| Téma: Új világrend? Milyen lehet? |
| R.András |
|
 Gondolatrendőrség helyett lélekrendőrség – zsarol is
A KDNP frakcióvezető-helyettese azt mondta: a magát progresszívnek mondó Nyugat elvesztette Istenbe, hazába és a családba vetett hitét, így léte elanyagiasodottá,
lélektelenné és öncélúvá vált, közben nemcsak tagadja keresztény történelmi gyökereit, de tagadja magát a Bibliát is, "melyből az idézést éppen kriminalizálni készül".
... https://gondola.hu/cikkek/153296-Gondolatrendorseg_helyett_lelekrendorseg___8 ... |
|
|
|
|
| gajo |
|
Hm. Ez miért duplázódott??? |
|
| gajo |
|
Ezért akarják ELPUSZTÍTANI a nemzeteket!
|
|
|
| pandala |
|
Idézet:
Orbán Viktor a Twitteren (X) közzétett bejegyzésében reagált Věra Jourová szavaira, miszerint elkészült a javaslat a médiaszabadság védelméről az Európai Unióban. A magyar miniszterelnök szerint ez egy újabb szabadságellenes javaslat Brüsszelből,
amelynek célja a média teljes ellenőrzése.
„Mi, közép-európaiak már láttunk ilyesmit a múltban. Kominformnak és Reichspressekamernek hívták. Soha többé!” – írta bejegyzésében a magyar kormányfő, amelyre Elon Musk a komment szekcióban csak ennyit válaszolt: „Absolutely!”. 
https://mandiner.hu/belfold/2023/10/elon-musk-is-reagalt-orban-viktor-bejegyz ...
|
|
| R.András |
|
 A diagnózis: civilizációs klausztrofóbia és kabinláz
A globalizáció főgerendája meghasadt. Úgy érezzük, hogy ennek a nagy történelmi kornak a skizmáját éljük át. Mintha a Nyugat szándékosan ketté akarná szakítani. A globalizációból azonban nincsen, nem lehet kettő. A globalizáció totális univerzalizmusa egylényegű, nem megosztható. Az epicentruma, az erőközéppontja viszont bármikor elmozdulhat, mert meghódítható. A globalizmus nem „amerikai”, nem "nyugati” privilégium, hanem olyan, a természeti jelenségekhez hasonlatosan működő, a világot maga alá rendelő szervezőelv, amelyet az erő és a dominancia tart mozgásban – írja Lánczi Tamás politológus a Mozgástér blogon.
A Nyugatot ma erős szorongás kínozza. Nevezzük ezt egyfajta civilizációs agorafóbiának. A globalizáció óriási teret nyitott meg, amelyben hétmilliárd ember nyüzsög körülöttünk. Félünk ennek az elképzelhetetlen embertömegnek a lármájától, a hétmilliárd száj fogyasztásától, a percről perce a hatvány hatványára lépő, a nyugati ember számára egyszerre brutálisnak és következetlennek látszó fejlődési őrjöngéstől, tébolytól. Úgy nyom ez a gondolat minket, mint a 2000 méteres vízoszlop Titán búvárhajó törékeny héjszerkezetét.
Érdemes időnként újranézni Mel Gibson Apocalypto c. mesterművét. A film lezárásának szekvenciáját szeretném megidézni: a konkvisztádorok partraszállásának első pillanatai egy tág, végtelennek látszó földrészen, amit ígéretül kaptak, amit uralni és birtokba venni keltek át az óceánon. Ez a jelenet többé már nem ránk vonatkozik, nem minket ábrázol, mert nem mi állunk a karavellák fedélzetén, hanem ott állunk a parton, földbe gyökeredzett lábakkal a homokfövenyen. Ebben a filmben tetten érhető mindaz, amit éreznünk kellene, de ugyanúgy nem érezzük, ahogyan a maják sem.
De mi változott? Mitől kerültünk alárendelt szerepbe?
