Téma: Neuroscience |
|
iszalag |
|
Nagyon izgalmas, belátható, és nagyon elfogahghatónak érzem!
1. Anger/Fear Támadj!/Menekülj! 2. Joy/Sadness Ismételd meg!/Ne próbálkozz többet! 3. Surprise/Disgust(?) Vizsgáld meg/Ne vizsgáld meg!
Hiányzik a megelepetés párja!! -nagyon el tudnám képzelni a fenti változatot..Végül is, ha cselekvésirányra gondolunk, a surprise = vizsgáld meg !
Idézet:
Ez a 4 dimenzió ellentétpárokból épül föl, mint a számegyenes két szára. Ezért célszerűbb nem érzelmi központokról, hanem FÜGGETLEN CSELEKVÉSI TENGELYekről beszélni.
A cselekvés mértékét(intenzitását) és irányát a fizikában megszokott módon kalkulálhatjuk: egyszerűen vektoriálisan össze kell adni a független tengelyekre eső vetületeket.
|
|
rafiki |
|
Próbáljuk meg ne önmagában vizsgálni az érzelmeket! Keressünk nekik valami evolúciós értelmet, illetve vizsgáljuk függetlenségüket. Az előző kívánság az adott érzelem VALÓDÍSÁGát (tehát: valóban van-e egyáltalán ilyen érzelem) vizsgálná, a második pedig azt, hogy az érzelem tiszta-e (más szavakkal: független vektorról van-e szó).
Ez a megközelítés egy kicsit átértelmezi az "érzelmek" fogalmát. Mert mi is az érzelem szerepe? Az, hogy egy viselkedés evolúciós szempontból igazolható legyen! Használjunk olyan szókapcsolatot, ami ezt jobban kifejezi:
érzelem = független cselekvési vektor (FCsV)
Vegyük szét szavakra a fogalmat és értelmezzük: független = önmagában elégséges egy cselekvés kiváltására cselekvés = saját állapotunk szándékos megváltoztatása vektor = a cselekvés evolúciós (tehát nem térbeli!) értelembe vett iránya és mértéke.
A függtelen vektorok egy cselekvési teret definiálnak. Ez végülis az egyáltalán megvalósítható cselekvések összessége.
Nos nézzük:
/* emlékeztetőül:
1. anger: düh, harag, méreg 2. disgust: útálat 3. fear: félelem 4. joy: öröm, gyönyör 5. sadness: szomorúság, lehangoltság 6. surprise: meglepetés, meghökkenés */
FCsV evolóciós irányultság ---------------------------------- 1. anger/fear Támadj!/Menekülj! 2. joy/sadness Ismételd meg!/Ne próbálkozz többet! 3. surprise/??? Jegyezd meg!/Felejtsd el! (Oda se figyelj!?) 4. ???/disgust(?) Vizsgáld meg/Ne vizsgáld meg!
Az útálatot nem tartom függetlennek, mert ugyanabba az irányba mutat, mint a félelem, csak a menekülés mértéke sokkal kevésbé intenzív.
Hiányzik a megelepetés párja!!
Hiányzik egy alap_érzelem amely szinte reflex_szinten működik: a "felfedezés" (explorációs reflexnek is hívják). Ez azért fontos, mert egy alapvető evolúciós irányt szab meg: a "Vizsgáld meg!" irányát (elképzelhető, hogy az undor ennek az ellentétje: "Ne vizsgáld meg!")
Ez a 4 dimenzió ellentétpárokból épül föl, mint a számegyenes két szára. Ezért célszerűbb nem érzelmi központokról, hanem FÜGGETLEN CSELEKVÉSI TENGELYekről beszélni. A cselekvés mértékét(intenzitását) és irányát a fizikában megszokott módon kalkulálhatjuk: egyszerűen vektoriálisan össze kell adni a független tengelyekre eső vetületeket. Ez azt is jelenti, hogy a motiváció, mint olyan nem-létező fogalom. A lusta ember pedig az origóban csücsül.
Hamarosan folytatom egy másik aspektusból. (-::
|
|
iszalag |
|
Idézet: Az egyik válasz, az az, hogy az agy(központi idegrendszer) műküdése egy és oszthatatlan.
Igen, ez igy van, szerintem. is
Példa:
ha kiesik egy funkció (látás), akkor más funkció feleresödhet, szinte +természetellenesen" Pl vak muzsikus Pl2 vak masszőr
(Lehet,persze h mással is magyarázható, de én igy gondolom. Vananke még más példák is, majd eszemebjut
|
|
iszalag |
|
Idézet: 3. A központi idegrendszeren belüli tér_geometriai elhelyezésben.
