09:40:15
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Blog+
Téma: Neuroscience
... Elejére 1. lap 
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 10. 10:05 | Sorszám: 107
Megpróbálok betenni egy képet!

http://www.meditor.hu/pic/zorax_little.jpg
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 10. 05:50 | Sorszám: 106
(Új rovatba tettem: Elektrofiziológia, biolelektromosság)
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 10. 05:46 | Sorszám: 105
Idézet:
A bioelektromosság töltéshordozói (+ és -) ionok és nem elektronok. Kritikus szerepet játszik a feszültségek fenntartásában a sejtek szinte molekuláris határhártyája. Sem az elektronokra, sem a sejt belsejének szerepére utaló direkt hipotézisek nem bizonyultak tartósnak, vagy az erre utaló állítások csak sajátosan igazak. Hosszú idő telt el, amíg az ideg- és izomaktivitást az elektromossággal kapcsolatba hozták. Megelőzően inkább más analógiákat kerestek.

Így a francia felvilágosodás szerzői (Diderot, D'Alembert, Holbach), mechanikus (folyadék, pneuma) vagy éppen obskurus magyarázatokat adtak. Newton az idegekben és a látás során az éter" vibrációs mozgásairól beszél. Ez a korszak még a vitalizmusé volt. De ír az elasztikus és elektromos spiritus" mozgásáról is (Principia, cit. Brazier, 174). A statikus elektromosságot hatása még hiába jelezte, hogy az élő szövetek fogékonyak az elektromosságra (Gray). Pedig embereket tudtak elektromossá" tenni
.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 10. 05:44 | Sorszám: 104
Hétvégi házifeladat http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9606/labos9606.html

Idézet:
Az elektrofiziológia (EF) nem azonos a neurofiziológiával vagy az ingerfiziológiával, de átfedésük jelentős. Minden sejt ingerlékeny. Válaszol az elektromos, kémiai és más ingerekre. Sőt egyen- (DC) vagy váltakozó (AC) áramot, illetve feszültséget is fenntart. Hagyományosan és pontatlanul különbséget tesznek ingerlékeny és nemingerlékeny sejtek között.

Előbbiek az ideg- és izomsejtek: De egvsejtűeknek (Paramaecium), növényeknek (Mimosa, Nitella; Chara; gyökerek; fotoszintetizáló levél) pete-, vér-, hám- és mirigysejteknek is vannak passzív és aktív elektromos tulajdonságai és reagálnak ingerekre. Sőt sejtmagok belseje és külseje között is mértek potenciálkülönbséget (ecetmuslicák nyálmirigysejtjeiben).

Ideg- és izomsejteknél tipikus esetben az elektromos feszültségkülönbség a sejt belseje és külseje közt alakul ki és ingerlésre legtöbbször gyorsan lefutó impulzus (spike = tüske) keletkezik és terjed, majd többnyire kémiai közvetítő anyagokkal újabb elektromos jelet vált más sejteken. Jellegzetes a külső ingerben és a válaszban foglalt energia aránya (trigger = ravasz-jelenség) is. A megfelelő inger energiája kicsi a válaszokban foglalt energiához képest.


Lábos Elemér írása
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 09. 20:57 | Sorszám: 103
Sőt, olvasgatom, fantasztikus - de idő kell az emésztéséhez
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 09. 20:51 | Sorszám: 102

Nem akarjuk megúszni..
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 09. 08:26 | Sorszám: 101
Látom, nem kukkantottatok be az ajánlott honlapra. Nehogy azt higgyétek, hogy megúsztátok!
Több részletben ideídézem hevét - nevét (-::

==================================================
Intelligencia: minta aszimmetrikus alkalmazása.
Az evolúció az a visszacsatolás, amely megváltoztatja egy minta gyakoriságát.
Visszacsatolás: Hiba_jel visszavezetése a csatornán.
A hiba_jel: A kimeneti_jel és a referencia_jel különbsége.
A referencia_jel: Az az érték, amely kimeneti_jelként a legnagyobb mintagyakoriságot biztosítja.
==================================================

Ezek a kiinduló fogalmak. Vegyük észre, hogy a fodalmak többségét azért kellett csak
definiálni, hogy az alapfogalom (az intelligencia) érthető és kezelhető legyen.
Vegyük észre továbbá, hogy maga az alapdefifiníció (másrmint az intelligenciáé) milyen
egyszerű, milyen jól kezelhető és mennyire távol esik a forgalomba lévő intelligencia
definícióktól.

