| Téma: Neuroscience |
|
| iszalag |
|
Szia! 
Bárcsak Bátky is benézne! |
|
| rafiki |
|
Anthony Smith! Az egyik kedven könyvem!
Az ébrenlét magasabb frekvenciájú hullámainak az oka az lehet, hogy ébren gyakrabban
keletkeznek események az input_felületeken. A hullámok frekvenciája érdekes módon nagyon
hasonlít arra az értékre, amit korábban saccoltam (10 Hz illetve a fölött, de max 1
nagyságrenddel).
Alvás közben nincs információfelvétel, az agy nagyrésze gátlás alatt van. A korábban
felvett információk rendezése zajlik. (tulképp szerintem ez magyarázza az alvás
szükségszerűségét - alvás közben az agy ledolgozza a restanciát.) Ezért van az, hogy
a minimális információfelvétel (szélsőségesen megnövelt ingerköszöbök??) ellenére
detektálható valami kis mozgás. Illetve a mozgás intenzitásával kapcsolatban nincs
elképzelésem, de a frekvencia (= eseménygyakoriság) mindenképp kisebb, mint ébrenlét esetén.
Hogy függhet össze ez a gyerekek alacsony frekvenciájú hullámaival? Hát szerintem úgy, hogy
gyerekkorban az imprinting élmények dominálnak! Az imprintig során NINCS feldolgozás,
tárolásuk obligát, információtartalmuk axiomatikus! Tehát sokkal kisebb terhelést
jelentenek az agy számára, mint egy zsúfolt agyban folyamatosan rendet rakni (=
a bejövő információk közötti ellentmondásokat feloldani.) Más szavakkal: Egy bejövő
eseménynek NINCS visszhangja (tehát felharmonikusok sem keletkeznek) imprinting
esetén. Lehet, hogy a gyerekek egészen kicsi korukat FÉLHIPNOTIKUS állapotban töltik,
ezért hasonlítanak az agy mérhető reakciói annyira az alvó ember agyának reakcióra,
illetve ezért olyan jó mintakövetők a gyerekek. (egy jó ellenpróbal lenne erre, hogy a
hipnotizálható egyének személyiség-analizise során milyen mennyiségben találnak
gyermeki jegyeket.)
Érdekes lenne egy arra vonatkozó adat, hogy az agyfrekvenciák felgyorsulása (illetve a
magasabb frekvenciák megjelenése) milyen dinamikával történik.
Na, ezekről meg ez jutott eszembe.
|
|
| iszalag |
|
Bátky János
Idézet:
Emlékezetem szerint Jézus nagyon szerette a gyermekeket. Vajon miért tartotta őket többre a felnőtteknél? És ha igen, miért nem csak gyerekekkel foglalkozott? Van-e bármi köze ennek a hagyományhoz, vagy a Scientia Sacra-hoz? Érdemes-e ezen gondolkodni?
Természetesen semmiféle mai bűnügyi képzettársítás nem jöhet szóba. Akkor pedig? Mert romlatlanok? Mert nincsenek előítéleteik? Mennyiben sokkal több egy gyerek, mint egy felnőtt és ez miért nem kap hangsúlyt mai társadalmunkban? A kisgyermeknek a fantázia valóság.
Antony Smith: Testünk titkai (Univerzum sorozat) című könyvében az olvasható, hogy a gyermek EEG-jében a teta-hullámok (4-7 Hz) dominálnak ébren, nagyjából 8 éves korig. Később már a 10 Hz körüli rezgések.
Egy más forrás szerint a teta-hullám jellemző lehet az alvó felnőttre is és a beteg éber felnőttre. Az éber állapotra a beta hullámok a jellemzőek, 13-25 Hz. Az alfa-állapot, amelyet a Silva-féle agykontrollban és a transzcendentális meditációban favorizálnak, 8-12 Hz, pihenő állapot. Megfigyelték, hogy ha a páciens felfelé néz akár sötétben vagy vagy világosban, a frekvencia nő(?).
Két egyéb tartományt hagytunk ki: a gammáról azt olvastam (25-90 Hz), normális esetben nincs (?). A delta a legalacsonyab frekvenciájú tartomány: 1-3 Hz, a kisgyerek mélyalvását és a mélyen alvó felnőttet jellemzi.
