|
| Téma: Munka, pénz, hivatás |
|
| keresztkem |
|
Amit most írok, az NEM FOXI MAXI-s ismeret--annál is inkább nem mert én csak a Műegyetemi Pol.Gazd.-ból tudom amit ilyesmivel kapcsolatban tudok.Megbízhatatlan lévén politikailag engem Foxi Maxi-ra nem iskoláztak be--ILYEN SZAROKRA engem, sehol és soha.Istennek hála érte.
Szóval.
AZ ÁRU ÁRA= A MEGTERMELT ÉRTÉK (ESETÜNKBEN A KARBANTARTOTT ÉS HASZNOS-ÉRTÉKEK LÉTREHOZÁSÁRA ALKALMAS MUNKAERŐ) EGYENÉRTÉKESE.
A MUNKABÉR NEM(!!!) EGYENÉRTÉKESE(!) A MUNKAERŐ ÁRÁNAK.Mert a munkaerő TÖBB-be és KEVESEBBE is "kerül" a munkaadónak mint maga a MUNKABÉR.
Ezért MARHASÁG az amit ír.
k.k. |
|
| keresztkem |
|
"..A munkabér a munkaerő ára."
Ez egyébként SEM IGAZ. A foxi-maaxi-n tanítottak annakidején ilyen képtelen marhaságokat.
k.k. |
|
| keresztkem |
|
Nekem VAN hivatásom.ÚGYHOGY NEM(!!!) IS KELL, HOGY--MAJD VALAMIKOR--LEGYEN.
k.k. |
|
| panda |
|
A munkabér a munkaerő ára. 
|
|
| panda |
|
Attól, hogy nem érted, még nem lesz hivatásod...
|
|
| keresztkem |
|
Attól, hogy a sikernek alkalmasint "ára" van, még "titka" is lehet.Ezek a fogalmak nem zárják ki egymást.
k.k. |
|
| panda |
|
A sikernek ára van, nem titka.
Hobo |
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Hát, keresztkem bácsi, mellébeszélésből jeles, tisztánlátásból elégtelen. |
|
| keresztkem |
|
Nem tudom, hogy igaz-e az, hogy Jézus valóban "megvetőleg" nyilatkozott volna-e a munkáról.DE MINT TUDJUK, HA KETTEN UGYANAZT CSINÁLJÁK AZ NEM UGYANAZ! Egyrészt. Másrészt "AZT" VÉLELMEZEM--NEM TUDOM BIZTOSAN, DE ÚGY VÉLEM--OTT AHOL JÉZUS ÚGYMOND "MEGVETŐLEG" NYILATKOZOTT" VOLNA A MUNKÁRÓL, OTT LEHETETT VALAMI MÁS IS--sőt, ott elsődlegesen valami MÁS lehetett a lényeg, s nem a munkához való viszonyunk.
És akkor még nem is utaltam a Szentirás szövegének gyakori "kiforgatóiról", mert bizony olyanok is vannak...olykor.
k.k. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Ejnye, keresztkem bácsi, ezzel Jézust is fikázni tetszik, aki hasonlóan megvetőleg
nyilatkozott a munkáról. |
|
| keresztkem |
|
Azt gondolom, hogy egy olyan ember--mint az idecitált cikk írója--aki a "Munkátlanság dicséretéről és a munkanélkiüliség vagy ahogyan ő írja a "munka nélküliség" dicséretéről ilyen polémiákat ereszt meg: KÓROS ÉS DESTRUKTIV.
Ezzel az erővel az impotencia és a mazochizmus dicséretéről is írhatna majdnem ugyanilyen tartalmú szövegeket--néhány át-, és behelyettesítéssel, de majdnem ugyenezekkel a szavakkal egyébiránt.És mindez pontosan a Kerényi Imre által kifogásolt BUZIKULTÚRA terméke: a rombolás, az impotencia-tehetelenség-tehetségtelenség-önzés APOTEÓZISA.Természetesen egy ú.n. "szabadságeszmény" glorifikációjának védőbástyai fedezetében, és 'annak jegyében.Ami a semmittevés a HEREÉLET és a dőzsölő-önző ÖNZÉS esszenciális environmentje--lényegileg.
Ha azt mondja a Biblia, hogy: "Aki nem dolgozik az ne is egyék"!, az az ilyen cikkek íróinak semmi.Ha azt mondom én: A MUNKA MORÁLIS SZÜKSÉGLET, s nemcsak anyagi értékteremtés, az az ilyeneknek semmi.Nihil.Nem lehet velük mit kezdeni--mármint az ilyen cikkek íróival.Imádkoznunk kell értük--ez a legtöbb...
