|
| Téma: A jó (és a rossz) |
|
|
| Békáscity |
|
mai e-vangéliumból : ... Napjainkban sokan legfőbb értéknek
tekintik az érvényesülést, az ambíciót, a karriert. Ha nem másokat akarunk
szolgálni a ránk ruházott hatalommal, önzéssé fajul mindez. Ha nem másokat
akarunk segíteni vezető helyzetből, csupán hatalomvágy ég bennünk.
Tanuljuk meg Jézustól az alázatot és a szolgálat szellemét!
© Horváth István Sándor |
|
| keresztkem |
|
Az, hogy MI EMBEREK MIT VÉLÜNK "AZ" "IGAZSÁGNAK" az 1 DOLOG! És hogy MI AZ IGAZSÁG VALÓBAN(?), AZ 1 MÁSIK DOLOG! Mindettől függetlenűl persze:
i.) "Az" "IGAZSÁGRA" törekednönk kell! Ámde.
ii.) Soha ne higgyük azt, hogy "AZ IGAZSÁG" "AZ" és "CSKIS AZ" lehet, amit mi--én vagy ön--annak vélünk! Ilyeténképpen:
iii.) A "rossz hír hozója" VALÓBAN LEHET(!!!) "jószándékú".Persze nem szükségképpen "az".Ergo.
iv.)Önmagában a hír TARTALMA nem dönti el--egyedül(!), "azt" más "vizsgálódási szempont(-ok)" dönt(hetik) el-- a HIRHOZÓ vagy VIVŐ--igaz vagy igaztalan mivoltát, ill. jó-, avagy rosszándékúságát.
keresztkem
|
|
| alexander |
|
no és az igazság?
Jó vagy rossz? Vagy lehet többértékű?
No és hogy illeszkedik ez Jézus kitételével, amely szerint Jaj annak, aki meghasonlást okoz testvéreinek és a reá bízott gyengébbeknek??
A rossz hír hozója lehet igaz és jószándékú? |
|
| keresztkem |
|
Jézus Krisztus azt mondja a Szentírásban: "Figyeljétek AZ IDŐK JELEIT"! Tehát: ma nem "azt" és (nem egészen!) "úgy" értünk egy Biblia-béli mondatot, amint azt értettük 20 évvel ezelőtt: ÉS MINDEZ TELJESEN NORMÁLIS, sőt: ISTEN SZÁNDÉKA SZERINT VALÓ! Ilyen értelemben tehát Isten megértése és ember-önmagunk "megtisztítása" NEM PARADOXON, már annál is inkább sem, mert Isten-t soha, semmikor nem szándékolhattunk "megérteni(?!!!)" legföljebb egyre jobban approximálni az Ő megértését! Ez viszont ma is ugyanúgy fönnáll, mint 2000 éve. És ugyanúgy NEM juthatunk el az Ő teljességéhez ma sem, mint 2000 éve sem juthattunk el abszolút módon és mértékben Hozzá. Viszont ma is mint akkor is jól KÖZELITHETJÜK (APPROXIMÁLHATJUK) ŐT, és egyre jobban--Krisztus második eljöveteléig: egyfolytában és szűntelen.
Ezért képtelenség minden reform és "deadlock" minden nem katolikus-keresztény szellemi kóválygás.
keresztkem |
|
| alexander |
|
a megjavítás az alkotás pótléka, de érték megőrzés is, ami a teremtés rétegeit tekintve pótolhatatlan.
No, de az ember eljuthat e addig, amig Isten valóját és cselekedeteit mérlegeli, és horibile dictu, meg akarja reformálni.
Igazi paradoxon Istent megérteni és magunkat megtisztítani, mint teszik azt a távolkeleti vallások.
Jó leczke Isten abszolút változtathatatlanságán golyózni, mikor TUDJUK: minden változik és Isten MINDEN!