Igen, itt a példaa 6 féle érzelem lokalizációjára, agyi téeképére..(kérdőjelekkel) 1. felhangoltság -Expectation and motivation circuit: A várakozások és motivációk 2. lehangoltság - Expectation and motivation circuit: A várakozások és motivációk 3. menekülési érzés ?? 4. támadási érzés ?? 5. undor: Theory of mind circuit: A tudat-elmélet központi körei 6. meglepődés: Theory of mind circuit: A tudat-elmélet központi körei
/Persze csak fantáziálok.. de itt lehet |
|
iszalag |
|
Idézet: A változatos funkcionalítást tehát nagyon kisszámú különbség okozza!!
Igen, pont ezen gondolkodtam énis! Csak egy kicsit más megközelítésben Az a 6 féle érzelem, amit elismernek
1. felhangoltság - öröm, hit, remény, gyönyör (sok input?? v sok bizonyos fajta input) 2. lehangoltság - bánat etc (kevés az input) 3. menekülési érzés (félelem) 4. támadási érzés (agresszió, düh, etc) 5. undor (passziv diszkomfort érzés) 6. meglepődés |
|
rafiki |
|
Közelítsük meg másként a dolgot. Van az elemi cella. Ezekből van legfeljebb néhány altípus. Ezek a cellák fizikai(na jó, kémiai) kapcsolatba kerülnek egymással. A kapcsolaton keresztüli információáramlás feltehetőleg matematikailag nagyon egyszerű (erre utal pl az ingerküszöb léte, amely úgy működik, mint egy felüláteresztő szűrő.*) eszközökkel írható le.
Namármost: mi az amiben különböznek a cellák? 1. Melyik másik celláról szedi az inputot. 2. Melyik másik cellára adja tovább az ingerületet. 3. A központi idegrendszeren belüli tér_geometriai elhelyezésben. +1 Ha vannak altípusok, akkor altípusban.
A változatos funkcionalítást tehát nagyon kisszámú különbség okozza!! Hogyan lesz ebből: érzelem, intuíció, érzékelés, motiváció, numerikus intelligencia, stb?
Az egyik válasz, az az, hogy az agy(központi idegrendszer) műküdése egy és oszthatatlan. Az egyes központok agytérképen való leképződése az emberi vizsgálati eljárások módszertana nyomán keletkezik. Mivel a szomszédos cellák hasonló geometriai pozíciót foglalnak el, ezért azok hasonló állapotban vannak. Ezeket a hasonló állapotokat detektájuk mi funkció-központontként.
Valójában 2 dolog számít csak: az egyik cella a másiktól - milyen irányban és - hány lépés (hány kapcsolatnyi) távolságra van.
Ez a két dolog eldönti, hogy egy cella milyen módon vesz részt az agy egészének működésében.
Továbbá: mivel egy ilyen kapcsolatrendszerben két cella többszörösen össze lehet kötve, más-más lépésszámmal, könnyen előfordulhat, hogy a cellák funkciója majdnem kizárólag időmérésre korlátozódik: a döntés alapja az, hogy milyen irányból érkezik meg a cellához ugyananazon inger által kiváltott, más-más utat bejáró ingerület. (valószínűleg ezenkívül kvantálás is van, illetve jel-lecsengetés is.) Ezt a gondolatmenetet alátámasztanám azzal, hogy annál könnyebben tudunk két esemény között ok-okozati összefüggést találni, minél közelebb esnek egymáshoz IDŐBEN. (Tehát az ok és az okozat között minél kevesebb MÁS esemény következik be.) Vagyis: az időmérésnek ALAPVETŐ szerepe van az összehangolt agyműködésben.
(Most meg ezek jutottak az eszembe.)