k.k. |
|
| Rendes Kis |
|
Heinrich Böll: Anekdota a munkamorál lesüllyesztésére
ford. András Orsolya
... http://ujnautilus.info/heinrich-boll-anekdota-munkamoral
A munkátlanság és a munka nélküliség dicsérete
... Lassan lépegessünk tovább a munka nélküliség dicsérete felé! Már idős korában Jean-Francois Lyotard egyik esszéjében (a címe Marie au Japon, magyar fordítását én csináltam, az 1990-es évek közepén megjelent) igen érdekes dolgokat mond. Miközben, persze, a munkát mint időbe kerülő tevékenységet szembeállíthatjuk a szórakozással és a tétlen tunyasággal, a kérdés időgazdálkodási szempontból közelítendő meg. A klasszikus kapitalizmusban, mondja Lyotard, kinek-kinek a helyét a társadalom hierarchiájában a vagyoni helyzete jelölte ki. Ha presztízst akarsz, gyűjts össze mennél több pénzt (munkával vagy másképp, mindegy). Majd volt egy rövid fázis, a fogyasztói társadalom időszaka, amikor a helyedet a hierarchiában a presztízsfogyasztásod mértéke jelölte ki. Ma, mondja Lyotard, az jelöli ki, hogy mennyi a szabadidőd. Vagyis az, hogy időben mennél kevesebb munkával mennél több szabadidőt vásárolhass meg magadnak. (A filozófiai esszé 2000 körül íródott, a Cools Memories IV című, francia nyelvű kötetében jelent meg.) Arról van szó, ha te manager vagy, vagy banktisztviselő, ugyan jól keresel, de ez mit sem ér, mert igen kevés a szabadidőd. Az a kevés, optimálisan mind kevesebb idő is, amit – itt Lyotard az akkori USA, Kanada és Japán állapotát tartotta szem előtt – munkával töltesz, persze szintén bérrabszolgaság, ha nem Te vagy a Topdog, de még ekkor is lehetsz önmagad szolgája (lásd La Boetie magyarul is olvasható klasszikus írását Az önkéntes szolgaságról), ám legalább sok időt szereztél magadnak, amit a te saját kényedre-kedvedre használhatsz fel.
Vagyis: azt hiszem, munka nélküliként, ha a szabadidő mértékét vesszük, gazdagabb vagyok, mondjuk, az OTP vezérigazgatójánál. És szabadabb! Mert a szabadidő tetszőleges eltöltése az én egyéni hatókörömbe tartozik, az én személyes szabadságom része, hogy eldönthetem, külső korlátok és kötelezőségek nélkül, mire fordítom és mire nem. A munka nélküli rendkívülinek mondható szabadideje rendkívüli szabadságfokot jelent (ismétlem, a perszonális szabadságról beszélek, nem társadalmi szabadságról). Elegendő annyi, hogy az élet fenntartásához szükséges minimumot valamiképp előteremtsem. És kinek-kinek jogában áll – mert emberi szabadságának része – úgy dönteni, hogy nem csinál semmit.
Záró megjegyzések: érdekes, hogy a számítógépen a helyesírási program mindig hibásnak jelöli meg azt, ha a munka nélkülit külön írom. (Magyar program, magyar felhasználóknak: csak munkanélkülit ismer, mögötte kemény társadalmi előítélettel.)
Másodjára: már a rómaiak jól tudták, hogy a szellemi munkához egzisztenciális biztonság és sok szabadidő kell. Ez ma sincs másképp.
Utoljára: amíg fenn tudom tartani magam, nem mondok le sem a szabadságomról, sem a szabadidőmről. Miért is tenném? A változó állam jelenlegi kurrens pressziójára és szabadságellenességére?
Én szeretek dolgozni. De amikor dolgozom, az sosem munka, hanem alkotás.
... http://ujnautilus.info/a-munkatlansag-es-a-munka-nelkuliseg-dicserete |
|
| panda |
|
 biztos "befektetetés"! ..
|
|
|
| keresztkem |
|
A 'zember mán csak úgy van: TÖKE--többnyire--van, "jövedelme" nincs--a TÖKE révén legalábbis--s mindez rendjénvaló.A jövedelme a keze meg az agya munkája révén van, vagy lehet--már akinek van valamennyi. Oszt' vannak akiknek as'sincs.
"Szegények mindég lesznek közöttetek".....
k.k. |
|
| panda |
|
mé', tökejövedelmed talán van?? 
|
|
|
|
| panda |
|
őrülök neki, hogy van tökejövedelmed ...
|
|
| negyven rabló |
|
Idézet:
na, és az csak mese, hogy a piac bármit is szabályoz ezen a "piacon"..
Nocsak! nem érted? 
Én is így gondoltam az álnaiv kérdésemet. |
|
| panda |
|
|
na, és az csak mese, hogy a piac bármit is szabályoz ezen a "piacon".. Persze, vannak kivételek, mert azé' hozzáértő emberek nélkül befulladnának a dolgok .. |
|
| panda |
|
ne viccelj má', a minimálbér meghatározása komoly "jövedelemforrás" lehet az állam számára (is)... azonkívül, egy fontos közgazdasági szabályzó lehet...
Most tekintsünk el attól, hogy az egyes kormányok mi mindenre tudják elherdálni a bevételt ... |
|
| negyven rabló |
|
Nem értőként kérdem, hogy ha a piac szabályozza a kereslet-kínálatot, akkor mi szükség van a minimálbér központi meghatározására? 
|
|
|
| Tovább ... |
|