| Téma: Világ-árnyékkormány |
|
| gajo |
|
Én nagyon "érzékeny" vagyok az időre, a hely jó, az időt később kellene.... |
|
|
|
|
|
|
| negyven rabló |
|
Épp egy éve váltottuk meg többedszerre a világot, úgyhogy itt ideje az újrázó akciónak.
Ötlet? |
|
| gajo |
|
A szomszéd néni varrónő volt, és szinte idegbajt kapott amikor azt kérték, hogy a felhajtás nélküli, összement nadrágot engedje le, vagy a kihízott nadrágot bővítse meg legalább tíz centivel...
Nagyon kevés a porszem, MOBIL, NET, VÁSÁRLÁS, CSAK ENNYIBE KERÜLT..., és rengeteg a birka.
Januárban talizhatunk...
|
|
| gajo |
|
|
Ő is a szemfényvesztők közé tartozik. |
|
|
| R.András |
|
Ha még néhány porszemet magunk köré gyűjtünk, attól talán már akadozni kezd a gépezet !
Ezt beszéljük meg 1-2 sör mellett !
|
|
| gajo |
|
EGYETÉRTEK!
/Egyik porszem a másikhoz:.../ |
|
| R.András |
|
Így van.
Javasolom, hogy állapítsuk meg:
A jogtudomány és a közgazdaságtudomány nevű diszciplínák megbuktak, mert nem
tudták megoldani az emberiség problémáit és a tönk szélére juttatták a Földet.
Javasolom, hogy hozzuk létre a Családi Magánegyetemünkön a Politológia Tanszéket
(CsME-PT), azzal a feladattal, hogy teremtsük meg a világbékét és mentsük meg a
végpusztulástól a Bolygót.
|
|
| gajo |
|
Idézet:
Az, hogy világunk egy soha nem látott, sőt eddig soha nem is értelmezhető káosz felé halad, ma már bágyadt közhely, de hogy ez miért van így, arra nem nagyon van válasz
Hogyne lenne! A profit és hatalom utáni/iránti éhség túl bonyolulttá tette a világot. Még az átlag feletti elmék sem képesek azt a sok baklövést korrigálni amit eddig elkövettek.
Futnak a "pénzük" után, de ez a hajó már elment.
Egy erkölcsileg és gazdaságilag tönkretett világban élünk.
Csak egy halvány példa: nem lehet egyszerre robotok millióit üzembe helyezni, és közben növelni az élő munkahelyek számát, ugyanakkor elvárnák, hogy az élők többet költsenek, mert kevés a profit.... kapkodnak össze meg vissza. |
|
| R.András |
|
 Tudomány, üzlet és politika
Az, hogy világunk egy soha nem látott, sőt eddig soha nem is értelmezhető káosz felé halad, ma már bágyadt közhely, de hogy ez miért van így, arra nem nagyon van válasz – vélekedik Bogár László.
A fenti címben szereplő fogalmak a mindennapi életünk részei, joggal gondolhatnánk azt, hogy a köztük lévő kapcsolati rendszer annyira nyilvánvaló, hogy ebből aligha adódik érdekfeszítő történet. Az alábbiakban mégis arra tennék kísérletet, hogy bizonyítsam ennek az ellenkezőjét, vagy óvatosabban fogalmazva legalábbis illusztrációkkal alátámasztva a hétköznapitól talán kissé elgondolkodtatóbb megvilágításba helyezzem a kérdést.
Az, hogy világunk egy soha nem látott, sőt eddig soha nem is értelmezhető káosz felé halad, ma már bágyadt közhely, de hogy ez miért van így, arra nem nagyon van válasz. Pontosabban nagyon is sok válasz akad, csak éppen egyik sem alkalmas arra, hogy segítsen a helyzet megértésében, sőt bizonyos értelemben éppen az egymással és sokszor önmagukkal is csatázó elbeszélési módok sehonnan sehová se tartó globális háborúja jeleníti meg ezt a minden meghatározó széthullást.
