Idézet:

---

The perfect memory is of everything and nothing

EVER since the unfortunate case of H.M., the subject of a lesion study second in fame only to that of Phineas Gage, neuroscientists have known that what the amygdala is to emotion, the hippocampus is to memory: if it is not the whole orchestra, then it is certainly the conductor.

H.M. lost the ability to form new memories when both of his hippocampuses were destroyed by radical surgery in the 1950s, and though he is now an old man, he still thinks of himself as the twenty-something who went into the operating theatre. He is palpably shocked whenever he sees himself in a mirror.

Memory is central to the question “who am I?” It is where the research is at its most nitty-gritty, with studies of the biochemistry of synapses and the action of individual genes, but also at its most esoteric, looking seriously at the function of dreams. It is, too, where cognitive neuroscience meets the videogames industry.

---

Idézet:

---

Soul-searching

The limbic system is itself divided. Some of the main parts are the hippocampus, the amygdala, the thalamus and the hypothalamus. The largest of the basal ganglia is the caudate. The pineal gland, which lies behind the limbic system, is the only brain structure that does not come in pairs. The 17th-century French philosopher René Descartes thought it was the seat of the human soul.

Descartes, however, was wrong. It is in fact the cerebrum's outer layer, the cerebral cortex, that is man's true distinguishing feature. The cerebral cortex forms 80% of the mass of a human brain, compared with 30% of a rat's. It is divided into lobes, four on each side. The rearmost one, called the occipital, handles vision. Then come the parietal and temporal lobes, which deal with the other senses and with movement. At the front, as you would expect, is the frontal lobe.

---

Idézet:

---

One way of classifying nerve cells is by the neurotransmitters they employ. Workaday nerve cells use molecules called glutamic acid and gamma aminobutyric acid. More specialised cells use dopamine, serotonin, acetylcholine and a variety of other molecules. Dopamine cells, for example, are involved in the brain's reward systems, generating feelings of pleasure.

Many brain drugs, both therapeutic and recreational, work either by mimicking neurotransmitters or altering their activity.
Heroin mimics a group of molecules called endogenous opioids.
Nicotine mimics acetylcholine.
Prozac promotes the activity of serotonin.
And cocaine boosts the effect of dopamine, which is one reason why it is so addictive.

---

Idézet:

---

Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat szavaidtól. - Carl W. Buehner

---

Idézet:

---

Genetics is starting to contribute to the study of emotion as well. The breakthrough came in 1993, with the discovery of a family (in the Netherlands, as it happened) that included an abnormally large number of violent criminals. The common factor in the criminal members of the family turned out to be the absence, due to a faulty gene, of an enzyme called monoamine oxidase A. This enzyme regulates a group of neurotransmitters that includes serotonin and dopamine. Serotonin- and dopamine-based neurons are both important for emotional responses.

---

Idézet:

---

Hát szerintem úgy, hogy gyerekkorban az imprinting élmények dominálnak!

---

Idézet:

---

Emlékezetem szerint Jézus nagyon szerette a gyermekeket. Vajon miért tartotta őket többre a felnőtteknél? És ha igen, miért nem csak gyerekekkel foglalkozott? Van-e bármi köze ennek a hagyományhoz, vagy a Scientia Sacra-hoz? Érdemes-e ezen gondolkodni?

Természetesen semmiféle mai bűnügyi képzettársítás nem jöhet szóba. Akkor pedig? Mert romlatlanok? Mert nincsenek előítéleteik? Mennyiben sokkal több egy gyerek, mint egy felnőtt és ez miért nem kap hangsúlyt mai társadalmunkban? A kisgyermeknek a fantázia valóság.

Antony Smith: Testünk titkai (Univerzum sorozat) című könyvében az olvasható, hogy a gyermek EEG-jében a teta-hullámok (4-7 Hz) dominálnak ébren, nagyjából 8 éves korig. Később már a 10 Hz körüli rezgések.

Egy más forrás szerint a teta-hullám jellemző lehet az alvó felnőttre is és a beteg éber felnőttre. Az éber állapotra a beta hullámok a jellemzőek, 13-25 Hz. Az alfa-állapot, amelyet a Silva-féle agykontrollban és a transzcendentális meditációban favorizálnak, 8-12 Hz, pihenő állapot. Megfigyelték, hogy ha a páciens felfelé néz akár sötétben vagy vagy világosban, a frekvencia nő(?).

Két egyéb tartományt hagytunk ki: a gammáról azt olvastam (25-90 Hz), normális esetben nincs (?). A delta a legalacsonyab frekvenciájú tartomány: 1-3 Hz, a kisgyerek mélyalvását és a mélyen alvó felnőttet jellemzi.

Természetesen, mivel sem orvos, sem fiziológus nem vagyok, nem is fűznék ezekhez az adatokhoz egyelőre semmit

---

Idézet:

---

Observing 13 subjects who listened to classical music while in an M.R.I. machine, the scientists found a cascade of brain-chemical activity. First the music triggered the forebrain, as it analyzed the structure and meaning of the tune. Then the nucleus accumbus and ventral tegmental area activated to release dopamine, a chemical that triggers the brain's sense of reward.

---

Idézet:

---

Elképzelésem szerint a fejben van néhány konzervatív kapcsolat (előrehuzalozott kapcsolat), a többi dinamikussa alakul ki és át. Az, hogy az emberek hasonló funkciójú központjai nagyjából ugyanott vannak, ennek geometriai okai lehetnek (azaz, egy más alakú agyban máshol lennének.)

---

Idézet:

---

az újszülött agya, amely totipotens kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és tanulás során
a felesleges összeköttetések kiégnek.

---

Idézet:

---

Van-e arra utalás, hogy a neuronok közti kapcsolatok száma miként alakul az élet során?

---

Idézet:

---

Én azt jósolom - legalábbis a saját rendszeremben - hogy a tanulás nem újabb kapcsolatok építését, hanem bizonyos kapcsolatok megszűnését jelenti!

---