Természetesen, mivel sem orvos, sem fiziológus nem vagyok, nem is fűznék ezekhez az adatokhoz egyelőre semmit
http://www.fw.hu/remekm/forum/index.php?f=10&t=10014&m=348 |
|
| iszalag |
|
1. First the music triggered the forebrain, as it analyzed the structure and meaning of the tune. (A tudat-elmélet központi köre - türkizzöld a 34esen)
2. Then the nucleus accumbens and ventral tegmental area activated to release dopamine, (Valuation circuit: Az értékelés központi körei - KÉK As34en)
(Tehát igazi zeneélvezés közben egy cascade-szerű folyamat indul be: először tudatosul, h zene, majd értékelés központ felizzik a gyönyörűségtől MRI adatokszerint
Azt nem említik, de nyílvánvaló, h a fülből, hallóidegen, s annak központi idegrendszeri kapcsolatain át megy az első impulzus a forebrainhez i innen tovább |
|
| iszalag |
|
A zeneélvezés mechanizmusa
Idézet:
Observing 13 subjects who listened to classical music while in an M.R.I. machine, the scientists found a cascade of brain-chemical activity. First the music triggered the forebrain, as it analyzed the structure and meaning of the tune. Then the nucleus accumbus and ventral tegmental area activated to release dopamine, a chemical that triggers the brain's sense of reward.
blog http://www.collisiondetection.net/mt/archives/2007/01/the_neuroscienc_1.html
(Valószínűleg az ilyen cascade-szerű agyi folyamatok hozna létre kellems állapotot - én ezt már régen sejtettem ) |
|
| iszalag |
|
Idézet:
Elképzelésem szerint a fejben van néhány konzervatív kapcsolat (előrehuzalozott kapcsolat), a többi dinamikussa alakul ki és át. Az, hogy az emberek hasonló funkciójú központjai nagyjából ugyanott vannak, ennek geometriai okai lehetnek (azaz, egy más alakú agyban máshol lennének.)
Leirtad a synaptikus plaszticiás (bizonyított tény) egyik lehetséges magyázatát
Changing the strength of synaptic connections between neurons is widely assumed to be the mechanism by which memory traces are encoded and stored in the central nervous system. Plastic changes appear to follow a regional specialization and underlie the specific type of memory mediated by the brain area in which plasticity occurs. Thus, long-term changes occurring at excitatory corticostriatal synapses should be critically involved in motor learning.
forrás:
Research Review
Striatal synaptic plasticity: Implications for motor learning and Parkinson's disease
Mov Disord. 2005 Apr;20(4):395-402
Antonio Pisani, MD, Diego Centonze, MD, Giorgio Bernardi, MD, Paolo Calabresi, MD *
Clinica Neurologica, Dipartimento di Neuroscienze, Università di Roma Tor Vergata and Fondazione Santa Lucia, I.R.C.C.S., Roma, Italy
email: Paolo Calabresi (calabre@uniroma2.it)
Elküldöm a cikket emailben |
|
| iszalag |
|
Arra gondoltam ide csábítok 1 specialistát..
Sajnos nem boldogulok kellőképpen a kérdéseiddel (bárhogy igyekszem pedig nagyon érdekesek, és izgalmasak! |
|
| rafiki |
|
Összefoglalva: a tanulás nem más, minthogy urrá leszünk a kombinatorikus káoszon.
Na, de nem akarok nagyon belekotyogni olyanba, amihez nem értek. |
|
| iszalag |
|
Idézet:
az újszülött agya, amely totipotens kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és tanulás során
a felesleges összeköttetések kiégnek.
Igy hirtelen csak annyit tudok mondani, h Szentágothai szerint az egész kisagyi működés leglényge a gátlás..De a pontosság kedvéért utána kell néznem..Bármennyire érdekes, nem a saját területem. Gyanítom sok-sok új ismeret van ezen a téren (is) |
|
| iszalag |
|
Idézet:
Van-e arra utalás, hogy a neuronok közti kapcsolatok száma miként alakul az élet során?
Az biztos, h az idegsejtek száma folyamatosan csökken kb 4-5 éves kortól kezdve..
A kapcsolatokat sokkal nehezebb vizsgálni, ezért nem tudom mennyire pontos adatok van erre, de utánanézek. |
|
| iszalag |
|
Idézet:
Én azt jósolom - legalábbis a saját rendszeremben - hogy a tanulás nem újabb kapcsolatok építését, hanem bizonyos kapcsolatok megszűnését jelenti!
Azt hiszem, eddigi tudásom alapján, h ebben nagyon igazad van. De pontosan utánanézek, és hozok adatokat! Szentágothai szerint az agy legfőbb működése a gátlás. |
|
| rafiki |
|
Bocsika, a 2. és 3. bekezdésben nem ugyanolyan értelemben használtam a "kapcsolat" szót,
ezért úgy tűnik, mintha ellentmondanának egymásnak. Mig a 2.-ban inkább kapcsolatRENDSZERRŐL
beszélek, addig a 3.-ban elemi kapcsolatról.