A címbeli fogalmak által jelzett jelenségnyaláboknak legalábbis látszólag éppen az lenne a dolguk, hogy a világot az egyre magasabb szintű rend keretei között tartsák, olyan komplex rendet tartsanak fenn egymással együttműködve, ami az egész emberi lét üdvét szolgálja. Ám egyre több jel utal arra, hogy ennek éppen a fordítottja történik, pontosan e triász tagjai közötti patologikus együttműködés az, ami a káosz, vagyis a teljes rendezetlenség lejtőjén rugdalja lefelé világunkat. Illusztrációként a Covid-19 világjárvány fedőnevű, máig is feltáratlan folyamatot használnám, nem mintha nekem bármilyen fogalmam volna róla, hogy mi is volt ez valójában, hanem inkább azért, hogy megértsük a teljes kiszolgáltatottságunk természetét, és hogy felkészüljünk arra, hogy e kiszolgáltatottságunkból adódóan a 21. század módfelett kalandosnak ígérkező évtizedei során számos hasonló „kalandban” lehet majd része az emberiségnek.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ennek az írásnak nem tárgya a Covid, a célom inkább az, hogy ezen keresztül próbáljam illusztrálni a címben szereplő komplexumok közötti valóságos összefüggéseket. Az egész probléma „nulladik” szintjén máig is ott áll előttünk a megválaszolatlan kérdés: ez egy teljesen természetes úton létrejött vírus okozta járvány volt-e, vagy egy laboratóriumi baleset következtében elszabadult „csinált” vírus, esetleg egyértelmű globális stratégiára épülő biológiai fegyverkísérlet „lőtereként” használták-e az emberiséget e mesterségesen létrehozott, kiprovokált járvány során? Az ember jóhiszeműen arra gondol először, hogy mi sem egyszerűbb, mint ennek a kérdésnek a tisztázása, hisz a tudós azért van, hogy választ adjon az ilyesféle kérdésekre. Ám e jószerével fel sem tehető kérdés mögött máris felsejlik, a tudomány, az üzleti világ és a politika végzetesen beteg kapcsolati rendszere. Hisz ha esetleg valóban globálisan alkalmazott biológiai fegyverről volt szó, akkor az eleve csak a fenti hármas „kollaborációjaként” valósulhatott meg. A folyamat központi eleme nyilván a „business”, hisz az elmúlt fél évezred során a nyugatias modernitás (ami a 19. század óta „kapitalizmus” kódnév alatt üzemel) profitlogikája az emberi létezés meghatározójává vált. The business of the business is the business, mondta a Nobel-díjas Milton Friedman, vagyis, ha vállalkozó vagy, akkor bármi áron a profitodat kell növelni. Azt már nem tette hozzá, hogy akár az egész világ, de legalábbis az egész emberiség felszámolása is beletartozik ebbe a „minden árba”, mert ha ezt ki is mondja, akkor talán nem kapott volna Nobel-díjat.
Bár ki tudja?!
Ez egyúttal mindjárt jelzi is, hogy ez az aberrált, perverz logika a tudományt automatikusan a „business”, esetünkben a „Big Pharma” kitartott prostituáltjává teszi.
(Kis kitérőként jelezném, hogy ez a legelemibb szinten milyen ócska és cinikus módon jelenik meg a globális tudomány „publikációs ipari” komplexumában. Ki lett találva, hogy valaki attól lesz tudós igazán, ha rendkívül tekintélyes globális tudományos folyóiratokban rendszeresen publikál. Ha nem publikálsz, akkor lehetsz a világ legzseniálisabb tudósa, egyszerűen nem létezel, ha viszont ontod a publikációkat, akkor lehetsz egy teljesen értéktelen és érdektelen senki, magas elismerés övez. Egy rendkívül tekintélyes folyóirat számára átlagosan kétszáz dollár egy tanulmány megjelentetési költsége, ám az ügyféltől átlagosan hétezer dollárt kaszál.)
