| Téma: Antikvárium |
|
| panda |
|
1. a → gulya pásztora. A paraszti szóhasználatban mindig jól megkülönböztetik a naponta hazajáró csorda pásztorától. A község vagy a gulyatartó gazdaság kihajtástól beszorulásig fogadja; 1945 előtt az uradalmakban a növendékállatokat gondozó gulyás éves konvenciós cseléd volt. A pásztorszervezet élén gulyásszámadó állott, ő fogadta a → bojtárokat, akik állattartás, élelmezés és készpénzbér fejében az őrzést, legeltetést és itatást ellátták. Terelőeszköze a bunkós bot és a gulyás karikás, az állatok kifogására pányvás vagy rudas kötelet használ. ....
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-724.html
|
|
| keresztkem |
|
"..a dédszüleim birtokán konvenciós cselédek dolgoztak,..."
Nem akarnék szőrszálhasogató lenni, de a cselédek NEM(!) "konvenciós", hanem "koMMenciós"
cselédek voltak. A KOMMENCIÓ a "KOMMENDÁLNI", azaz "beajánlani" szóbol származik talán...azt hinném.Ez itten az aprócska és nem túl lényegbevágó "gond"....
k.k. |
|
| Rendes Kis |
|
Aratás anno az anyai ági dédszüleim birtokán...
Világos ruhában a nagymamám, aki kivitte az akkor 7,5 éves édesanyámat, hogy lássa, a kenyér nem a péknél "terem" !
Divat szidni az akkori időket, de pl a dédszüleim birtokán konvenciós cselédek dolgoztak, akik lakást kaptak a birtokon,
fizetést és természetbeni juttatást.
... https://www.facebook.com/marta.suhayda |
|
|
|
| negyven rabló |
|
A romantika reménytelensége reménytelenül elhatalmasodott rajtad!
(Persze ez nem baj, én is szeretem!) |
|
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
|
Uppsz, elfeledtem hogy hol találtam. Nem saját ... |
|
| negyven rabló |
|
Forrás?
Csak azért kérdem, mert nem látni, hogy ki készítette ezt a képet, mikor, kikről és milyen körülmények között?
Mondjuk az nyilvánvaló, hogy bármelyik helyi hitközség magáénak vallja. 
(Ha mégsem, akkor az azért lehet, mert, mert... aki hátratett kézzel megy az utcán, az bizony gázkamra- kremaérett.)
(Áhhh, ez egy kedves, aranyos kép!) |
|
|
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Rekviem egy aradi magasságjegyért
Illusztráció
Román anyanyelvű városvédő barátom majdnem éjfélkor hívott telefonon (vagyunk olyan viszonyban, hogy megengedhetjük a kései időpontot), s felháborodva közölte, hogy eltűnt egy magasságjegy a városközpont egyik épületéről.
Arról az öntöttvasból készült kerek jegyről van szó, amelyen Arad szabad királyi város neve szerepel, valamint az Adria tengerszintje feletti magasság.
Ezeket a magasságjegyeket több mint száz esztendeje az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének a topográfusai helyezték el, utána nélkülözhetetlen kellékei voltak mindenfajta nagyobb építkezésnek.
Barátom felháborodása annak szólt, hogy valaki mérnöki engedélyt adott ki a város tulajdonát képező tárgy eltávolításához a falról. Amint fogalmazott: egy olyan tárgyról van szó, amely igazolja, hogy mi már akkor Európához tartoztunk, amikor az ország másik felén azt sem tudták, mi az a telekkönyv.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=155442&cim=rekviem_egy_aradi_magassagje ... |
|
|
|
|
|
|