A Kelet azért nem tudott, nem volt képes eddig uralkodni, győzni, mert bár az életereje és a brutalitása meglett volna hozzá, de nem találta meg hozzá az alkalmas eszközt. Egyik keletről ébredő birodalmi idea sem volt képes egy valóban működőképes univerzalista hatalmi konstrukciót megalkotni. Ma már létezik egy ilyen struktúra, ha tetszik a világot elrendező hatalmi algoritmus, ez a globalizáció.
Miután beletanultak – nem volt más választásuk, hiszen belekényszerültek – a globalizáció fortélyaiba, már csak az erő és a tekintély maradt számunkra, amellyel a kezünkben tarthatjuk ennek a hatalmas és rettenetes leviatánnak, a globalizmusnak a gyeplőjét.
De ezt fokozatosan elveszítettük, eljátszottuk. Uralkodni fárasztó dolog. Gyengének, fáradtnak és ambíciótlannak tűnünk.
A Nyugatnak nincsen többé igazi hatalma a “Kelet” felett, mivel már nem vagyunk képesek inkubátorban tartva, mesterségesen lassítani és újból és újból előidézni a bénult, cselekvőképtelen állapotát. Mióta nem uraljuk már a fegyvereinkkel, a nemzetközi intézményrendszereinkkel, a céghálóinkkal-kartelleinkkel és a tőkénkkel a “Keletet” azóta a fejlődése szinte kontrollálhatatlanná vált. A Kelet valódi lázadása már nem az alávetettek önpusztító bosszújában nyilvánul meg, hanem a globális hatalom átrendezésében.
A verseny elkezdődött, de a cél, a tét már más, mint a korábbi évszázadokban. A globalizmus trónusának megszerzéséért küzdünk meg.Pontosabban: ezért kellene megharcolnunk. A szomszédunkban zajló háború a bizonyíték rá, hogy ezt a nagy küzdelmet, ezt a valódi harcot nem lehet a Donbász lövészárkaiból megvívni. Ott a Nyugat csak kivérezteti magát és tovább veszít a hiteléből. Az ukránok most még talán elhiszik, hogy a Nyugat akarja őket. De mi lesz ebből a háború után? Annyi hasonlóan tragikus példát láttunk már erre. De a “harcot”, amelyet a globalizációért vívunk nem is igazán fegyverekkel és katonákkal vívják, hanem a civilizációs eszközkészletünkkel, a szellemünkkel, a hitünkkel és a lelkünkkel. A többi már ebből következik.
Amiért mégis a skizmát, a félbehasított világ állapotát érezzük az az a tény, hogy a Nyugat félelmében, kishitűségében elzárkózik a versenytől. Többé már nem akarja megmérni magát. Ezért elsáncolja magát.
A hegemón pozícióit megrendülni látó Egyesült Államok bezárkózóvá és egyúttal paranoiássá vált. Kegyetlenül megbünteti azt, aki ellenszegül, aki nem fél, és mindenkit megpróbál rászorítani arra, hogy szakítsa meg a kapcsolatait a globális Kelettel. Teszi mindezt úgy, hogy ő maga semmiféle kötelezettséget nem vállal. Ezzel pedig nem lehet, tilos szembesíteni, aki megteszi azt megbünteti. Szomorú, hogy éppen most történik ez, mert hatalmas szükségünk lenne egy magabíró, erős, és nagylelkű Egyesült Államokra.
Az elzárkózás és a paranoia sosem volt győztes magatartás. Ez a vesztesek magatartása. A történelem számos példát hoz erre.
A nagy gyarmatbirodalmat fenntartó Spanyolország. Éppen akkor, amikor a legerősebb lehetett volna, akkor vált elképesztően kapzsivá és ostobává. Gyarmatai szinte az egész amerikai kontinenst behálózták északtól-délig. Azonban az “Újvilágban” kereskedelmi tilalmat rendeltek el, zárt rendszert építettek és a korona nevében kirabolták, a végletekig kizsákmányolták a saját gyarmataikat. Végül a Napóleoni háborúk és a gyarmatok függetlenségi harcai következményeképp a birodalom összeomlott és eltűnt a föld színéről. Más vette át a helyét. Végül a merkantilistáknak lett igazuk és az angolokkal az élen megteremtették a globalizáció alapjait.