Visszatérve a Covidhoz, a fenti logikába belefér annak a feltételezése, hogy a Big Pharma, vagyis a business megbízásából a tudomány „legyártja” a vírust, amit a politika diszkréten segít elterjedni, majd a tudomány, üzlet, politika hármast átható globális médián keresztül világpánikot szervez, totális lezárást, engedelmességet és ellenőrzöttséget teremtve. Az ettől és a pusztító gazdasági következményektől megrettent népességet ezt követően kegyesen megajándékozza az általa létrehozott vírus pusztításától megvédő vakcinával, és ezermilliárd dolláros üzletet csinálva az egészből diadalmasan bejelenti a járvány feletti győzelmet. Mert én olyan végtelenül jóságos vagyok, mondja a business, hogy (persze jó pénzért) megvédelek.
Hogy kitől? Természetesen önmagamtól!
S ezzel a kör bezárul, a globális business a tudomány és a politika teljes prostituálásával olyan világ alapjait vetette meg, ami az egész emberiség legsötétebb korszakát hozta el.
Persze e hármas szereplői egymást is folyamatosan átverik és zsarolják, mint az Európai Bizottság elnökasszonyának a Big Pharma meghatározó komplexumaival sms-ekkel fenntartott intim viszonya mutatja.
Bogár László közgazdász
... https://gondola.hu/cikkek/152225-Tudomany__uzlet_es_politika.html |
|
|
|
| R.András |
|
Csődbiztos felügyeli az önkormányzatokat
Rétvári Bence azt írta: az önkormányzati törvény módosításával a települések csak olyan konszolidált költségvetést fogadhatnak el, ami nem tervez hiánnyal. Így tehát se az önkormányzat, se a 30 milliárd forint mérlegfőösszegű önkormányzati cégek költségvetése nem lehet tervezetten mínuszos.
... https://gondola.hu/cikkek/152145-Csodbiztos_felugyeli_az_onkormanyzatokat.html
Kommentár: Novégre !
Ugyanezt állami szinten is !
 |
|
| R.András |
|
Szijjártó kiosztotta a német külügyminisztert
A külgazdasági és külügyminiszter szerint német kollégája, Annalena Baerbock alaposan félreérti a helyzetet az Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatos magyar álláspontra vonatkozóan.
Szijjártó Péter kedden a Facebook-oldalán Annalena Baerbock ljubljanai nyilatkozatára utalva azt írta: Magyarország álláspontja Ukrajna európai uniós csatlakozásáról átgondolt és megalapozott, abban semmifajta zsarolás vagy pláne "játék" nincsen.
"Határozottan elutasítjuk, hogy összekeverjünk egymással olyan dolgokat, amiknek semmi közük egymáshoz" - tette hozzá..
Úgy folytatta: "továbbra sem látjuk" - sem a magyar emberek, sem a magyar parlament, sem a magyar kormány - hogy miért is lenne jó Európának a csatlakozási tárgyalások elhamarkodott megkezdése Ukrajnával.
Ukrajna egyszerűen túl messze van attól, hogy alkalmas legyen a csatlakozásra vagy akár az arról szóló tárgyalásokra, ezért először egy stratégiai partnerség kidolgozása lenne inkább időszerű - közölte a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: fel kell hívnia a német külügyminiszter figyelmét arra, hogy Magyarország semmilyen nyomás hatására sem változtatja meg az álláspontját, és azt javasolja, hogy az európai egység fenntartásáért az EU vegye le az Ukrajnával való tárgyaláskezdésre vonatkozó javaslatot a jövő heti brüsszeli ülések napirendjéről.
... https://gondola.hu/hirek/306118-Szijjarto_kiosztotta_a_nemet_kulugyminisztert ... |
|
|
|
| R.András |
|
Korrekt együttműködés hazánk és Oroszország között
Nemzeti érdek a stabil, kiszámítható, korrekt együttműködés megőrzése Magyarország és Oroszország között, a kormány elutasít minden nyomásgyakorlást ennek felszámolására vonatkozóan - szögezte le a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szkopjéban.
A tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be, hogy továbbra is nemzeti érdek a kétoldalú együttműködés fenntartása bizonyos területeken.