A Jóisten és a JÓ összekapcsolódott a múltban, mindazonáltal nagyon érdekes, hogy a hunok nyeregkápáján, a JÓ(isten) s a NERGÁL is ábrázolásra került - csatába a pusztulás istenével mentek. ám utána megfordították a nyerget. Csíksomlyói Boldogasszony szobrán is Nergálon tapos az Istenanya.
No és a Notre Dáme templom vízköpői kiket ábrázoltak?
Mintha Istenről való elképzeléseink bennünket jellemeznének az időben?
Ám a Jó és a Rossz mintha csak viszonyításaikban lenne korrekt - lehet, hogy a relativítás és a fekete lyuk Nergál/lucifer találmánya?
Én Platón 1.paradoxonában hiszek. |
|
| keresztkem |
|
Weöres Sándor "egy helyen azt írja" (Ő megtehette!) hogy ÚNJA(!!!!!!) már "a torkig jóllakást, mint a klozetra-járást, VERSIRÁST". Azokban az években amikor József Attila sorai, hogy tudniillik "Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset"--ivódtak be a versolvasók lelkébe. Hát EZ(!)--a "versírás" EGYÜTT(!) és egy szinten a "klozetra-járás"-sal, valljuk be: MÁS ALKOTÓI MINŐSÉG.Akiről Kosztolányiéknál--a költő-ék gyerekszobájában annak kisfiával, Kosztolányi Ádámmal, "Sanyiként" játszadozva--azt mondta a Hozzá,Kosztolányihoz látogató Vas Istvánnak a házigazda: "Bemutatok neked egy kisfiút, akiből nagy költő lesz."
Háát! Kosztolányi Dezső nem tévedett.
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
Weöres Sándor: A jóságról
Káromkodj, ha jónak látod,
szidd az embert és világot,
ha szitkod szép: élvezem.
De hogy itt, e földi honba
bárkinek hibája volna:
senkinek el nem hiszem.
Száz törvény közt botlódsz, kapkodsz
s mindig hű vagy önmagadhoz,
mást akarva sem tehetsz.
Akármit téssz, akármint téssz,
azt teszed, mit legjobbnak vélsz -
mi a jóság, ha nem ez?
... www.facebook.com/photo.php?fbid=4723753070989&set=gm.638976126143026&type=1&t ... |
|
|
| onogur |
|
|
Az emberiségért már zűrösebb áldozatot hozni. Olyan csak amerikai sci-fikben létezik. |
|
| Rendes Kis |
|
Valamék agrárgazdász könyvben olvastam azt a definíciót, hogy "hozam" a termék, a melléktermék, és ezen kívül mindaz, ami hozamként figyelembevehető !  |
|
| mpd |
|
|
Mán bocs, igaz, hogy anyám Éva, de a fater nem Ádám. |
|
| Rendes Kis |
|
|
Persze, én is úgy gondolom: az "önzetlen" gonoszság az igazi ! |
|
| mpd |
|
|
Elméletileg miért ne. A haza tulképpen az összes rokont tartalmazza, bizonyos, hogy genetikailag megérné. |
|
| Rendes Kis |
|
|
(... Ádám-Éváról valamennyien rokonok vagyunk !) |
|
| mpd |
|
|
Várjunk csak. A "gonosz" szerintem csak az, aki érdek nélkül gonosz. Mert aki azért tesz keresztbe neked, mert neki az előnyt jelent (pl. elveszi az uzsonnádat), az nem gonosz, hanem bűnöző. |
|
| Rendes Kis |
|
Node: az emberiségért ?
Vagy legalábbis: a hazáért ? |
|
| mpd |
|
|
Elkülönül a két dolog. A tetvészés az egy dolog, és a táplálék az egy másik. |
|
| mpd |
|
Megkérdezték valamék biológust, odaadná-e életét a testvéréért?
Azt válaszolta, csak KÉT testvérért, vagy 8 unokatestvérért!
