20:51:12
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Blog+
Téma: Neuroscience
... Elejére 1. lap 
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 03. 22:21 | Sorszám: 14
Idézet:
Az orvosi Nobel-díjas Eccles mondta egyszer, hogy az emberi agy a Világegyetem legnagyobb csodája, az azonban sok mindentől függ, hogy ebből a csodából mi valósul meg.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 03. 22:20 | Sorszám: 13

Hámori akadémikus írása
a forrás még1x
http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Acbt&url=/eletestudom ...
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 03. 22:18 | Sorszám: 12
Idézet:
� Megismerhető-e valaha is a maga teljességében az emberi agy?

� Arra talán mód lesz, hogy az agy egyre több titkát megfejtse a tudomány. Ezzel kapcsolatban azonban az a kérdés is föltehető: melyik emberi agyat kívánjuk megismerni? Merthogy csaknem hatmilliárd ember él a világon, s bizonyos fokig mindannyiuknak különböző az agya. Nemcsak küllemileg és szerkezetileg, hanem a tekintetben is, hogy milyen környezeti hatásokkal szembesül az élet folyamán. Ez az oka annak, hogy még az egypetéjű ikreknek sem teljesen egyforma az agya, nem egyforma a viselkedésük, a gondolkodásuk és a többi tudati folyamatuk sem. S habár az aggyal kapcsolatban is feltártak alaptörvényszerűségeket, e szerv egyedisége semmiképp sem hagyható figyelmen kívül.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 03. 22:16 | Sorszám: 11
Idézet:
� Sokszor elhangzik a kérdés, hogy a jelenlegi emberi aggyal befejeződött-e az agyfejlődés.

� Ezt nem tudjuk. Helyénvalóbb azonban az a válasz, hogy nem fejeződött be. De már a jelenlegi emberi agynak is olyan hihetetlenül nagy a kapacitása, hogy annak csak a töredékét tudjuk kihasználni. A kérdés tehát inkább az, hogy mikor tudnánk egy kissé jobban kihasználni az agyunkat. Gondoljunk csak bele: kétszázmilliárd idegsejtünk van, s ezt a temérdek sejtet tízezerszer több kapcsolat tartja össze. Az orvosi Nobel-díjas Eccles mondta egyszer, hogy az emberi agy a Világegyetem legnagyobb csodája, az azonban sok mindentől függ, hogy ebből a csodából mi valósul meg.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 03. 22:15 | Sorszám: 10
Idézet:
Az agyi aszimmetria azt is jelenti, hogy az egyik félteke uralkodik a másik fölött?

� Igen. Minthogy a bal agyfélteke diktál, rendszerint azt csináljuk, amire az utasít bennünket.

� Ez a balkezes emberekre is áll?

� Attól függ, hogy milyen tevékenységről van szó. Ha mondjuk teniszezésről vagy vívásról, akkor a bal- és a jobbkezes sportolóknál egyaránt gyakorlatilag a jobb agyfélteke dolgozza ki a térben való mozgásokat, ám míg a balkezes sportoló ebből az agyfélből közvetlenül kapja a kéz mozgására vonatkozó parancsot, addig a jobbkezes ember esetében az információ előbb átkerül a bal agyféltekébe, majd ottani feldolgozás után vezérli a jobb kezet. A balkezes sportolók reakciója tehát gyorsabb és pontosabb. Nem véletlen, hogy az említett sportágakban egyre több a balkezes versenyző.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 03. 22:14 | Sorszám: 9
Idézet:
LeDoux és Corballis nevéhez fűződik az a vélekedés, hogy a jobbkezesség és a bal agyféltekéhez kötött beszéd összefügg egymással, s ennek szerepe volt az emberi agy tökéletesedésében.

A jobbkezesség, persze, jócskán megelőzte a beszéd kialakulását (már az Australopithecusok többsége is jobbkezes volt, akárcsak az eszközkészítő Homo habilis), ám a jobbkezes gesztikuláción alapuló ismeretközlés (kommunikáció) fokozatosan előmozdította a bal agyféltekével kapcsolatos, kommunikációs célzatú hangképzést. A "testnyelv" tehát egyre inkább átadta a helyét a szóbeli közlésnek, de nem tűnt el teljesen, hiszen a kézmozdulatoknak, az arcjátéknak stb. ma is változatlanul fontos szerepe van az emberi információátadásban.

Mi szól ezen vélekedés mellett?