"Mi a külpolitikánkat a nemzeti érdek alapján hajtjuk végre, nem fogadunk el semmi nyomásgyakorlást kívülről, ezért Oroszországgal az elkövetkezendő időszakban ugyanúgy együttműködünk Magyarország energiaellátásának biztosítása terén, mint eddig" - hangsúlyozta.
Üdvözölte, hogy jól halad a paksi atomerőmű bővítése, s előző nap lezárultak a résfalazási munkálatok, ez a 2,7 kilométer rekordgyorsasággal épült fel, ekként pedig nagy lendülhettel folyhat tovább a talaj előkészítése.
... https://gondola.hu/hirek/306004-Korrekt_egyuttmukodes_hazank_es_Oroszorszag_k ... |
|
| R.András |
|
Hszi Csin-ping: Henry Kissinger a kínai nép jó barátja volt
Hszi Csin-ping kínai elnök és magas rangú kínai tisztségviselők is részvétüket fejezték ki Joe Biden amerikai elnöknek Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter halála miatt.
Hszi a kínai kormány és nép nevében mély részvétét fejezte ki, és üzenetében azt mondta, hogy Kissinger világhírű stratéga, a kínai nép régi és jó barátja volt.
... https://gondola.hu/hirek/306002-Hszi_Csin-ping__Henry_Kissinger_a_kinai_nep_j ... |
|
| R.András |
|
A Felvidék nem küld újabb fegyvereket Ukrajnának
Szlovákia már nem küld újabb fegyvereket Ukrajnának, de minden más eszközzel továbbra is támogatni fogja az orosz agresszió ellen védekező ukránokat - jelentette ki Peter Pellegrini, a szlovák parlament elnöke csütörtökön Prágában sajtótájékoztatón.
"Szlovákia már nem rendelkezik olyan fegyverekkel és fegyverrendszerekkel, amelyeket átadhatna Ukrajnának" - mondta Peter Pellegrini újságíróknak azt követően, hogy tárgyalásokat folytatott a cseh képviselőház és a szenátus elnökével, Markéta Pekarová Adamovával és Milos Vystrcillel.
... https://gondola.hu/hirek/305997-A_Felvidek_nem_kuld_ujabb_fegyvereket_Ukrajna ... |
|
| R.András |
|
 A klímavallás templomai
A szélerőművek telepítése két – Brüsszel és a mögötte lévő, sötétzöld erők által vallott – hittételen alapszik: az egyik, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozza, a másik, hogy a mai ipari korszak energiaigényét ki lehet elégíteni nap- és szélerőművekkel – foglalja össze Lóránt Károly.
Iszonyatos nyomás nehezedik a magyar kormányra, hogy tegye lehetővé a szélerőművek további telepítését. 2016-ban a kormány a hazai természeti táj, általában a természet, ezen belül a madarak védelme érdekében hozott egy olyan törvényt, hogy szélerőműveket csak lakóterületektől 12 kilométer távolságra lehessen telepíteni. Ez gyakorlatilag – nagyon helyesen – megakadályozta, hogy további szélerőműveket építsenek hazánkban. A hazai zöldek azonban kijárták Brüsszelben, hogy az uniós energetikai források kifizetésének egyik feltételéül szabják a szabályozás olyan megváltoztatását (a településektől való távolság lecsökkentését), amely további szélerőművek építését teszi lehetővé.
A szélerőművek telepítése két – Brüsszel és a mögötte lévő, sötétzöld erők által vallott – hittételen alapszik: az egyik, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozza, a másik, hogy a mai ipari korszak energiaigényét ki lehet elégíteni nap- és szélerőművekkel.