Merrthát ez rokonságfüggő. Igazából persze kettőnél több (vagy nyolcnál) testvérért érné meg.
A méhek dolgozói 75%-ban rokonok, ráadásul MINDEN dolgozó, azaz, ott nem kérdés, hogy érdemes áldozatot hozni.
Vadidegen emberért feláldozni magam, az már kulturális túlkapás.
Hanem tudod-e, mit tilt a vérfertőzés tabuja? |
|
| Rendes Kis |
|
És akkor a "rossz"-ról.
A minap azt olvastam (Frithjof Schuonnál), hogy van a "gonosz", aki/ami arra törexik, hogy nekem rossz legyen és van a "demiurgosz", ami/aki csak úgy, vaktában rossz ("kedvezőtlen").
Ilyen például a hideg, aminek ugye még jótulajdonságai is vannak (pusztítja a parazitákat), de azért mégiscsak vacakul érzi magát tőle az ember. |
|
| Rendes Kis |
|
Szép-szép, jó-jó, de ezek az altruizmusnak csak alsóbb fokai: amikor az ember (akarommondani lény) a fölöslegéből ad.
Mert annak, hogy kitetvészi a másikat, az alternatívája az hogy unatkozik.
Magasabb fok, amikor az ember személy szerint (akarommondani lény egyed szerint) kifejezetten hátrányt szenved, ad abszurdum odaadja az életét. |
|
| onogur |
|
És ha csak azért csinálják, mert mindkettőnek kellemes időtöltés? Mint amikor az anya fésülgeti a lánya haját? Azok a csimpánzok, melyek előzőleg még elmélyülten turkászták egymást, a következő pillanatban véres verekedésbe bonyolódnak egy banán tulajdonjoga miatt.
Madaraknál úgy tudom, hogy csak a párok, a "házastársak" tisztogatják egymást. |
|
| mpd |
|
Persze.
A majmok is vakargatják egymást (tetvészik), egyes madarak is tisztogatják egymás fejebúbját. Vagy a társas rovarok. Azok mind az önzetlenség mintaképei (persze ott a rokonsági viszonyok is mások). |
|
| onogur |
|
|
Tudsz példát önzetlenségre az állatvilágból? |
|
| mpd |
|
Az önzetlenségről. Ugyebár erre van egy jó kifejezés, a "reciprok altruizmus". Van olyan nézet is, hogy az ezzel kapcsolatos "alkalmazások", mint pl. a csalófelismerő rendszerek, a kölcsönösséghez szükséges memória és felismerő rendszer, az ide vonatkozó szabályok együttesen jelentik magát az erkölcsöt.
Mert miről is van itten szó?
Dióhéjban: én vakarom neked, ha te is vakarod nekem, egyfelől. Ez világos. Ezzel kapcsolatban vigyázni kell a csalókkal, emlékezni kell, ki kinek mennyit vakart, ki következik legközelebb vakarni, kitől mi várható stb-stb. És az egésznek az alapja az egyedek megkülönböztetésének képessége. Remekül edzi az agyat, a társas viszonyok kezelése akár segíthetett az elme kialakulásában.
Másfelől. Nekem van két kiló húsom, te gyűjtögettél két kiló bogyót. Hogyan járunk legjobban? Hát persze, cserebere. De ez így nem működik, a vadászzsákmányt szokták csak megosztani (azt nem lehet tárolni): úgymond kölcsönadom, amíg majd neked is lesz, akkor majd te adsz nekem.
Idővel jön a szokásjog, majd a szabályok, amik intézményesítik a dolgokat és szankcionálják a csalókat.
Íme, az önzetlenség, mint az egyedek önös érdekeit szolgáló viselkedésforma. Merthogy ez bizony minden egyed túlélési képességét javítja. Azaz, nem a közösségnek hasznos (mellékesen persze annak is), hanem minden egyes együttműködő egyednek. |
|
|
| Tovább ... |
|