Az, hogy a jobbkezes gesztikuláció következtében az eredendően a térbeli cselekvésekkel foglalkozó bal alsó fali lebeny a szomszédos Wernicke- és Broca-területekkel együtt beszédközponttá alakult át. Tehát agyi aszimmetria jött létre: a bal alsó fali lebeny a beszéddel, míg a jobb oldali megfelelője változatlanul a térbeli cselekvésekkel kapcsolatos (a majmoknál ilyen aszimmetria nem figyelhető meg).

A csontleletek tanúsága szerint körülbelül százezer évvel ezelőtt alakult ki az "előbeszéd", s az mintegy harmincötezer évvel ezelőtt vált rendes beszéddé. A kutatók egy része szerint a beszédfejlődés fokozatos volt (ezt vallom én is).

Chomsky amerikai nyelvész és követői szerint viszont nagyjából harmincötezer évvel ezelőtt ugrásszerűen alakult ki és tökéletesedett a nyelv. Egyébként a két szimmetrikus agyfél fokozatos aszimmetrikussá válása szabta meg azt a fő irányt, amely a mai emberi agy kifejlődésére vezetett. A két agyfélteke azonban ettől még kitűnően együttműködik egymással. Az ember, persze, akkor is életben marad, ha két féltekéjének az együttműködése valamilyen ok miatt megszakad (ezt bizonyos betegségben műtéttel is előidézik, s annak idején az amerikai Sperry orvosi Nobel-díjat kapott érte), ám ilyenkor olyan helyzet áll elő, hogy például a beteg az egyik kezével le akarja húzni a nadrágját, míg a másikkal éppenséggel fel akarja húzni azt, vagyis két különböző egyéniség lakozik benne.
iszalag
Olvasta: 4 | Válasz | 2007. február 03. 18:54 | Sorszám: 8
Idézet:
Az igazán nagy ugrás az emlősöknél, azon belül is az emberi, a Homo-vonal kialakulásakor következett be. Az egyes Homo-fajok megjelenése az agy mennyiségi és minőségi gyarapodásával járt. Az Australopithecusoknak még csak 300-400 grammos agyuk volt, jóllehet már ezek a lények is két lábon jártak, a Homo habilisnek ugyanakkor már 700 grammos, míg a Homo erectusnak 900 grammos agya fejlődött.

S ekkor egy nagy ugrás következett be, hiszen a Neander-völgyi embernek, akárcsak a mai ember (a Homo sapiens sapiens) eleinek átlagosan 1300-1400 grammra nőtt az agya.


iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 03. 18:44 | Sorszám: 7
A rák idegsejtjének tengelyfonala



Ami az egyidejű (szinkron) működést illeti, például a rákok hasdúcláncában olyan óriási, csupasz idegrostok haladnak, amelyek szelvényenként mozgatórostokkal vannak kapcsolatban, s ezekre szinte egyszerre jut át az óriás rostok ingerülete. Közöttük ugyanis nem kémiai, hanem elektromos kapcsolat van, következésképp nincs késés. A mi sokmilliárdnyi idegi kapcsolatunk ugyanakkor túlnyomó többségben kémiai (szinapszisnak nevezett szerkezetben valósul meg), emiatt az ingerület csak bizonyos késéssel terjed tova.
iszalag
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 03. 18:40 | Sorszám: 6
Klikk a nagyításhoz..


Ha csak garat feletti dúc, azaz agydúc formájában is, de a test feji végén kialakul a kefalonnak (agynak) nevezhető szerkezet, ezért e folyamatot a görög kefalosz (fej) szó felhasználásával kefalizációnak nevezték el. Ez elsősorban a rovarokra jellemző.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 03. 18:34 | Sorszám: 5

Kezdjük az elején (az egyszerűnél



A légy központi idegrendszerének főbb részei;
A: csápdúc,
B: a látással és szaglással is kapcsolatos gombatest,
C: "agyközpont”

http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Acbt&url=/eletestudom ...
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 03. 18:31 | Sorszám: 4
welcome
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 03. 18:29 | Sorszám: 3

Your contribution is very wellcome
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 03. 17:27 | Sorszám: 2
Milyen topikok vannak! Mindjárt eldobom az agyam. Azt lehet kutatni utána.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 02. 11:26 | Sorszám: 1
Rendes Kis
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 02. 11:01 | Sorszám: 0
Agykutatók, welcome !
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...