De honnan veszik mindezt? A szén-dioxid klímahatására vonatkozó hitnek két forrása is van. Az egyik az, hogy 1992-ben az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján kézfeltartással elfogadták, hogy a klímaváltozást az ember okozza, ez volt az úgynevezett Éghajlatváltozási Keretegyezmény, amelynek semmi köze nem volt a tudományhoz, egyszerűen egy politikai nyilatkozat, mint mondjuk, a Kommunista Kiáltvány. A másiknak már tudományosabb köntöst adtak, és ez az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) kiadványainak döntéshozók számára készített összefoglalóiban szerepel. Az IPCC az eddigi hat kiadványában összesen mintegy 30 ezer oldalon foglalkozott a klímaváltozással, tudósok ezreinek adva teret arra, hogy kifejtsék gondolataikat. Ám ebben a harmincezer oldalban hiába keresnénk bármilyen bizonyítékot arra, hogy a klímaváltozást az ember okozza.
Csak egy példa a legutóbbi, 2023-as kiadványból, az I. számú munkacsoport anyagából.
„Egyértelmű, hogy a légkör iparosodás előtti időkhöz képesti felmelegedése emberi hatásra jött létre. Az éghajlati rendszer egészéből származó bizonyítékok kombinálása növeli annak megbízhatóságát, hogy a megfigyelt éghajlatváltozás emberi hatásnak tulajdonítható… Valószínű, hogy az emberi hatás, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátása a fő mozgatórugója a globális szárazföldi régiókban az elmúlt évtizedekben megfigyelt heves csapadékhullás intenzívebbé válásának. Nagy a bizalom a modellek azon képességét illetően, hogy meg tudják ragadni a szárazföldi szélsőséges csapadékmennyiségek nagy léptékű térbeli eloszlását.” (425–426. oldal)
Miért egyértelmű? Mint látható, itt nem tényekre, hanem valószínűségekre és modellszámításokra történik a hivatkozás, és mivel sok részterületen mondja, hogy valószínű az ember szerepe, amikor összegez, ezt már biztosra veszi, holott – és ez már matematika – a részvalószínűségek összege nem növeli az egész valószínűségét. A modellekről pedig mindenki, aki már készített számítógépes modelleket, tudja, hogy olyan eredmények jönnek ki belőlük, amilyeneket a modellező akar. Nem véletlen az erre vonatkozó angol szólásmondás: garbage in, garbage out (szemét megy be, szemét jön ki). De ha elgondolkodunk azon, hogy a meteorológiai intézet időjárás-jelentései mennyiben válnak be, amikor még felhőtérképet is használhatnak, el tudjuk képzelni, hogy a klímaváltozást, amelyre vonatkozóan inkább geológiai kutatások alapján tett feltételezéseink, mintsem konkrét tudásunk van, milyen mértékben lehet valamilyen tényezőnek tulajdonítani. Nem véletlen, hogy az IPCC egy korábbi anyagában szakértői szinten a következő áll: „Összegezve: a stratégiának tudomásul kell vennie, hogy mi lehetséges és mi nem. A klímakutatásban és modellezésben fel kell ismernünk, hogy úgynevezett kapcsolt nemlineáris kaotikus rendszerről van szó, ezért a jövőbeli éghajlati állapotok hosszú távú előrejelzése nem lehetséges.” (IPCC TAR, Chapter 14, Section 14.2.2.2) Vagyis az IPCC szakértői által írott anyagok nem állapítanak meg konkrét összefüggést a szén-dioxid légköri mennyisége és a klíma között, az már csak az összefoglalókba, a klímaaktivisták és politikusok jóvoltából kerül be.
A szén-dioxid klímahatásának feltételezése tehát nem tudományos eredményen alapszik, sokkal inkább egy vallásnak tekinthető, amikor a klímahívő meggyőzte magát, hogy klímaügyben igaza van, és aki nem ért vele egyet, az klímatagadó, akit talán fel is lehet akasztani, mint azt a Grazi Egyetem egy professzora javasolta, és meg is indokolta (itt). Ahogy a középkorban a vallásos tömegek és uralkodók égbetörő templomokat emeltek, úgy a klímahívőknek is meg vannak a maguk templomai: a 100–200 méter magasra felnyúló szélerőművek. De amíg a vallás esetében meghúzhatjuk a vállunkat, hogy a hit az hit, bármiben hisz is az ember (hiszem, mert képtelenség), az, hogy szél- vagy naperőművekkel meg lehet-e oldani egy ország, pláne egy kontinens energiaellátását, az már számítás kérdése, és ezekből a számításokból az jön ki, hogy nem! Ennek alapvető oka, hogy a megújulóknak annyira nagy a területigényük és a teljesítményingadozásuk miatti tárolási igényük, hogy az kielégíthetetlen. Emellett a létrehozásukra, üzemeltetésükre, életpályájuk végén a leszerelésükre fordított energia alig térül meg, tehát eredendően gazdaságtalanok.
