| Téma: Bibliakritika ... |
|
| schlempe |
|
|
Nem "furcsa", legalábbis szerintem nem. És azért nem, mert a Ratzinger könyvét rám akarta vón' erőszakolni, a Piszkos Fred-et meg nem. Ha azt is rám akarta volna "erőszakolni" valaki anno, biztos hogy nem olvasom el azt sem. Mondjuk így: DAFKE NEM! |
|
| Rendes Kis |
|
|
Ehöz képest furcsa, hogy a pápa könyvét nem akarja elolvasni. |
|
| schlempe |
|
|
Én a tudást Rejtő Jenő: "Piszkos Fred a kapitány" című konzseniális művéből IS(!) veszem. 'Ehön mit teccik szólani? |
|
| Rendes Kis |
|
Ez a könyv soha be nem csukódik, ez az írás soha fel nem göngyölődik előlük, mert te vagy
könyvük, írásuk örökké; mert magasra emelted őket írásod erőssége fölé.
A Szentírást a lent lakó emberi nem gyöngesége fölé rendelted, hogy legyen mire föltekintenie,
s megismernie könyörületességedet, amely az idők beláthatatlan folyamán keresztül folyton
tanúságot tesz rólad, az időknek is alkotómesteréről.
/Szent Ágoston/
... www.facebook.com/mariaut/photos/a.224555507559962.74200.127887393893441/12093 ... |
|
| Rendes Kis |
|
Belefogtam a Hit és emberi boldogság c. esszégyűjtemény olvasásába.
A bevezetőből megtudjuk, hogy a könyv a hitről és az emberi boldogságról fog szólni.
Viszont, az első esszé szerzője, Orosz Atanáz rögvest alaposan belecsap a lecsóba.
Idézi a 137. zsoltár 8-9. versét, mely szerint az egyik legfőbb boldogság, amikor az
ellenség csecsemőit a sziklához csapdossuk.
Persze, sietve hozzáteszi, hogy ami oda le van írva, az "nyilván nem" azt jelenti, mint
ami oda le van írva, hanem.
Namost, kérdezem én, honnan tudja Orosz Atanáz, hogy ami oda van írva, azt nem úgy
kell érteni, ahogyan oda van írva, hanem ?
Megmondom: magánkinyilatkoztatásból.
Oké, akkor már csak egy kérdésem maradt: mi szükség van ehhez a Bibliára ?
Hiszen megállapítottuk, hogy Orosz Atanáz a tudást NEM a Bibliából merítette, hanem.
Tehát a Biblia az ő kezében nem több, mint meditációs objektum.
Ugyanezt a tudást Marx Károlynak vagy bárki másnak bármelyik munkájából is "kiolvashatta"
volna. |
|
|
| jojoba |
|
|
""oláhok" (idegenek)" Ezt hol olvastad? Mármint, hogy az oláh az idegent jelent? |
|
| mpd |
|
Télleg jó duma! |
|
| Rendes Kis |
|
Attól még hogy a tetűt meg tudom különböztetni a kullancstól, nem zárja ki, hogy "féreg"
néven egy kalap alá vegyem őket.
A szomszédok szükségképpen ellenségek. Szövetséget kötni a szomszédom szomszédjával (az
ellenségem ellenségével) lehet.
Igaz, próbálkoztunk olykor azzal, hogy az oláhokkal szövetkezzünk, de mindannyiszor
ráfaragtunk, cserbenhagytak, elárultak, ellenünk fordultak.
Klasszikus fordulat a dunavarsányi plébános prédikációjából, hogy mi is az a felebaráti
szeretet: az azt jelenti hogy nem csak a barátaitokat, nem csak az ellenségeiteket, de
még a szomszédjaitokat is szeretitek ! |
|
| mpd |
|
Nemzetek szintjén is vannak hagyományai a nemzetre szabott gyűlölködésnek:
- Adj a tótnak szállást, kitúr a házadból!
- Kellett neki mint ablakos tótnak a hanyattesés. |
|
| mpd |
|
Az igaz. Nem is vitás. De pont ennek folyományaként meg is különböztették őket, mert nem egyformán nézték le őket. Egyiket ezért, másikat azért.
Példa:
a mucsaiak utálják az ucsaiakat (és viszont) és még szólások is keletkeznek ebből:
- Kilóg az inged mint egy mucsainak!
- Nekimegy mint ucsai paraszt a zannyának.