De ott van néhány a kínai és a japán elzárkózás példája. A 19. századig Kína ugyan sikeresen elkerülte a közvetlen gyarmati státuszt, de az angol flotta megjelenésével és a nankingi szerződés beiktatásával az alárendeltsége, megalázottsága bő egy évszázadig egyértelmű marad.
A japán elzárkózás belső lázadásokat és belviszályokat okozott. Ezeket idővel ügyesen kihasználták ellenfeleik. Ez addig súlyosbodott, míg a 19. század közepén már néhány amerikai hadihajó megjelenése a Tokiói-öbölben elég volt ahhoz, hogy a kanagavai egyezményt megkötve átadják a gazdasági irányítást az országuk felett.
A legközelebbi példa a bezárkózásra, amelyről bőséges tapasztalatunk van, maga a keleti blokk nyomorúsága. Mindannyian emlékszünk arra a másodrendűségre, igénytelenségre, ami sok szempontból jellemezte azt a berendezkedést. Végül a saját magát társadalmilag és gazdaságilag is kannibalizáló Szovjetunió maga alá roskadt és maga alá temetett minket is évekre, évtizedekre. Még mindig takarítjuk ennek az összeomlásnak a romjait. De azt meg kell jegyeznünk, hogy még a hidegháború legsötétebb éveiben is létezett kulturális és gazdasági transzfer a két nagy szembenálló fél között. Oroszország vonatkozásában már ennyi sincs, és dolgoznak azon, hogy hasonló elszigeteltségbe kerüljünk a világ keleti felétől.
A Nyugat ezer éve a versengésre épül. A nemzetek, felekezetek, eszmék, nemek és technológiák versenyére. Mi kényszerítettük rá a világ többi részét, hogy beszálljanak ebbe a versenyfutásba. Nem szállhatunk ki, csak azért, mert a többi atléta időközben megerősödött. A történelem nem ért véget.
... https://hirado.hu/kulfold/cikk/2023/09/07/a-diagnozis-civilizacios-klausztrof ... |
|
|
|
|
|
| pandala |
|
Idézet:
Orwell 1984 című regénye 2023-at írja le
A férfi azt írta: újraolvasása után döbbent rá arra, hogy a regény egyes fejezetei ma is roppant aktuálisak, ezért vissza kellene kerülnie a kölcsönözhető könyvek közé. „Egyszerűen adjuk hozzá az internet és a közösségi média kifejezéseket, és máris 2023-ról olvashatunk" - írta, kiemelve a régi kiadású könyv 207. oldalán olvasható egyik részletét.
2023. június 17. 00:04
Orwell regénye a mai brüsszeli szélsőségről szól – Kép: bbc
Hatvanöt év után juttatta vissza a könyvtárba George Orwell 1984 című disztópikus regényét egy most 86 éves amerikai férfi - jelentette pénteken a BBC hírportálja. ....
https://gondola.hu/cikkek/150918-Orwell_1984_cimu_regenye_2023-at_irja_le.html
|
|
| R.András |
|
 Kína erkölcsileg, érzelmileg is támogatja India dekolonizációját: Global Times vezércikk
Narendra Modi indiai miniszterelnök vasárnap felavatta az ország új parlamenti épületét. A csaknem száz éve, a brit gyarmati korszakban épült régi parlamentet múzeummá alakítják át. Az új épületet a Modi-kormány központi Vista-újjáépítési projektjének központi projektjének tekintik, amelynek célja, hogy megszabadítsa az indiai fővárost a gyarmati korszak nyomaitól. Modi beszédében azt mondta, hogy "az új parlament nem csak egy épület", és "az önállósult India napfelkeltéjének" tanúja lesz.
A közel 120 millió dollárba kerülő, nemzeti szimbólumokat, például a pávát, a lótuszvirágot és a banyanfát ábrázoló épület részleteiben és erős helyi jellegzetességeiben India hagyományos történelmét és kultúráját tükrözi. Ez fontos része az indiai kormány dekolonizációs intézkedéssorozatának, és nagyszerű szimbólummá válik.
