Téma: Neuroscience |
|
iszalag |
|
De találtam egy nagyon érdekes neuroscience blogot:
Az emberi agy érzelmi központjai (150 fMRI kép öszegzése alapján)
Idézet:
ONE neuroscientist.. . has gathered together every fMRI study of emotion that he can lay his hands on—a total of some 150—and performed what statisticians call a meta-analysis. The result, illustrated below, is as close as anyone has yet come to producing an emotional map of the brain.
http://uberdionysus.livejournal.com/377875.html |
|
iszalag |
|
Nem találok pontos adatot a synapticus transzmisszióra |
|
|
|
|
iszalag |
|
Szerintem jó a modelled: az a 20 000 peptid/fehérje a szerkezet kialakításhoz is kell, sőt főleg ahhoz, szerintem! A neurotranszmisszióban - eddigi tudás szerint kb 80 peptid/fehérje vesz részt -ezt irják, ez igaznak tűnik
(Remélem jól értelmezem, délután pontosan utánanézek és le is fordítom, pontosan, amit kell. De szerintem jól értelmezted. Kendall cikkét beszerzem: nagyon-nagyon jó kutató, Nobel-dijas, ráadásul ismerem személyesen - konferenciákról. Az adatai biztosan megbízhatók.) |
|
rafiki |
|
Sejtettem, hogy van miről beszélgetni (-::
|
|
rafiki |
|
Akkor nem is egybites, ha jól értem. A 20000 peptid kicsit több, mint 14 bit. (A saját modellemben 6 értékes jegy van ez kb 20 bitnek felel meg.) Ez azért fontos info nekem, mert aggódtam amiatt, hogy rontani fogja a modell hűségét, ha analóg módon kezelem a rendszert. (Az analóg kezeléssel neuronokat akartam spórolni, úgylátszik ez nem fog sikerülni)
Remélem jól értettem az idézetet, nem nagyon vágom az angolt. |
|
iszalag |
|
Conversion of synaptic excitation to inhibition at a dual chemical synapse Wachtel and Kandel J Neurophysiol.1971; 34: 56-68 (majd kikeresm a cikket, most sajnos mennem kell |
|
iszalag |
|
Idézet: 1. Agy = sokdimenziós aperiodikus kristály, amelynek élein információ megy tova.
2. Az agy úgy fogható föl, mint sokmilliárdnyi 1 bites processzor, de mindegyik saját - kisfrekvenciás- órajellel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy ezek az 1 bites processzorok asszinkron működjenek, ha ez szükséges!
3. Az agy analóg módon műküdik! A frekvencia transzmisszióvá kvantálódik, a neurotranszmitterek révén, a kémiai szinapszisokban. (kb 80 neurotranszmuittert ismerünk)
|
|
iszalag |
|
(1) Sárga =myelin hüvely a tengelyfonal/axon körül (2) Fekete lamellás struktura: a myelinhüvely elektronmikroszkópos képe, kb 10 000x nagyításban. Klikk a képre a nagytáshoz
Idézet: Transmission of a message electrically can work if we put extra myelin sheath around axons. /Just a silly theory for me. Some axons have more than 200 turns of meylin and it has nothing to do with electricity. An unique turn would be sufficient.!
Electricity travels via conductosr with an average speed of 300,000,000 ms-1. The fastest neuron whe know is only 250 ms-1, just a little difference.
Gaps junctions are called electrical synapes but it is their medical denomination but we know that they are just tubes connecting/enabling ions flux between cells.
Yes, nervous transmission is analogic!: it uses a frequency to quantal transmission and uses 80 known neuro transmitters at once (in brain). A single neuron is able to make...20,000 different peptides.
http://physicsforums.com/archive/index.php/t-8259.html%3Cbr%20/t-98119.html |
|
|
|
rafiki |
|
intelligenciák, bocsika. |
|
iszalag |
|
Idézet: Agy = sokdimenziós aperiodikus kristály, amelynek élein információ megy tova.
|
|
iszalag |
|
"intellihenciák" Elírás, v tényleg ez a szó (számomrra új)
Nagyon-nagyon érdekes, amit irsz! |
|
rafiki |
|
A hasonlat lírainak tűnik, de nagyon is valóságos! A kereszténység terjedése az úgynevezett "kicsi-világ" elmélettel nagyon jól magyarázható. Véleményem szerint a "kicsi-világ" elmélet igencsak működőképes az agy esetében. Nem kell másként nézni az agyat, mint egy sokdimenziós aperiodikus kristályra, amelynek élein infromáció megy tova. |
|
rafiki |
|
Saját vélekedésem szerint, bár a CopperBrain kapcsolási ideje nagyságrendekkel előzi meg a szinapszisok kapcsolási idejét, még nagyon sokáig hátrányba lesz a ProteinBrain-nel szemben. Ennek az az oka, hogy a szilícium-réz alapú "intellihenciák" egy közös -bár magas frekvenciaszámú- óráról veszik a jelet, ezzel szemben az agy úgy fogható föl, mint sokmilliárdnyi 1 bites processzor, de mindegyik saját - kisfrekvenciás- órajellel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy ezek az 1 bites processzorok asszinkron működjenek, ha ez szükséges! A kapcsolási sebességet legrosszabb esetben is 100 msec alá tehetjük (majd iszalag megmondja, valójában mennyi. valszeg 1 nagyságrenddel jobb a helyzet.), ez 10 Hz. 100 neuron esetében 1 KHz, 100.000 neuron esetén 1 MHz (cca: c64), 100 millió neuron esetén 1 GHz 10 milliárd neuron esetén legrosszabb esetben is 100 GHz!