Mindkét nagyközség utálja hagyományosan pl. a békésieket, "madzagosok"-nak emlegetik a szerencsétleneket. (A néphagyomány szerint a békési tótok madzaggal kerítették körbe a falut, hogy ne hallatszódjon ki a harangszó!) |
|
| Rendes Kis |
|
Ha körülnézek térben és időben, azt látom, hogy kortól és helytől függetlenül szokás
volt a mi határainkon kívülieket (elsősorban a közvetlen szomszédainkat) egy kalap alá
venni és insgesamt lenézni. |
|
| mpd |
|
Legmélyebb tiszteletem kifejezése mellett sem hiszem el.
Az elszigetelten élő indián törzseknél, meg a középkori japánoknál volt divat magunkon kívül mindenkit elintézni egy szóval. De itt Európa közepén nagyon nem volt mindegy, hogy az "idegenek" közül melyik nációt emlegeti valaki. Egyikkel pl. szövetségben voltunk, a másikkal meg hadban, hogyan lehetett volna összemosni őket "idegenek"-nek? |
|
| Rendes Kis |
|
Ami az igazán érdekes, ha továbbfűzzük a gondolatot: hogy a germánoknak mi és nekünk
a germánok nem voltak "oláhok" (idegenek) ! |
|
| panda |
|
Szerintem igazad van, a(z élő) nyelvben számtalanszor előfordul, hogy egy szót többféle (de általában rokonértelmű  ) értelemben is használunk.
|
|
| Rendes Kis |
|
Viszont, ha nem olvastad félre, akkor nem tudom mi kivetnivalót találsz a logikájában.
A germánoknak a gallok és a digók, nekünk a digók és a mócok voltak az "oláhok" (idegenek). |
|
|
| orosz_hussalata |
|
Szerintem te olvastad félre, én nem írtam, hogy germánt jelentett volna.
Egyébként a "bizonyítás" logikáját vontam kétségbe.
Továbbá ugyanonnan http://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nok
"Az oláhokról (románokról) először egy 1015-ben íródott krónikában olvashatunk, de nem a Duna vonalától északra, hanem délre: II. Baszileiosz bizánci császár 1015-ben döntően levervén a bolgárokat és oláh segítőiket, a kóborló oláhokat – görögül: vlachos – az ochridai érsekség egyházi fennhatósága alá helyezte."
Jut eszembe, akkor helyesen a kérdés De mit adtak nekünk a románok? https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=J2Bx19qJ_Vs#t=54 |
|
| Rendes Kis |
|
Félreolvastad, nem "germánt", hanem "germán".
A "vlah/vlasi" germán (eredetű szláv) szó.
Volt olyan időszak a történelemben, amikor a germánok számára a kelták és a rómaiak voltak
a szomszédos idegenek. |
|
| mpd |
|
Nagy dolog a nyelvészet. Meg a történészség egyáltajjában. |
|
| orosz_hussalata |
|
Hát igen. Itt van ez a gyöngyszem
"ami viszont eredendően germán, és idegent, keltát ill. „románt” (rómait) jelentett"
Egy hangsor idegent, keltát, és rómait jelentett és a román=római már evidenciaként van megemlítve a "bizonyításban". Ha egy szó egyszerre jelentett keltát, és románt, akkor az bármit jelenthetett.
Biztos forrásból tudom, hogy az adott szó jelentett még paprikáskrumplit ( mely pont annyira volt elterjedt abban az időben, mint a román), és szőrös talpat is. |
|
| mpd |
|
|
Sosem hittem és nem is fogok sosem hinni az ilyen nyelvi fejtörő szintű levezetésekben. Kellő számú lépéssel bebizonyítható, hogy a "lófütty" az a délkelet-maláj "izébizé" szóból származik. |
|
| Rendes Kis |
|
Az „olasz” szó valamelyik dél-szláv nyelvből, szerbből vagy horvátból került a magyarba, egészen pontosan a „vlah”, illetve többesszáma, a „vlasi”-ból, ami viszont eredendően germán, és idegent, keltát ill. „románt” (rómait) jelentett. Ezekből alakult ki aztán a románokat jelölő oláh, valamint az olasz. Bármilyen furcsa is tehát, a románok és az olaszok megnevezése egy tőről fakad.
... http://hu.wikipedia.org/wiki/Olaszok |
|
| mpd |
|
|
Azám bizony!!!!Történelmi tény, hogy a mai románok a rómaiak leszármazottai! AKár a mai görögök Periklésznek, Leonidásznak és Platónnak. |
|
|
|