Téma: Etológia és más érdekességek |
|
|
iszalag |
|
Idézet:
Tiszavirágzás http://www.kanjiza.co.yu/press/p2003.06.14.htm
Az idén is megvárták a kérészek a teliholdat. A tiszaviráglárvákból elsőnek kibúvó hímek milliói lepték el a Tisza felszínét csütörtökön este. Mire a nap lement, és a telihold feljött, már csak élettelen kérésztetemek tömegei lebegtek az alig észrevehető lassúsággal hömpölygő folyó felszínén. Azoknak, akik az elmúlt néhány napban este 7 és 8 óra között Kanizsánál lementek a Tiszára, felejthetetlen élményben volt részük. A lemenőben lévő nap hosszú, egyre sárgább, majd vörösbe hajló fényében a Tiszán hintázó több tucat csónakot mintha köd lepte volna be, pedig csak a kérészek rajzottak olyan tömegben, hogy elhomályosították a víz feletti látóhatárt. A kanizsai és környékbeli horgászok már készültek a nagy eseményre, vagy két tucat tiszai ladik, mûanyag csónak és egyéb úszó alkalmatosság közlekedett a folyón. A nagy rajzás előhírnökei már négy-öt nappal korábban megjelentek, de ezeknek a hímeknek nem volt szerencséjük, mert a nőstények csak pénteken este rajzottak ki nagy tömegben. A napokban kirajzott tiszavirágok három évvel ezelőtt, tehát az ezredfordulón, 2000-ben fogantak meg, és kilenc vedlésen keresztül menve óramûpontossággal, a telihold jelére, mint valami láthatatlan karmester beintésére, felúsztak a víz felszínére, néhány perc alatt levedlették utolsó láravaingüket, szárnyra kaptak, és emberi szemmel kaotikus, őrült iramú vitustáncba kezdtek az olvadt ezüstfényben csillogó Tisza vize felett. A hímek mintha túl hamar kaptak volna szárnyra, csütörtökön este még alig akadt párjuk. A látszólag hatalmas, milliós veszteség ellenére a tiszavirágzás idén is eredményes volt. A csodálatos jelenség a természettől elrugaszkodott emberben megdöbbenéssel vegyes érzelmeket vált ki. Egy-egy nőstény megközelítőleg 6000-7000 petét rak, és ha közülük csak töredéke éli meg a felnőtt kort, akkor is hasonlóan elkápráztató tiszavirágzásnak lehetünk a szemtanúi három év múlva. Addig azonban még lesz két tiszavirágzás, hiszen minden évben a három évvel azelőtti rajzás eredményét láthatjuk a Tiszán.
|
|
iszalag |
|
Természetesen azonnal felmerül több hitetlenkedő kérdés mindezzel kapcsolatban: Hogyan érzékelik egyáltalán a táncot a méhek, hiszen a kaptár belsejében vaksötét van? Erre egyszerű a válasz: A méheknek kifejezetten jó a hallása és a potrohrázás egy különleges, jól azonosítható hangot ad ki. De nemcsak a hallás, a tapintás is szerepet játszik a tánc értelmezésében. A felderítőt elözönlik a dolgozók, egy idő után pedig maguk is átveszik a táncot, és csak miután már maguk is eltáncolták többször, indulnak útra.
Mi van a borús napokon? Erre sem nehéz megfelelni. Bizonyított ugyanis, hogy a méhek nem a napot keresik, hanem a fény polarizáltságát vizsgálják. A napból ugyanis teljesen polározatlan fény érkezik, a naptól 90 fokban a fény polározott, attól 180 fokban polározatlan. Ez a jelenség még a legvastagabb felhőtakarónál is érzékelhető. A méhek összetett szemében pedig vannak sejtek, melyek az ultraibolya fény polározottságára érzékenyek.
Kérdések természetesen továbbra is vannak. Biztosnak tűnik, hogy a méheknek valamiféle belső térképük is van a környékről, mellyel összevetik a kapott információt. Ennek ellentmondani látszik, hogy az egész tánc teljesen öröklött és semmilyen mértékben sem tanult viselkedésnek látszik |
|
iszalag |
|
Buli van, lányok!
Idézet: Ez az animáció az állat kommunikáció egyik legmegdöbbentőbb példáját, a méhek táncát próbálja érthetőbbé tenni. Az a kérdés, hogy vajon mi módon találnak rá a méhek a virágmezőkre olyan hatékonyan, már régóta foglalkoztatta a tudósokat. Az 1920-as években Karl von Frisch kezdett el behatóan foglalkozni a kérdéssel. Átlátszó falú kaptárokat épített és figyelte a méhek viselkedését. Arra hamar rájött, hogy a méhek felderítőket használnak, akik aztán maguk után hívják a többieket. De csakhamar azt is megfigyelte, hogyan adják tovább a többieknek az információkat.
A kaptárba érkező méhek a kaptár függőleges falán táncolni kezdenek. Frisch kétfajta táncot különített el, a körköröset és a potrohrázóst. Arra is rájött, hogy a körkörös tánccal a viszonylag közeli (300-500 méteren belüli), a potrohrázóssal a távoli lelőhelyekről (akár 12 km távolságig) adnak információt. Jelenleg úgy tűnik, a körkörös tánc csak annyit mond: "Buli van, lányok!" A körözés sebessége a lelőhely gazdaságával arányos. A kirepülő dolgozók aztán már maguk találják meg vizuális és kémiai ingerek alapján a helyet.
|
|
iszalag |
|
Idézet: Senki sem tudja pontosan, miért vezet a csökkent kalóriabevitel hosszabb élethez. Valószínűnek tartják, hogy relatív éhezés során aktiválódnak a szervezet regenerációs folyamatokat elősegítő energiatartalékai, míg a „telezabált” állatok energiájukat elsősorban a fajfenntartásra koncentrálják. Úgy tűnik, hogy a környezet illata – melyből kiderül, hogy bőséges vagy szűkös táplálék vár-e a muslicára – előre felkészíti a szervezetet e két életforma valamelyikére.
http://www.hirtv.hu/?tPath=/tud-tech/&article_hid=137552 (geographic.hu) |
|
|
|