Téma: MéhesÖnismereti-Klub |
|
|
|
iszalag |
|
A férfi 3 legfontosabbja: (1)Jó asszony, (2) jó bor, (3)jó játék. /rafiki
|
|
Ida |
|
Idézet: Mértékletesség. - Ne tömd magad tele étellel, ne igyál mértéken túl. Hallgatás. - Csak olyat beszélj, ami mások vagy magad hasznára lehet; kerüld az üres fecsegést. Rend. - Tégy mindent a helyére. Minden dolognak szenteld a kellő időt. Határozottság. - Tökéld el, hogy véghezviszed, amit meg kell tenned, s vidd végbe múlhatatlanul, amit eltökéltél. Igénytelenség. - Csak olyanra költs, ami mások vagy a magad hasznára van, azaz ne fecsérelj semmit. Szorgalom. - Ne vesztegesd az időt: foglalkozz mindig valami hasznos dologgal; hagyj fel minden hiábavaló cselekvéssel. Őszinteség. - Ne élj káros csalárdsággal; gondolkozz ártalmatlanul és egyenesen; ha beszélsz; eszerint beszélj. Igazságosság. - Ne árts senkinek igazságtalan cselekedettel, vagy azzal, hogy a köteles jótéteményt elmulasztod. Önfékezés. - Kerüld a túlzást; gátold meg, hogy olyan mélyen érezzed az elszenvedett igazságtalanságot, amilyen mélyen azt a te ítéleted szerint érezned kellene. Tisztaság. - Ne tűrj szennyet testeden, ruhádon, lakásodban. Nyugalom. - Ne zaklasson fel semmiség, mindennapi vagy elkerülhetetlen eset. Nemi mérséklet. Alázatosság. - Utánozd Jézust és Szókratészt
.
Benjamin Franklin (Hamvas Béla: Anthologia humana http://www.terebess.hu/keletkultinfo/anthologia2.html |
|
iszalag |
|
Idézet: Az ember nem lehet szent, ha napi tizenhat órát dolgozik.
(Sartre) |
|
iszalag |
|
Idézet: Földünkön már 400 millió év óta (helyesebb volna ezt mondani: a Világegyetemben az idők kezdete óta) a létezők óriási tömege, amelynek egy részét alkotjuk, szívósan, fáradhatatlanul tart több szabadság, egyre nagyobb érzékenység és élesebb belső látás felé. S mi még azt kérdezgetjük magunktól, hogy merre kell menni...
Teilhard de Chardin: Gondolatok a boldogságról http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_020.html
/folyt köv.. majd |
|
iszalag |
|
B) A tények válasza
Idézet: 1. Általános megoldás: a nagyobb Tudat felé
Abszolút meggyőződésem, hogy csakugyan létezik ilyen vitathatatlan és tárgyilagos kritérium, nem is titokzatos, nincs is elrejtve, mindenki szeme elé tárul. Azt is állítom, hogyha észre akarjuk venni, elég megfigyelnünk magunk körül a Természetet a Fizika és a Biológia legfrissebb vívmányainak fényénél, vagyis a Fejlődés nagy jelenségéről alkotott új elgondolásaink szerint.
Tudjátok, abban ma már senki sem kételkedik komolyan, hogy a világmindenség „ontológiailag" nem megállapodott valami, hanem kezdettől fogva, egész tömegének legbensejéig, két nagy ellentétes áramlást követve mozog: az egyik áramlás a végső szétesés állapota felé ragadja magával az Anyagot; a másik sodrás pedig szerves egységeket épít és ezeknek legmagasabb fokú, elképesztően bonyolult típusai alkotják azt, amit „élő világnak" nevezünk.
|
|
iszalag |
|
Idézet: Vagy pedig valahol találhatunk valami alapot, vitathatatlan – mert tárgyilagos – érvet annak eldöntésére, hogy e három út egyike abszolút jobb, s következésképpen az egyedüli is, amely igazán boldogíthat?
|
|
iszalag |
|
Idézet:
A nyugalom boldogsága, az élvezés boldogsága, a kibontakozás boldogsága.
Az Ember nívóján az Élet habozik e három útirány között és szemünk láttára osztja meg árját. Hogy megindokoljuk választásunkat, csakugyan az ízlés, meg a vérmérséklet egyéni tetszésére vagyunk hagyatkozva? – amint ezt ismételgetik
|
|
iszalag |
|
Idézet: Semmiféle változás nemboldogít, ha nem emelkedő irányban történik.
Azaz, a felfelé ható gravitáció - ezt, úgy emlékszem, Székely János püspök atyától hallottam! |
|
iszalag |
|
Idézet: * 3. Végül: a növekedés boldogsága.
