Idézet:

---

1. Agy = sokdimenziós aperiodikus kristály, amelynek élein információ megy tova.

2. Az agy úgy fogható föl, mint sokmilliárdnyi 1 bites processzor, de mindegyik saját - kisfrekvenciás- órajellel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy ezek az 1 bites processzorok asszinkron működjenek, ha ez szükséges!

3. Az agy analóg módon műküdik! A frekvencia transzmisszióvá kvantálódik, a neurotranszmitterek révén, a kémiai szinapszisokban. (kb 80 neurotranszmuittert ismerünk)

---

Idézet:

---

Transmission of a message electrically can work if we put extra myelin sheath around axons. /Just a silly theory for me. Some axons have more than 200 turns of meylin and it has nothing to do with electricity. An unique turn would be sufficient.!

Electricity travels via conductosr with an average speed of 300,000,000 ms-1. The fastest neuron whe know is only 250 ms-1, just a little difference.

Gaps junctions are called electrical synapes but it is their medical denomination but we know that they are just tubes connecting/enabling ions flux between cells.


Yes, nervous transmission is analogic!: it uses a frequency to quantal transmission and uses 80 known neuro transmitters at once (in brain). A single neuron is able to make...20,000 different peptides.

---

Idézet:

---

Agy = sokdimenziós aperiodikus kristály, amelynek élein információ megy tova.

---

Idézet:

---

the nervous system is not simply to be understood as a system of synaptic transmissions. The organization of the pathways of communication is essential for even the simplest explanations of its performance.

---

Idézet:

---

Az orvosi Nobel-díjas Eccles mondta egyszer, hogy az emberi agy a Világegyetem legnagyobb csodája, az azonban sok mindentől függ, hogy ebből a csodából mi valósul meg.

---

Idézet:

---

� Megismerhető-e valaha is a maga teljességében az emberi agy?

� Arra talán mód lesz, hogy az agy egyre több titkát megfejtse a tudomány. Ezzel kapcsolatban azonban az a kérdés is föltehető: melyik emberi agyat kívánjuk megismerni? Merthogy csaknem hatmilliárd ember él a világon, s bizonyos fokig mindannyiuknak különböző az agya. Nemcsak küllemileg és szerkezetileg, hanem a tekintetben is, hogy milyen környezeti hatásokkal szembesül az élet folyamán. Ez az oka annak, hogy még az egypetéjű ikreknek sem teljesen egyforma az agya, nem egyforma a viselkedésük, a gondolkodásuk és a többi tudati folyamatuk sem. S habár az aggyal kapcsolatban is feltártak alaptörvényszerűségeket, e szerv egyedisége semmiképp sem hagyható figyelmen kívül.

---

Idézet:

---

� Sokszor elhangzik a kérdés, hogy a jelenlegi emberi aggyal befejeződött-e az agyfejlődés.

� Ezt nem tudjuk. Helyénvalóbb azonban az a válasz, hogy nem fejeződött be. De már a jelenlegi emberi agynak is olyan hihetetlenül nagy a kapacitása, hogy annak csak a töredékét tudjuk kihasználni. A kérdés tehát inkább az, hogy mikor tudnánk egy kissé jobban kihasználni az agyunkat. Gondoljunk csak bele: kétszázmilliárd idegsejtünk van, s ezt a temérdek sejtet tízezerszer több kapcsolat tartja össze. Az orvosi Nobel-díjas Eccles mondta egyszer, hogy az emberi agy a Világegyetem legnagyobb csodája, az azonban sok mindentől függ, hogy ebből a csodából mi valósul meg.

---

Idézet:

---

� Az agyi aszimmetria azt is jelenti, hogy az egyik félteke uralkodik a másik fölött?

� Igen. Minthogy a bal agyfélteke diktál, rendszerint azt csináljuk, amire az utasít bennünket.

� Ez a balkezes emberekre is áll?