*= if (inger>KUSZOB) then {cella_konstatns ---> next_cella} |
|
iszalag |
|
Érzelmek:
Idézet: Most neuroscientists now recognise six basic emotions: anger, disgust, fear, joy, sadness and surprise.
http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1
1. anger: düh, harag, méreg 2. disgust: útálat 3. fear: félelem 4. joy: öröm, gyönyör 5. sadness: szomorúság, lehangoltság 6. surprise: meglepetés, meghökkenés
(A szeretet, bármily furcsa, nincs közöttük |
|
iszalag |
|
Idézet: hit, remény, szeretet
Szeretet - talán inkább cselekvés, mint érzelem |
|
iszalag |
|
Idézet: hit, remény, szeretet
Szeretet - talán inkább cselekvé, mint érzelem |
|
iszalag |
|
(elsiettem: nem raiotherapia volt, hanem radikális sebészeti beavatkozás, aminek következtében HM hippocampusat eltávolították, és ezért a memoriája sérült |
|
iszalag |
|
Úgyis mondhatjuk: az érzelmek megléte = hit, remény szeretet - a cselekvés elengedhetetlen feltétele sine qua nonja, igaz, már Keresztelő Szent János is megírta csaknem két ezer évvel ezelőtt, de most már neurológiai adatok is bizonyítják |
|
iszalag |
|
Úgyis mondhatjuk: az érzelmek megléte = hit, remény szeretet - a cselekvés elengedhetetlen feltétele sine qua non ja gaz, Már Keresztelő Szent János is megírta csaknem két ezer évvel ezelőtt, de most már neurológiai adatok is bizonyítják |
|
iszalag |
|
Úgyis mondhatjuk: az érzelmek megléte = hit, remény szeretet - a cselekvés elengedhetetlen feltétele sine qua non ja gaz, Már Keresztelő Szent János is megírta csaknem két ezer évvel ezelőtt, de most már neurológiai adatok is bizonyítját |
|
iszalag |
|
Idézet: The survival value of things like fear, disgust and joy is obvious: run away from it; don't eat it; do more of it. But the idea that emotions shape all activity in adaptive ways is quite a subtle one. Rationality has its place. In the end, though, as fans of “Star Trek” will remember, it is Captain Kirk, the emotion-ridden human, not Mr Spock, the emotionless Vulcan, who has the nous to run the spaceship.
A félelem, az undor, az öröm érzésének jelentősége könnyen belátható a túlélés szempontjából: elfutás, ne tedd, még többet csináld! Viszont az az elképzelés, h az érzelmek minden tevékenységünket adaptive befolyásolják újszerű! Természetes a racionlitás is fontos! Végül is, azonban, mint a Star Trek rajongók emlékeznek, a jószívű Kirk kapitányt, és nem kőszívű MrSopck volt az űrhajó esze! http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1
(Én már régen rájöttem, az érzelmek sarkallják leginkább az embereket! Sokkal inkább, mint bármely racionális megfontolás - l 2006os választások ! |
|
iszalag |
|
Elliotot kellene minden választási kampányszervezőnek maga előtt mintaképnek tartani..(Sajnos Ron Werber ezt pontosan tudta!). Hiába az észérvek tömkelege, ha nincs meg a szerelem, az ember nem tud, vagy nehezen tud dönteni..(Kivételek mindig vannak |
|
iszalag |
|
Idézet: The survival value of things like fear, disgust and joy is obvious: run away from it; don't eat it; do more of it. But the idea that emotions shape all activity in adaptive ways is quite a subtle one. Rationality has its place. In the end, though, as fans of “Star Trek” will remember, it is Captain Kirk, the emotion-ridden human, not Mr Spock, the emotionless Vulcan, who has the nous to run the spaceship.
A félelem, az undor, az öröm érzésének jelentősége a túlélés szempontjából, könnyen belátható: fuss, vissza, még-még! Viszont az az elképzelés, h az érzelmek minden tevékenységünket adaptive befolyásolják igen újszerű! Természetes a racionlitás is fontos! Végül is, azonban, mint a Star Trek rajongók emlékeznek, a jószívű Kirk kapitányt, és nem kőszívű MrSopck volt az űrhajó esze!
http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1
(Én már régen rájöttem, az érzelmek sarkallják leginkább az embereket! Sokkal inkább, mint bármely racionális megfontolás - l 2006os választások ! |
|
iszalag |
|
Idézet: The survival value of things like fear, disgust and joy is obvious: run away from it; don't eat it; do more of it. But the idea that emotions shape all activity in adaptive ways is quite a subtle one. Rationality has its place. In the end, though, as fans of “Star Trek” will remember, it is Captain Kirk, the emotion-ridden human, not Mr Spock, the emotionless Vulcan, who has the nous to run the spaceship.
