Téma: Neuroscience |
|
rafiki |
|
intelligenciák, bocsika. |
|
iszalag |
|
Idézet: Agy = sokdimenziós aperiodikus kristály, amelynek élein információ megy tova.
|
|
iszalag |
|
"intellihenciák" Elírás, v tényleg ez a szó (számomrra új)
Nagyon-nagyon érdekes, amit irsz! |
|
rafiki |
|
A hasonlat lírainak tűnik, de nagyon is valóságos! A kereszténység terjedése az úgynevezett "kicsi-világ" elmélettel nagyon jól magyarázható. Véleményem szerint a "kicsi-világ" elmélet igencsak működőképes az agy esetében. Nem kell másként nézni az agyat, mint egy sokdimenziós aperiodikus kristályra, amelynek élein infromáció megy tova. |
|
rafiki |
|
Saját vélekedésem szerint, bár a CopperBrain kapcsolási ideje nagyságrendekkel előzi meg a szinapszisok kapcsolási idejét, még nagyon sokáig hátrányba lesz a ProteinBrain-nel szemben. Ennek az az oka, hogy a szilícium-réz alapú "intellihenciák" egy közös -bár magas frekvenciaszámú- óráról veszik a jelet, ezzel szemben az agy úgy fogható föl, mint sokmilliárdnyi 1 bites processzor, de mindegyik saját - kisfrekvenciás- órajellel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy ezek az 1 bites processzorok asszinkron működjenek, ha ez szükséges! A kapcsolási sebességet legrosszabb esetben is 100 msec alá tehetjük (majd iszalag megmondja, valójában mennyi. valszeg 1 nagyságrenddel jobb a helyzet.), ez 10 Hz. 100 neuron esetében 1 KHz, 100.000 neuron esetén 1 MHz (cca: c64), 100 millió neuron esetén 1 GHz 10 milliárd neuron esetén legrosszabb esetben is 100 GHz!
Ráadásul egy órajelre a rezesbanda nem biztos hogy képes egy műveletet végrehajtani, mig a neuron egy órajelre átbillen!
A számítógép további hátrányba kerül, amikor egy szoftveren keresztül kell döntést hoznia. A szoftverek ugyanis implicite tartalmazzák azokat az intelligenciával kapcsolatos téves felismeréseket, amelyek a hibás intelligenciadefiníciókból következnek. Valójában nem intelligens programokról van szó, hanem nagyon bonyolult összehasonlító automatákról. Az intelligencia valami más.
|
|
iszalag |
|
(Ebből a szempontból az idegrendszer hatékony működése Szent Pál hatékony működéséhez hasonlítható: közepesen magas, sok-sok sebbel borított, gyenge testű, de remek segítőkkel (kapcsolatokkal) elterjesztette a keresztényéget a zivataros időkben! ) |
|
iszalag |
|
John Carew Eccles was born in Melbourne, Australia
Idézet:
the nervous system is not simply to be understood as a system of synaptic transmissions. The organization of the pathways of communication is essential for even the simplest explanations of its performance.
(Az idegrendszer nem fogható fel csupán szinaptikus transzmissziós rendszernek. A kapcsolati rendszerek organizációja az alapja a működés a legkevésbé sem a teljességre törő magyarázatának is.)
http://nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1963/eccles-bio.html |
|
iszalag |
|
Idézet: Az orvosi Nobel-díjas Eccles mondta egyszer, hogy az emberi agy a Világegyetem legnagyobb csodája, az azonban sok mindentől függ, hogy ebből a csodából mi valósul meg.
|
|
|
iszalag |
|
Idézet: � Megismerhető-e valaha is a maga teljességében az emberi agy?
� Arra talán mód lesz, hogy az agy egyre több titkát megfejtse a tudomány. Ezzel kapcsolatban azonban az a kérdés is föltehető: melyik emberi agyat kívánjuk megismerni? Merthogy csaknem hatmilliárd ember él a világon, s bizonyos fokig mindannyiuknak különböző az agya. Nemcsak küllemileg és szerkezetileg, hanem a tekintetben is, hogy milyen környezeti hatásokkal szembesül az élet folyamán. Ez az oka annak, hogy még az egypetéjű ikreknek sem teljesen egyforma az agya, nem egyforma a viselkedésük, a gondolkodásuk és a többi tudati folyamatuk sem. S habár az aggyal kapcsolatban is feltártak alaptörvényszerűségeket, e szerv egyedisége semmiképp sem hagyható figyelmen kívül.
|
|
iszalag |
|
Idézet: � Sokszor elhangzik a kérdés, hogy a jelenlegi emberi aggyal befejeződött-e az agyfejlődés.
� Ezt nem tudjuk. Helyénvalóbb azonban az a válasz, hogy nem fejeződött be. De már a jelenlegi emberi agynak is olyan hihetetlenül nagy a kapacitása, hogy annak csak a töredékét tudjuk kihasználni. A kérdés tehát inkább az, hogy mikor tudnánk egy kissé jobban kihasználni az agyunkat. Gondoljunk csak bele: kétszázmilliárd idegsejtünk van, s ezt a temérdek sejtet tízezerszer több kapcsolat tartja össze. Az orvosi Nobel-díjas Eccles mondta egyszer, hogy az emberi agy a Világegyetem legnagyobb csodája, az azonban sok mindentől függ, hogy ebből a csodából mi valósul meg.
|
|
iszalag |
|
Idézet: � Az agyi aszimmetria azt is jelenti, hogy az egyik félteke uralkodik a másik fölött?