Az elmúlt években a Modi-kormány annak szentelte magát, hogy egy olyan felemelkedő India képét mutassa be, amely részt vesz a dekolonizációban és hangsúlyozza a független önbizalmat. India nagyszabású intézkedéseket is tett a gyarmatosítás szimbólumainak eltávolítására, többek között ikonikus épületek átnevezésével és átalakításával, a gyarmati történelemhez kapcsolódó költségvetési gyakorlatok megváltoztatásával, az angol nyelv hivatalos használatának csökkentésével és a hindi nyelv használatának növelésével. Kína, mint olyan társadalom, amelyet szintén megfélemlítettek a nyugati gyarmatosítók, és amely elkötelezett a nemzeti modernizáció megvalósítása mellett, egyértelműen át tudja érezni India vágyát a nemzeti méltóság megőrzésére és a függetlenebb státuszra való törekvésre.
Indiát közel 200 évig gyarmatosította Nagy-Britannia, és a gyarmati befolyás nyomai Indiában kiterjedtek és mélyek. Elképzelhető, hogy a dekolonizáció milyen kolosszális feladat.
1968-ban az indiai kormány eltávolította V. György király szobrát, amely Újdelhi egyik kiemelkedő nevezetessége, az India Gate előtt állt. Majd 2022. szeptember 8-án, II. Erzsébet királynő halálának napján a Modi-kormány átnevezte az India Gate előtti "Rajpath"-ot "Kartavya Path"-ra. A dekolonizáció folyamata fél évszázadon át tartott, de továbbra is lassan halad, és hosszú út áll még előttünk.
India számára a legnagyobb kihívás még hátravan - a gyarmatosítás maradványainak eltávolítása a kultúrából és az emberek szívéből, ami kétségtelenül nehezebb, mint a nevek megváltoztatása vagy a címkék eltávolítása. Továbbra is bizonytalan, hogy a dekolonizáció milyen mértékben valósítható meg. Sok sikert kívánunk Indiának, hogy céljait a lehető legkevesebb költséggel érje el. Emellett szeretnénk egy baráti emlékeztetővel szolgálni, hogy maradjunk éberek a Nyugat geopolitikai manipulációjával szemben, amely a neokolonializmus új formáit hordozza, miközben felszámolja a régi gyarmatosítás maradványait. Ez a valóság eléggé szembetűnővé vált.
Az akkori Nagy-Britannia közel 200 éves gyarmati uralmat tudott megvalósítani a nagy területű és nagy népességű India felett, olyan "oszd meg és uralkodj" taktikával, amely távolról sem volt nemes. Most a Nyugat, különösen az Egyesült Államok, az "oszd meg és uralkodj" egy nagyobb léptékű, rejtettebb formáját kísérli meg. Kitalálják és hangsúlyozzák a "sárkány-elefánt rivalizálás" fogalmát, és baljós pszichológiai manipulációt folytatnak Kína és India között. A Nyugatnak már nincs hatalma arra, hogy nyílt eszközökkel leigázza Kínát és Indiát, ezért a kettő közötti szakadékok létrehozásához folyamodnak, hogy előnyöket halásszanak ki. Bizonyos értelemben ez is egyfajta "tartós gyarmatosító mentalitás".
Napjainkban, hogy éket verjen Kína és India közé, a Nyugat többször is hízelgett Indiának, megtévesztve Indiát, hogy "Kína helyébe lépjen". A Kína és India közötti határkérdésben pártját fogja, sőt, arra uszítja Indiát, hogy álljon ki Kína ellen, és olyan jelszavakat kiabál, mint "kiállni India mellett". A Nyugat látszólag minden módon hízeleg Indiának, de ez nem tudja leplezni az Indiával szembeni arroganciáját és kizsákmányolását. Rá kell mutatni, hogy pontosan ez a csapdája annak, hogy India a független és erős ország útjára törekszik. Ha India valóban meg akar szabadulni a gyarmati lenyomattól, akkor ez végső soron nemzeti átfogó erejének, stratégiai tisztánlátásának és függetlenségének fejlesztésétől függ, nem pedig a Nyugat különböző trükkjeitől és kitüntetéseitől.