A félelem, az undor, az öröm érzésének jelentősége könnyen belátható a túlélés szempontjából: elfutás, ne tedd, még többet csináld! Viszont az az elképzelés, h az érzelmek minden tevékenységünket adaptive befolyásolják újszerű! Természetes a racionlitás is fontos! Végül is, azonban, mint a Star Trek rajongók emlékeznek, a jószívű Kirk kapitányt, és nem kőszívű MrSopck volt az ürhajó esze! http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1
(Én már régen rájöttem, az érzelmek sarkallják leginkább az embereket! Sokkal inkább, mint bármely racionális megfontolás - l 2006os választások ! |
|
iszalag |
|
Egy híres (szegény beteg, Elliot, akinek daganat miatt eltávolították a frontális elülső lebenyének egy részét is, képtelen volt érzelmek érzésére. Ezt különböző pszichiártia tesztekkel igazolták. Felismerte a cselekvési lehetőségeket, lajstromozni is tudta, de dönteni képtelen volt. Elvesztette a munkáját, a családját.. Elliot. |
|
iszalag |
|
(Észrevetted, h szerkeszteni is lehet, akár utólag is! Fantasztikus |
|
iszalag |
|
Érzelmek nélkül képtelen vagyunk dönteni:
Idézet: Dr Damasio, who now works at the University of Southern California, is both a clinician and a researcher. He draws a parallel between Gage's case and those of some of his own patients. In particular, he has a patient called Elliot (in neuroscience, patients are often referred to by single names or initials to preserve their privacy) whose frontal lobe was damaged by a brain tumour. When the tumour was removed by surgeons, the damaged tissue was taken out too.
Like Gage, Elliot was a responsible individual with a good job (and in his case a family, too) before he suffered his brain damage. The outcome was somewhat different in that Elliot did not become a foul-mouthed wastrel; rather, he became obsessed with detail and stopped being able to make sensible decisions. The overall result was similar, though. He lost his job and his wife and ended up an outcast.
At first, Dr Damasio thought that Elliot's tumour had damaged his reason (both lesion studies and fMRI have shown that the frontal cortex is also the seat of the brain's reasoning powers). Tests, however, showed that what had gone instead were his emotions. Elliot no longer felt anything, and although he could summarise the choices available in a given situation as well as anyone else, without his emotions to guide him he could not actually make a choice. And, as probably happened with Gage, that loss of emotion also changed his self.
http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1 |
|
|
rafiki |
|
Akkor most már tudom mi a baja azoknak, akik 50 éves korukban is liberálisok. |
|
iszalag |
|
HM nek eltávolították a hippocampusat - radiotherapiával kiirtották - s még ma is 20 évesnek gondolja magát - ennyi volt a mikor besétált a műtétre az 50es években... |
|
iszalag |
|
Viszont karmester, a memóriában a hippocampus (=csikóhal) vagy máskéépen Ammonhorn (=ammonszarv) - a formája miatt
Idézet:
The perfect memory is of everything and nothing
EVER since the unfortunate case of H.M., the subject of a lesion study second in fame only to that of Phineas Gage, neuroscientists have known that what the amygdala is to emotion, the hippocampus is to memory: if it is not the whole orchestra, then it is certainly the conductor.
H.M. lost the ability to form new memories when both of his hippocampuses were destroyed by radical surgery in the 1950s, and though he is now an old man, he still thinks of himself as the twenty-something who went into the operating theatre. He is palpably shocked whenever he sees himself in a mirror.
Memory is central to the question “who am I?” It is where the research is at its most nitty-gritty, with studies of the biochemistry of synapses and the action of individual genes, but also at its most esoteric, looking seriously at the function of dreams. It is, too, where cognitive neuroscience meets the videogames industry.
http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html#brain1 |
|
iszalag |
|
A lélek helye: az agykéreg..talán amely az egész agy 80%a (patkányban csak 30%)
Idézet:
Soul-searching
The limbic system is itself divided. Some of the main parts are the hippocampus, the amygdala, the thalamus and the hypothalamus. The largest of the basal ganglia is the caudate. The pineal gland, which lies behind the limbic system, is the only brain structure that does not come in pairs. The 17th-century French philosopher René Descartes thought it was the seat of the human soul.
Descartes, however, was wrong. It is in fact the cerebrum's outer layer, the cerebral cortex, that is man's true distinguishing feature. The cerebral cortex forms 80% of the mass of a human brain, compared with 30% of a rat's. It is divided into lobes, four on each side. The rearmost one, called the occipital, handles vision. Then come the parietal and temporal lobes, which deal with the other senses and with movement. At the front, as you would expect, is the frontal lobe.
|
|
|