Téma: Méhes Mozgalom Testvériség |
|
| katáng |
|
Kicsit más a hazai helyzet. Ötleteket, fogásokat át lehet venni, de honosításra mindenképpen szükség van.
Az aluljárókban meghúzódó emberek kevésbé szociálisak, kötődésük minimális, családjuk teljesen hiányzik. |
|
| Rendes Kis |
|
Tegnap Vén doktornővel teljes egyetértésre jutottunk abban, hogy a "létminimum" az, amit Halász Lajos atya tapasztalt a Fülöp-szigeteken, az őserdei népet látogatván: Idézet:
A hegyi őslakóknál egy-egy kunyhóban négy-öt család lakott, a kunyhókat egy méter magasra építették a mérges kígyók és az esős időszak elleni védekezésül. "Amikor láttam a nyomorúságukat, megkérdeztem tőlük: mit tesztek, ha nincs elegendő ennivalótok? Így válaszoltak: amíg egy családnak van ennivalója a közösségben, addig senki nem éhezik. Előtörtek a könnyeim, s azt mondtam nekik: ti jobbak vagytok, mint sok esetben a keresztények."
... http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.05.04/0701.html
Aki nem ezzel a lelkülettel él, az - mégha "keresztény"-nek nevezi is magát - nem éri el a "létminimum"-ot ! |
|
| katáng |
|
"Szép, jó, igaz" vonal anno is nagyon tetszett  , a gyakorlati életben megvalósítani is nemes lehetne. |
|
| Rendes Kis |
|
Attól tartok, a nyomorküszöbig le kell mennünk ... Máskülönben hogyan nézzek a szemébe 1 nyomorgónak ?
A nyomorba - hacsak lehet - tényleg nem szabad belesüllyednünk ...
... hiszen a "tisztes szegénység" és a nyomor között a különbség ég és föld: az egyik a "mennyek országa", a másik a sötét reménytelenség !
A nyomorgónak a legtöbbet: reményt kell adni ! |
|
| katáng |
|
Elmélet: Talán nem nekünk kell lesüllyedni, inkább őket kellene emelni a küszöb fölé.
Gyakorlat: Konkrét (bármilyen apró) tennivaló, munka, cél, amiért érdemes lenne felkelni, elindulni, járni. Értékelni, na nem a semmit.
Ez lehetne a mi munkánk, és nem is kevés!
|
|
| Rendes Kis |
|
Úgy gondolom, a "Méhes Akadémia" a "szép"-et és az "igaz"-at igen, de a "jó"-t nem eléggé szolgálja.
Ahogyan azzal a jezsuita atyáink és Vecsei Miklós urunk szembesítettek: nem lehetünk érzéketlenek/tétlenek a nyomorgókkal.
Azt azért mégsem gondolom, hogy az elesetteknek úgy kellene segítenünk, hogy egészen alájuk toljuk a készet.
Azt gondolom, hogy
- Mi magunk a nyomorküszöbön éljünk, mert nincs pofám jobban élni, mint akik a "Hét krajcár" nyomorúságában élnek.
- A nyomorgóknak pedig elsősorban példát ("know-how"-t ! ) adjunk: "Kövess engem" ... "Kelj föl és járj" ! |
|
|