� Igen. Minthogy a bal agyfélteke diktál, rendszerint azt csináljuk, amire az utasít bennünket.
� Ez a balkezes emberekre is áll?
� Attól függ, hogy milyen tevékenységről van szó. Ha mondjuk teniszezésről vagy vívásról, akkor a bal- és a jobbkezes sportolóknál egyaránt gyakorlatilag a jobb agyfélteke dolgozza ki a térben való mozgásokat, ám míg a balkezes sportoló ebből az agyfélből közvetlenül kapja a kéz mozgására vonatkozó parancsot, addig a jobbkezes ember esetében az információ előbb átkerül a bal agyféltekébe, majd ottani feldolgozás után vezérli a jobb kezet. A balkezes sportolók reakciója tehát gyorsabb és pontosabb. Nem véletlen, hogy az említett sportágakban egyre több a balkezes versenyző.
|
|
iszalag |
|
Idézet: LeDoux és Corballis nevéhez fűződik az a vélekedés, hogy a jobbkezesség és a bal agyféltekéhez kötött beszéd összefügg egymással, s ennek szerepe volt az emberi agy tökéletesedésében.
A jobbkezesség, persze, jócskán megelőzte a beszéd kialakulását (már az Australopithecusok többsége is jobbkezes volt, akárcsak az eszközkészítő Homo habilis), ám a jobbkezes gesztikuláción alapuló ismeretközlés (kommunikáció) fokozatosan előmozdította a bal agyféltekével kapcsolatos, kommunikációs célzatú hangképzést. A "testnyelv" tehát egyre inkább átadta a helyét a szóbeli közlésnek, de nem tűnt el teljesen, hiszen a kézmozdulatoknak, az arcjátéknak stb. ma is változatlanul fontos szerepe van az emberi információátadásban.
Mi szól ezen vélekedés mellett?
Az, hogy a jobbkezes gesztikuláció következtében az eredendően a térbeli cselekvésekkel foglalkozó bal alsó fali lebeny a szomszédos Wernicke- és Broca-területekkel együtt beszédközponttá alakult át. Tehát agyi aszimmetria jött létre: a bal alsó fali lebeny a beszéddel, míg a jobb oldali megfelelője változatlanul a térbeli cselekvésekkel kapcsolatos (a majmoknál ilyen aszimmetria nem figyelhető meg).
A csontleletek tanúsága szerint körülbelül százezer évvel ezelőtt alakult ki az "előbeszéd", s az mintegy harmincötezer évvel ezelőtt vált rendes beszéddé. A kutatók egy része szerint a beszédfejlődés fokozatos volt (ezt vallom én is).
Chomsky amerikai nyelvész és követői szerint viszont nagyjából harmincötezer évvel ezelőtt ugrásszerűen alakult ki és tökéletesedett a nyelv. Egyébként a két szimmetrikus agyfél fokozatos aszimmetrikussá válása szabta meg azt a fő irányt, amely a mai emberi agy kifejlődésére vezetett. A két agyfélteke azonban ettől még kitűnően együttműködik egymással. Az ember, persze, akkor is életben marad, ha két féltekéjének az együttműködése valamilyen ok miatt megszakad (ezt bizonyos betegségben műtéttel is előidézik, s annak idején az amerikai Sperry orvosi Nobel-díjat kapott érte), ám ilyenkor olyan helyzet áll elő, hogy például a beteg az egyik kezével le akarja húzni a nadrágját, míg a másikkal éppenséggel fel akarja húzni azt, vagyis két különböző egyéniség lakozik benne.
|
|
iszalag |
|
Idézet: Az igazán nagy ugrás az emlősöknél, azon belül is az emberi, a Homo-vonal kialakulásakor következett be. Az egyes Homo-fajok megjelenése az agy mennyiségi és minőségi gyarapodásával járt. Az Australopithecusoknak még csak 300-400 grammos agyuk volt, jóllehet már ezek a lények is két lábon jártak, a Homo habilisnek ugyanakkor már 700 grammos, míg a Homo erectusnak 900 grammos agya fejlődött.
S ekkor egy nagy ugrás következett be, hiszen a Neander-völgyi embernek, akárcsak a mai ember (a Homo sapiens sapiens) eleinek átlagosan 1300-1400 grammra nőtt az agya.
|
|
iszalag |
|
A rák idegsejtjének tengelyfonala
Ami az egyidejű (szinkron) működést illeti, például a rákok hasdúcláncában olyan óriási, csupasz idegrostok haladnak, amelyek szelvényenként mozgatórostokkal vannak kapcsolatban, s ezekre szinte egyszerre jut át az óriás rostok ingerülete. Közöttük ugyanis nem kémiai, hanem elektromos kapcsolat van, következésképp nincs késés. A mi sokmilliárdnyi idegi kapcsolatunk ugyanakkor túlnyomó többségben kémiai (szinapszisnak nevezett szerkezetben valósul meg), emiatt az ingerület csak bizonyos késéssel terjed tova. |
|
iszalag |
|
Klikk a nagyításhoz..
Ha csak garat feletti dúc, azaz agydúc formájában is, de a test feji végén kialakul a kefalonnak (agynak) nevezhető szerkezet, ezért e folyamatot a görög kefalosz (fej) szó felhasználásával kefalizációnak nevezték el. Ez elsősorban a rovarokra jellemző. |
|
|
|
iszalag |
|
Your contribution is very wellcome |
|
rafiki |
|
Milyen topikok vannak! Mindjárt eldobom az agyam. Azt lehet kutatni utána. |
|
|
|
|