, célja, értelme, végső terméke.
Ha viszont nem így gondolja valaki, akkor belátja, az ember csak egy állomás ősei és utódai között. Márpedig ez esetben a természetes szelekciót kiiktatni iszonyatos bűn: megakadályozza a folyamatot, és fokozatosan lerontja az embert. A változatosság csökkentése (multikulti) betetőzi ezt a folyamatot, és a végén az ember nem lesz különb egy agyontenyésztett mopszlinál, amely önállóan életképtelen.
Ahhoz, hogy továbbhaladjunk az emberfeletti (kicsit pc-sebben: emberutáni) ember felé, sok dolgot vissza kéne csinálni.
A baj ott van, hogy ha visszatérnénk a természetbe, a nyugati civilizáció az összes egyedével pár nemzedék alatt a süllyesztőben végezné.
Csapda. Zsákutca. "Ezt elkúrtuk. Nem kicsit: nagyon." |
|
| Rendes Kis |
|
Én eddig csak szórványos idézeteket olvastam tőle, annak alapján elkönyveltem
valami über-egoista őrültnek, de most meginogtam: lehet, hogy az über-egoizmus
nem is őrültség ! ... |
|
| mpd |
|
|
Megvettem vagy húsz éve, és azóta töröm a fejem, miért kellett az első fejezet után még bármit írni? Ott van minden lényeg az elején. Oldalra fizették a csáveszt? |
|
|
|