Ráadásul egy órajelre a rezesbanda nem biztos hogy képes egy műveletet végrehajtani, mig a neuron egy órajelre átbillen!
A számítógép további hátrányba kerül, amikor egy szoftveren keresztül kell döntést hoznia. A szoftverek ugyanis implicite tartalmazzák azokat az intelligenciával kapcsolatos téves felismeréseket, amelyek a hibás intelligenciadefiníciókból következnek. Valójában nem intelligens programokról van szó, hanem nagyon bonyolult összehasonlító automatákról. Az intelligencia valami más.
|
|
iszalag |
|
(Ebből a szempontból az idegrendszer hatékony működése Szent Pál hatékony működéséhez hasonlítható: közepesen magas, sok-sok sebbel borított, gyenge testű, de remek segítőkkel (kapcsolatokkal) elterjesztette a keresztényéget a zivataros időkben! ) |
|
iszalag |
|
John Carew Eccles was born in Melbourne, Australia
Idézet:
the nervous system is not simply to be understood as a system of synaptic transmissions. The organization of the pathways of communication is essential for even the simplest explanations of its performance.
(Az idegrendszer nem fogható fel csupán szinaptikus transzmissziós rendszernek. A kapcsolati rendszerek organizációja az alapja a működés a legkevésbé sem a teljességre törő magyarázatának is.)
http://nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1963/eccles-bio.html |
|
iszalag |
|
Idézet: Az orvosi Nobel-díjas Eccles mondta egyszer, hogy az emberi agy a Világegyetem legnagyobb csodája, az azonban sok mindentől függ, hogy ebből a csodából mi valósul meg.
|
|
|
iszalag |
|
Idézet: � Megismerhető-e valaha is a maga teljességében az emberi agy?
� Arra talán mód lesz, hogy az agy egyre több titkát megfejtse a tudomány. Ezzel kapcsolatban azonban az a kérdés is föltehető: melyik emberi agyat kívánjuk megismerni? Merthogy csaknem hatmilliárd ember él a világon, s bizonyos fokig mindannyiuknak különböző az agya. Nemcsak küllemileg és szerkezetileg, hanem a tekintetben is, hogy milyen környezeti hatásokkal szembesül az élet folyamán. Ez az oka annak, hogy még az egypetéjű ikreknek sem teljesen egyforma az agya, nem egyforma a viselkedésük, a gondolkodásuk és a többi tudati folyamatuk sem. S habár az aggyal kapcsolatban is feltártak alaptörvényszerűségeket, e szerv egyedisége semmiképp sem hagyható figyelmen kívül.
|
|
iszalag |
|
Idézet: � Sokszor elhangzik a kérdés, hogy a jelenlegi emberi aggyal befejeződött-e az agyfejlődés.
� Ezt nem tudjuk. Helyénvalóbb azonban az a válasz, hogy nem fejeződött be. De már a jelenlegi emberi agynak is olyan hihetetlenül nagy a kapacitása, hogy annak csak a töredékét tudjuk kihasználni. A kérdés tehát inkább az, hogy mikor tudnánk egy kissé jobban kihasználni az agyunkat. Gondoljunk csak bele: kétszázmilliárd idegsejtünk van, s ezt a temérdek sejtet tízezerszer több kapcsolat tartja össze. Az orvosi Nobel-díjas Eccles mondta egyszer, hogy az emberi agy a Világegyetem legnagyobb csodája, az azonban sok mindentől függ, hogy ebből a csodából mi valósul meg.
|
|
iszalag |
|
Idézet: � Az agyi aszimmetria azt is jelenti, hogy az egyik félteke uralkodik a másik fölött?
� Igen. Minthogy a bal agyfélteke diktál, rendszerint azt csináljuk, amire az utasít bennünket.
� Ez a balkezes emberekre is áll?
� Attól függ, hogy milyen tevékenységről van szó. Ha mondjuk teniszezésről vagy vívásról, akkor a bal- és a jobbkezes sportolóknál egyaránt gyakorlatilag a jobb agyfélteke dolgozza ki a térben való mozgásokat, ám míg a balkezes sportoló ebből az agyfélből közvetlenül kapja a kéz mozgására vonatkozó parancsot, addig a jobbkezes ember esetében az információ előbb átkerül a bal agyféltekébe, majd ottani feldolgozás után vezérli a jobb kezet. A balkezes sportolók reakciója tehát gyorsabb és pontosabb. Nem véletlen, hogy az említett sportágakban egyre több a balkezes versenyző.
|
|
|