| Téma: "csak imádsággal és böjttel" |
|
| iszalag |
|
|
szerdánként és péntekenként csak kenyéren és vízen |
|
| iszalag |
|
Csak imádsággal és böjttel
Idézet:
Elhúzódó mély morális válság nehezedik nemzetünkre és egyelőre nem is körvonalazódnak a megújulás jelei. Ebben a kilátástalan helyzetben, Urunk Jézus Krisztus szavaihoz folyamodunk, aki válsághelyzetben a kiútkeresésre az imádságot és a böjtöt ajánlja.
Mi ketten, Hofher József és Vértesaljai László, jezsuita szerzetes papok, hosszas töprengés és megfontolás után arra jutottunk, hogy szó szerint vesszük Jézus keresését, aki egyébként is csak azt ajánlja, amit ő maga is tett: vagyis a böjtöt és az imádságot.
Ennek konkrét formájaként 2007. október 19-e péntektől kezdődően szerdánként és péntekenként csak kenyéren és vízen élünk. Pénteken esténként nyolctól tízig (20-tól 22-ig) közös imádságot tartunk a Mária utcai Jézus Szíve templomban. Ennek menete: imaóra, tanúságtétel, 21.00 órakor szentmise, záróima.
Ha a Lélek Téged is erre indít, tarts velünk, együtt könnyebb! |
|
|
|
| onodij |
|
|
Huhuhúúúú ha én ezt a klubban elmesélem ....! |
|
| Rendes Kis |
|
Kedves Testvérek !
Mostanában jutottam/jutok el oda, hogy ráléphetek arra az útra, amelyen Flüe-i Miklós járt előttem.
Nézzük, mi a helyzet.
Lelki romlásunkért az utóbbi 40 (60) évet szokás felelőssé tenni.
Pedig már a világháború előtt-alatt is voltak nyilas pribékek, akikből ÁVH-s pribékek válhattak.
Pedig más a háború előtti kormányokban is züllött arisztokraták ültek, akik között csak mutatóba akadt olyan szent ember, mint gróf Teleki Pál.
Pedig már Horthy is Trianon hű végrehajtója volt és méltatlan körülmények között akadályozta meg IV. Károly visszatérését.
Pedig már a szentéletű IV. Károly is a mosléklelkű Károlyit nevezte ki - akinek első teendője az volt, hogy meggyilkoltassa a szentéletű Tisza Istvánt.
Pedig már a Kiegyezéskor is megkötöttük a mephistoi alkut: gazdasági prosperitásért cserébe erkölcsi hanyatlást.
Pedig már 48-ban is Petőfi a "magyarok istené"-hez fohászkodott ellenséggé téve ezzel románt, szerbet, horvátot.
Pedig már Kossuth hordószonok háttérbe szorította a bölcs Széchenyit.
Pedig már Széchenyi is túlzott engedményeket tett a "piacgazdaság" irányába.
Pedig már - a színprotestánsból színkatolikussá vált lengyelekkel ellentétben - a korábban színreformátus magyarság hitben kettéhasadt.
Pedig már Rákóczi is, erdélyi fejedelemmé választása után "túlkorrekt"-en visszaadta a nemesi kiváltságokat - és azontúl soha többé nem kapott Erdélyből katonát.
Pedig már a "Neoaquistica commissio" is jöttment kalandorokat ültetett a nép nyakára - hozzászoktatva minket, hogy némán tűrjük az idegenek uralmát.
Pedig már Mátyás után is széthúzott az ország.
Pedig már Mátyás is korvinákat pingáltatott, ahelyett hogy ne hagyta volna éhen halni Hess Andrást, a nyomdászt.
Pedig már Muhi után sem összefogás volt, hanem széthullás.
Pedig már Muhinak sem kellett volna bekövetkeznie, ha a nemeseink hajlandóak lettek volna még a Kárpátokon kívül megállítani a tatárokat. |
|
|