� Attól függ, hogy milyen tevékenységről van szó. Ha mondjuk teniszezésről vagy vívásról, akkor a bal- és a jobbkezes sportolóknál egyaránt gyakorlatilag a jobb agyfélteke dolgozza ki a térben való mozgásokat, ám míg a balkezes sportoló ebből az agyfélből közvetlenül kapja a kéz mozgására vonatkozó parancsot, addig a jobbkezes ember esetében az információ előbb átkerül a bal agyféltekébe, majd ottani feldolgozás után vezérli a jobb kezet. A balkezes sportolók reakciója tehát gyorsabb és pontosabb. Nem véletlen, hogy az említett sportágakban egyre több a balkezes versenyző.

---

Idézet:

---

LeDoux és Corballis nevéhez fűződik az a vélekedés, hogy a jobbkezesség és a bal agyféltekéhez kötött beszéd összefügg egymással, s ennek szerepe volt az emberi agy tökéletesedésében.

A jobbkezesség, persze, jócskán megelőzte a beszéd kialakulását (már az Australopithecusok többsége is jobbkezes volt, akárcsak az eszközkészítő Homo habilis), ám a jobbkezes gesztikuláción alapuló ismeretközlés (kommunikáció) fokozatosan előmozdította a bal agyféltekével kapcsolatos, kommunikációs célzatú hangképzést. A "testnyelv" tehát egyre inkább átadta a helyét a szóbeli közlésnek, de nem tűnt el teljesen, hiszen a kézmozdulatoknak, az arcjátéknak stb. ma is változatlanul fontos szerepe van az emberi információátadásban.

Mi szól ezen vélekedés mellett?

Az, hogy a jobbkezes gesztikuláció következtében az eredendően a térbeli cselekvésekkel foglalkozó bal alsó fali lebeny a szomszédos Wernicke- és Broca-területekkel együtt beszédközponttá alakult át. Tehát agyi aszimmetria jött létre: a bal alsó fali lebeny a beszéddel, míg a jobb oldali megfelelője változatlanul a térbeli cselekvésekkel kapcsolatos (a majmoknál ilyen aszimmetria nem figyelhető meg).

A csontleletek tanúsága szerint körülbelül százezer évvel ezelőtt alakult ki az "előbeszéd", s az mintegy harmincötezer évvel ezelőtt vált rendes beszéddé. A kutatók egy része szerint a beszédfejlődés fokozatos volt (ezt vallom én is).

Chomsky amerikai nyelvész és követői szerint viszont nagyjából harmincötezer évvel ezelőtt ugrásszerűen alakult ki és tökéletesedett a nyelv. Egyébként a két szimmetrikus agyfél fokozatos aszimmetrikussá válása szabta meg azt a fő irányt, amely a mai emberi agy kifejlődésére vezetett. A két agyfélteke azonban ettől még kitűnően együttműködik egymással. Az ember, persze, akkor is életben marad, ha két féltekéjének az együttműködése valamilyen ok miatt megszakad (ezt bizonyos betegségben műtéttel is előidézik, s annak idején az amerikai Sperry orvosi Nobel-díjat kapott érte), ám ilyenkor olyan helyzet áll elő, hogy például a beteg az egyik kezével le akarja húzni a nadrágját, míg a másikkal éppenséggel fel akarja húzni azt, vagyis két különböző egyéniség lakozik benne.

---

Idézet:

---

Az igazán nagy ugrás az emlősöknél, azon belül is az emberi, a Homo-vonal kialakulásakor következett be. Az egyes Homo-fajok megjelenése az agy mennyiségi és minőségi gyarapodásával járt. Az Australopithecusoknak még csak 300-400 grammos agyuk volt, jóllehet már ezek a lények is két lábon jártak, a Homo habilisnek ugyanakkor már 700 grammos, míg a Homo erectusnak 900 grammos agya fejlődött.

S ekkor egy nagy ugrás következett be, hiszen a Neander-völgyi embernek, akárcsak a mai ember (a Homo sapiens sapiens) eleinek átlagosan 1300-1400 grammra nőtt az agya.

---