– E harmadik szempont szerint a boldogság nem önmagáért létezik és nincs is olyan értéke, mint egy tárgynak, amire törekedhetünk és amit önmagában megragadhatunk. A boldogság csak jele, eredménye és szinte jutalma a helyesen irányított cselekvésnek. „A boldogság az erőfeszítés mellékterméke" – mondja valahol A. Huxley. Tehát nem elég – ahogy a modern hedonizmus sugallja – akárhogy megújhodnunk, hogy boldogok legyünk. Semmiféle változás nemboldogít, ha nem emelkedő irányban történik. – Boldog ember tehát az, aki a boldogság közvetlen keresése nélkül, feltétlenül megtalálja az örömöt, szinte ráadásul abban a tettében, amellyel kiteljesedni igyekszik, s önmaga végső határáig tör előre.
Teilhard de Chardin: Gondolatok a boldogságról http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_020.html |
|
iszalag |
|
Idézet: * 2. Aztán: az élvezés boldogsága,
– a mozdulatlan, vagy – helyesebben mondva – a folyton felújított gyönyör. „Az élet célja nem az, hogy cselekedjünk és alkossunk, hanem, hogy kihasználjuk az előnyeit. Tehát: még kisebb erőfeszítés, vagy éppen csak annyi, hogy kicserélhessük a poharat, meg a likőrt. Elnyújtózni, mint a levél a napsugárban, minden percben másik oldalra feküdni, hogy még jobban élvezhessük új helyzetünket: ez a boldogság receptje. – Boldog az, aki legteljesebben képes élvezni a rendelkezésére álló pillanatot".
Teilhard de Chardin: Gondolatok a boldogságról http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_020.html |
|
iszalag |
|
Idézet: * 1. Először: a nyugalom boldogsága.
– „Csak semmi izgalom, semmi kockázat, semmi erőfeszítés. Csökkentsük kapcsolatainkat, szűkítsük igényeinket, tompítsuk lámpánk fényét, kérgesítsük meg bőrünket, bújjunk vissza csigaházunkba. – Boldog ember az, aki legkevesebbet gondolkodik, minél kevésbé érez és nemigen vágyódik semmire".
Teilhard de Chardin: Gondolatok a boldogságról http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_020.html |
|
|
|
iszalag |
|
Idézet: Tehát a motivációk feltárása. Ezt az önvizsgálatot Ignác a "szellemek megkülönböztetésének" nevezte. Mondják, hogy Ignác volt az első pszichológus
|
|
iszalag |
|
Idézet: Szent Ignác szerint a világ dolgai (szakma, tudomány, művészet, szerelem) önmagukban se nem jók, se nem rosszak. Attól függően lesznek értékesek vagy károsak, hogy milyen lelkülettel hajtjuk végre őket. Mindent "Isten nagyobb dicsőségére" (Ad maiorem dei gloria - AMDG) kellene csinálnunk, nem a magunk kis önző feje szerint. Ezért tehát nagyon fontos az indítékok feltárása. Hogy mit milyen szándékkal, milyen motiváltsággal hajtunk végre. Mennyire van ott cselekedeteinkben az Isten terve, látjuk-e közben "Jézus arcát".
|
|
|
iszalag |
|
Gaál Jenő SVD (Kg 48): „Miért álltok itt tétlenül?”
Idézet:
A könyv tartalmazza Jenő atyának a Mária Rádióban elhangzott Legyetek apostolok c. előadásainak szerkesztett változatát, valamint életútját, melyben tanúságot tesz hitéről, misszionáriusi elhívásáról és szolgálatáról.
Élvezetes útleírással, kedves humorral, olykor iróniával vezet minket élete útjain Sorkifalutól Paraguayig. A könyv gerincét alkotó elmélkedések és tanítások pedig egy letisztult gondolatvilágot tárnak elénk kereszténységünkről, katolikus hitünkről. Segítenek elmélyülni, erőt adnak és feladatot jelölnek ki számunkra.
http://www.bencesdiak.hu/files/hirlevel/Bences_hirlevel_0703.doc. |
|
katáng |
|
Valahol, valamikor olvastam, hogy árnyékunkat, árnyoldalunkat mily nehéz elfogadni. Igazán meg sem akarjuk ismerni, tudomást sem akarunk venni róla. Pedig jó, ha felkutatjuk, elfogadjuk. Persze dédelgetni nem kell. |
|
|
iszalag |
|
Bocsánat, amire válaszoltál most későbbre került, mert javítottam benn |
|
|
iszalag |
|
Én azt mondom, az Élet nagyon bonyolult, Isten segítsége nélkül semmi nem sikerülhet. De, erőnket megfeszítve, igyekeznünk kell Isten szavát (karakterünket? lelkünket?) meghallani, és az szerint cselekedni! |
|
katáng |
|
Gondolj a mélypontokra! Igaz, onnan már felfelé lehet nézni. Inkább a lejtőn lefelé bukdácsolásra gondolj! Nehéz időszakokra, helyzetekre... Jól bevált recepteket, ötleteket, tapasztalatokat kapunk vagy adunk, de a lelki horzsolás törvényszerű. |
|
|