Vegyünk egy egyszerű példát. Magyarország éves összes energiafelhasználása (villamos energia, fűtés, ipari felhasználás stb.) mintegy 800 PJ, ami 222 240 GWh-nak felel meg. A nagyságrendek érzékeltetésére ez 14 paksi erőművet tesz ki. Ha ezt az energiaigényt egyenként 2 MW-os szélerőművekkel akarnánk kielégíteni, akkor 63 425 ilyen szélkereket kellene felállítanunk, ami 12 685 négyzetkilométer területet igényelne, vagyis az ország területének egy hetedét, két-három megyét kellene teljes egészében lefedni szélerőművekkel. De nem ez a legnagyobb probléma, hanem az egyenlőtlen termelés miatti tárolási igény. Amerikai szélerőművek időben változó termelési adatai alapján a biztonságos energiaellátáshoz nagyjából egyhavi, vagyis 18 520 GWh energia eltárolására lenne szükség.
Elon Musk legkorszerűbb lítiumionos akkumulátorának, a Tesla Powerwall 2-nek tárolókapacitása 13,5 KWh, ára 10 000 dollár és élettartama 10 év. Kiszámítható, hogy a szükséges energiatároláshoz 1,4 milliárd ilyen akkumulátorra lenne szükség, amelynek ára 14 000 milliárd dollárt tenne ki, amit 10 év múlva le kellene cserélni. Összehasonlításképpen Magyarország éves GDP-je mintegy 170 milliárd dollár. E számításokat lehet csűrni-csavarni, például kevesebb helyigényt feltételezni, elvégezni a számításokat naperőművekre, be lehetne számítani a geotermikus energiát, de a végeredmény egyértelműen az lesz, hogy az ipari társadalmak energiaigényének megoldása megújuló energiával lehetetlen, ahhoz vissza kellene menni a 16. századi technológiákhoz és népességhez.
E mellett az egyes energiatermelési módok energiában számított megtérülése, vagyis az egy életciklus alatt termelt energia aránya a megépítésbe, működtetésbe, leszerelésbe fektetett energiához képest nagyon különböző. A naperőmű kétszer, a szélerőmű négyszer, a szénerőmű harmincszor, míg egy atomerőmű hetvenötször több energiát termel, mint a befektetett energia. Ha ez a mutató hét alatt van, mint a nap- és szélenergia esetében, akkor társadalmi szinten nem éri meg alkalmazni.
A fenti számítások részletes elvégzése, megfelelő tényadatokra való hivatkozásokkal, nem tesz ki többet, mint tíz gépelt oldal, de ez a számítás az IPCC eddig publikált 30 ezer oldalán nem található meg, nem véletlenül, hiszen egyértelműen bizonyítaná, hogy amit az IPCC és ennek nyomán Brüsszel is javasol, sőt szankciók terhe mellett előír, az irreális, megvalósíthatatlan. Erőltetése csak gazdasági visszaesést, csődöt eredményezhet, annak várható társadalmi kihatásaival. A magyar kormány tehát nagyon jól tette, amikor olyan törvényt hozott, amely lényegében megakadályozta a szélerőművek további építését, és nagyon rosszul teszi, hogy engedi a naperőmű-kapacitások megtöbbszöröződését, ahogy az a nemzeti energia- és klímatervben szerepel.
Lóránt Károly közgazdász, a Nemzeti Fórum tanácsadója
magyarhirlap.hu
... https://gondola.hu/cikkek/152103-A_klimavallas_templomai.html |
|
|