India dekolonizációjának valóban egy civilizált ország egyedi logikáját, filozófiáját és képzelőerejét kell demonstrálnia, és nem szabad a nyugati hatalmi politikára összpontosító geopolitikai csapdába esnie. Kínához hasonlóan India is a nyugati civilizációtól eltérő civilizációval rendelkező ország, amely a nemzeti megfiatalodásban reménykedik, és ezt a Nyugat nem tudja igazán értékelni. Kína az emberiség közös jövőjét biztosító közösség építésének előmozdítását szorgalmazza, és India is az "Egy Föld, egy család" mellett száll síkra. Mindkét fél keleti bölcsességgel szemléli a regionális és nemzetközi helyzeteket, és úgy gondoljuk, hogy nem térnek vissza a nyugati "zéróösszegű játék" régi útjára.
Ázsia és a világ elég nagy ahhoz, hogy Kína és India egyidejű felemelkedése is beleférjen. Kína India fejlődését célzó kívánságai őszinték. A kínai társadalomban kevesen hiszik, hogy India gazdasági és társadalmi fejlődése fenyegetést jelent majd Kínára nézve. Az emberek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a két ország kölcsönös sikereket érhet el. Reméljük, hogy India is több ilyen tisztánlátást és bizalmat tud mutatni Kínával és a Nyugattal szemben. Ez a tisztánlátás és bizalom annak kiemelkedő jele, hogy India valóban kilépett a gyarmatosítás árnyékából, és ez elengedhetetlen a multipolaritás és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásának előmozdításához is.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid0PTiJUZwwb1AMJNzqJmckfUzXrWDBsS61pG ... |
|
|
| gajo |
|
" A kommunista rend valóban mindenkit meg akar fosztani egyéniségétől s a »gépek paradicsomába« akarja bevezetni az emberiséget. A bolsevizmus saját szavai szerint »nyugdíjba szeretné küldeni a régi isteneket«, de új bálványokat állít a tömeg szemei elé, amely azokat máris leborulva imádja. A bálványszörnyetegek helyett a gépimádás a kommunista tömegek új vallása.”
Mennyire aktuális gondolat, az egykor megírt „gépek paradicsoma” ma az emberi agy és a gép „összeolvadásában” ölt új testet és lép új szintre. Ugyanis a transzhumanizmusnak az alapja a kommunizmus. "
https://magyarjelen.hu/az-ego-oroszorszag-avagy-great-reset-kezdetei/ |
|
|
| R.András |
|
 Schwab bejelentette a világ rendszerszintű átalakítását
Vajon milyen demokratikus felhatalmazás, választás, legitimáció alapján fogalmazza meg ezeket a mondatokat?
A fejlett nyugati világ eddigi ismereteink szerint a demokráciáról, a népszuverenitásról, a jogállamiságról és az emberi jogokról szólt.
Most akkor ezt úgy kell tekintenünk, hogy a nyugati világ vezető, globális urai végleg és deklaráltan szakítanak azokkal az alapelvekkel,
amelyekre az általunk eddig ismert nyugati társadalmak felépültek?
... https://gondola.hu/cikkek/124173-Schwab_bejelentette_a_vilag_rendszerszintu_a ... |
|
|
|
| R.András |
|
 Putyin megszólalt Ukrajna sorsáról
A Nyugat megingatta az európai biztonság rendszerét, és ágyútölteléknek használja Ukrajnát - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia résztvevőihez intézett keddi beszédében.
Putyin az Egyesült Államokat, a NATO-t, a kollektív Nyugatot és a nyugati globalista elitet provokációk szervezésével és az európai biztonság összeomlasztásával vádolta meg.
Álláspontja szerint a NATO keleti szárnyán a támadó erők csapásmérő képességének növelésével, a katonai infrastruktúra fejlesztésével és a rakétavédelem telepítésével nem erősíti, hanem épp ellenkezőleg, gyengíti a biztonságot. Kifogásolta, hogy a NATO nem vett tudomást a kölcsönös biztonság szavatolására vonatkozó tavaly decemberi orosz javaslatokról.
Az orosz elnök szerint a nyugati országok katonai konfliktusok kirobbantásával akarják fenntartani hegemóniájukat. Azt állította, hogy Oroszország az Egyesült Nemzetek Alapokmányával teljes összhangban indított különleges hadműveletet Ukrajnában.
Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és "vazallusait", hogy durván beleavatkoznak szuverén államok belügyeibe, provokációkat, puccsokat és polgárháborúkat szerveznek.
Fenyegetéssel, zsarolással és nyomásgyakorlással próbálják a független államokat arra kényszeríteni, hogy engedelmeskedjenek akaratuknak - mondta.
A 2014-es ukrajnai hatalomváltást Putyin szintén a Nyugat rovására írta, mondván, hogy ennek célja egy ellen-Oroszország megteremtése volt.
Ukrajna népét ágyútölteléknek használják. Szemet hunytak a neonáci ideológia terjesztése és a Donyec-medence lakosainak tömeges meggyilkolása felett, fegyverekkel, köztük nehézfegyverekkel látják el bőségesen a kijevi rezsimet - mondta az orosz államfő.
Megítélése szerint a fegyverszállítás célja az ukrajnai konfliktus elnyújtása, és a Nyugat ugyanígy jár el a potenciális konfliktusok felszításával Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Putyin arról is szólt, hogy szerinte a nyugati államok NATO-szerű rendszert akarnak létrehozni az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatását alaposan kitervelt provokációnak minősítette.
Az ukrajnai háborúról szóló percről percre közvetítésünket ITT olvashatja!
... www.origo.hu/nagyvilag/20220816-putyin-nyugat-nato-terjeszkedes.html |
|
| R.András |
|
Kína egy Oroszországnak mondott köszönet keretében hirdette meg az új világrendet!
 Peking kiteríti kártyáit: „átfogó stratégiai partner” és „új korszak”
Peking hálás Moszkvának támogatásáért és egyértelműen kifejezett álláspontjáért Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Kongresszusa Képviselőháza elnökének Tajvan szigetén tett látogatása kapcsán, és kész a jövőben közösen megvédeni a világrendet – mondta Zhang Hanhui, Kína oroszországi nagykövete.
„Az átfogó stratégiai együttműködés partnereként az új korszakban Oroszország mindig is támogatta Kínát olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a szuverenitás, a biztonság, a területi integritás és a fejlődés” – magyarázta a nagykövet a RIA Novostinak adott interjújában.
Felhívta a figyelmet az orosz külügyminisztérium éles nyilatkozatára is, amely Pelosi tajvani látogatását „kirívó provokációnak” nevezte, valamint a kormány, a szövetségi közgyűlés, a tudósok, a média és a párttagok véleményegységére. ez a probléma.
Hanhui szerint Oroszország a Kína számára kulcsfontosságú pillanatban fellépett az igazságosság védelmében, ami „magas szintű stratégiai kölcsönös bizalmat” mutatott az országok között.
Augusztus 10-én Joanna Lei (Lei Qian) a Kuomintang párt egykori tagja azt mondta, hogy Pelosi tajvani látogatása az első olyan tett az amerikai forgatókönyv szerint, amely Kínát megfékezi, amely a katonai akció lehetőségét sem zárta ki.
Csang Hanhui ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Peking egyszerűen képtelen megengedni egy olyan helyzetet, amelyben az államok belügyeibe való be nem avatkozás helyett ismét néhány ország „farkastörvényei” érvényesülnek a külpolitikában.
A helyzet Tajvan körül eszkalálódott, miután információk jelentek meg Pelosi szigeti látogatásáról. A politikus augusztus 2-án érkezett meg a tajpeji repülőtérre, annak ellenére, hogy Kína határozottan kérte, hogy tartózkodjon a lépéstől. Az amerikai vezető politikus látogatását „Annak bizonyítékának nevezte, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a tajvani demokrácia támogatása mellett”.
Eddig a hír, és ami különösen fontos ebben az egészben, nem más, mint az „átfogó stratégiai partner”, valamint az „új korszak” kifejezések, amelyek arra utalnak, hogy Kína – szamban az eddigiekkel – ma már közel sem olyan galamblelkű, mint korábban volt…
... https://itthonrolhaza.hu/peking-kiteriti-kartyait-atfogo-strategiai-partner-e ... |
|
|
|
|