Konzervativ kapcsolat = oldhatatlan kapcsolat.
|
|
| rafiki |
|
Ami érdekes, az az, hogy az alap_elemek száma nagyon kicsi, ezekből jönnek létre
a legkülönbözőbb differenciált struktúrák. Egy kicsit olyan ez, mint a fehérjekódolásra
használt elemek viszonya a fehérjék számához.
Elképzelésem szerint a fejben van néhány konzervatív kapcsolat (előrehuzalozott kapcsolat),
a többi dinamikusa alakul ki és át. Az, hogy az emberek hasonló funkciójú központjai
nagyjából ugyanott vannak, ennek geometriai okai lehetnek (azaz, egy más alakú agyban
máshol lennének.)
Van-e arra utalás, hogy a neuronok közti kapcsolatok száma miként alakul az élet során?
Én azt jósolom - legalábbis a saját rendszeremben - hogy a tanulás nem újabb kapcsolatok
építését, hanem bizonyos kapcsolatok megszűnését jelenti! Más szavakkal: egy ok-okozati
összefüggés jelrendszere egyre rövidebb úton küzlekedik! Ez magyarázza azt, hogy az
ismétléssel csökken a válaszidő. Ha durva akarok lenne, akkor azt mondanám, hogy van
az újszülött agya, amely totipotens kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és tanulás során
a felesleges összeköttetések kiégnek. Ez magyarázná többé-kevésbé az öregkori hülyülést
is (melynek a kapujában állok), tudniilik a kapcsolatok felszámolódása folyamatos.
Meg ilyesmik (-:: |
|
| iszalag |
|
Nézzétek, mennyire minden mindennel összefügg!!
/Ezért nem lehet 2x ugyanabba a folyóba lépni! |
|
| iszalag |
|
Visual recognition circuit: A vizuális felismerések központi körei
Expectation and motivation circuit: A várakozások és motivációk központi körei
Theory of mind circuit: A tudat-elmélet központi körei
Valuation circuit: Az értékelés központi körei
(egyszerűen fantasztikus! |
|
| iszalag |
|
De találtam egy nagyon érdekes neuroscience blogot:
Az emberi agy érzelmi központjai (150 fMRI kép öszegzése alapján)
Idézet:
ONE neuroscientist.. . has gathered together every fMRI study of emotion that he can lay his hands on—a total of some 150—and performed what statisticians call a meta-analysis. The result, illustrated below, is as close as anyone has yet come to producing an emotional map of the brain.
http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html |
|
| iszalag |
|
|
Nem találok pontos adatot a synapticus transzmisszióra |
|
|
|
|
| iszalag |
|
Szerintem jó a modelled: az a 20 000 peptid/fehérje a szerkezet kialakításhoz is kell, sőt főleg ahhoz, szerintem!
A neurotranszmisszióban - eddigi tudás szerint kb 80 peptid/fehérje vesz részt -ezt irják, ez igaznak tűnik
(Remélem jól értelmezem, délután pontosan utánanézek és le is fordítom, pontosan, amit kell. De szerintem jól értelmezted. Kendall cikkét beszerzem: nagyon-nagyon jó kutató, Nobel-dijas, ráadásul ismerem személyesen - konferenciákról. Az adatai biztosan megbízhatók.) |
|
| rafiki |
|
Sejtettem, hogy van miről beszélgetni (-::
|
|
| rafiki |
|
Akkor nem is egybites, ha jól értem. A 20000 peptid kicsit több, mint 14 bit.
(A saját modellemben 6 értékes jegy van ez kb 20 bitnek felel meg.) Ez azért fontos info
nekem, mert aggódtam amiatt, hogy rontani fogja a modell hűségét, ha analóg módon kezelem
a rendszert. (Az analóg kezeléssel neuronokat akartam spórolni, úgylátszik ez nem
fog sikerülni)
Remélem jól értettem az idézetet, nem nagyon vágom az angolt. |
|
| iszalag |
|
Conversion of synaptic excitation to inhibition at a dual chemical synapse
Wachtel and Kandel J Neurophysiol.1971; 34: 56-68 (majd kikeresm a cikket, most sajnos mennem kell |
|
| iszalag |
|
Idézet:
1. Agy = sokdimenziós aperiodikus kristály, amelynek élein információ megy tova.
2. Az agy úgy fogható föl, mint sokmilliárdnyi 1 bites processzor, de mindegyik saját - kisfrekvenciás- órajellel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy ezek az 1 bites processzorok asszinkron működjenek, ha ez szükséges!
3. Az agy analóg módon műküdik! A frekvencia transzmisszióvá kvantálódik, a neurotranszmitterek révén, a kémiai szinapszisokban. (kb 80 neurotranszmuittert ismerünk)
|
|
|