Figyeljük meg mi az a pont (illetve fogalom), ami az intelligenciát és az evolúciót
összekapcsolja (a MINTA)! Itt jegyzem meg: az evolúció definíciójából az következik,
hogy a tanulás és az evolúció ELVILEG nem különbözik (hiperciklusként rakódnak egymásra).

És vajon mi is ez a rejtélyes minta? Na, itt kapcsolódunk a topik témájához!




iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 13:38 | Sorszám: 100
Idézet:
le az ismeretekkel, zavarják a gondolkodást!


Nagyon egyetértek
Majd utólag tárgyalunk
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 13:08 | Sorszám: 99
Az ismeretek hiányára bárki panaszkodhat. Asszem, ebben - mármint az ismeretek hiányában -
itt és most élenjárok. Éppen arról van szó azonban, hogy a hiányzó részeket SPEKULATIV
eszközökkel kitöltjük. Tehát: le az ismeretekkel, zavarják a gondolkodást!
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 13:07 | Sorszám: 98
Az ismeretek hiányára bárki panaszkodhat. Asszem, abben - mármint az ismeretek hiányában -
itt és most élenjárok. Éppen arról van szó azonban, hogy a hiányzó részeket SPEKULATIV
eszközökkel kitöltjük. Tehát: le az ismeretekkel, zavarják a gondolkodást!
Bátky János
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 12:56 | Sorszám: 97
Dehogyis! Semmi baj, csak én gonoszkodtam!
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 12:55 | Sorszám: 96
Túlzás volt, elismerem :O
De olyan jó
(Igaz, Platont, és Aristotelészt idéztem, de nagyon-nagyon kevésnek érzem az ismereteimet..Azért, próbálkozom.. s keresek adatokat
Bátky János
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 12:51 | Sorszám: 95
Platon Lebegyev szelleme?
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 11:47 | Sorszám: 94
Úgy érzem, mintha Platon és Arisztotelész szelleme lebegne..:
Kiállhatunk a Fórum Romanumra, és minden álmunkat, képzeletünket, viziónkat megbeszélhetjük Fantasztikua! Köszönet és hála Rendes Kisnek és Neked is, kedves rafiki!

és
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 11:37 | Sorszám: 93

Fő Cselekvési Vektorok

Idézet:

A FCsV-ok ebben a megközelítésben mezzo_struktúrák.
A makrostruktúro olyan térbelileg is körülhatárolható részei, amelyekhez evoluciósan hasznos cselekvések rendelhetők.

Egy-egy evoluciós feladathoz egy-egy körülhatárolható mezzo_struktúra tartozik. A mezzo_struktúrák állapota meghatározza a cselekvés irányát és intenzitását


A mikrostrukturák pedig azok a cascadok, amelyek a molekuláris szinten beindulnak..
S akkor már nem tud az ember visszafordulni: újra és újra ugyanabba a zsákutcába! Csak nagy erőfeszítések árán tudjuk elkerülni..Az érzelmeink, a FCsV meghatározzák az irányt, a régi beidegződések alapján De, itt is segítségünkre siet a hit/remény/szeretet..- ami az állatvilágban nincs meg

iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 11:32 | Sorszám: 92
Idézet:
A legfőbb rendező elv a geometrikus adottság.

Én inkább úgy mondanám: a legfőbb limitáló tényező (ezért rendező elv egyúttal) a geometrikus adottság
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 11:31 | Sorszám: 91
Csodás!
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 11:06 | Sorszám: 90
Foglaljuk össze mi is történt eddig.

Először is megnyílt ez a topik, ami mint 0. lépés nagyon is elismerésre méltó dolog.

Próbáltuk körbejárni a központi idegrendszer struktúrális vonatkozásait. Mikro szinten
arra a következtetésre jutottunk, hogy az alapelemek száma kevés, azok üzemelése
viszonylag átlátható és viszonylag könnyen modellezhető. A bonyolult működés a bonyolult
makrostruktúra következménye. A makrostruktúra nem véletlenszerű. Jól meghatározható
rendezéső_elvek alakítják ki. A legfőbb rendező elv a geometrikus adottság.

A FCsV-ok ebben a megközelítésben mezzo_struktúrák. A makrostruktúro olyan térbelileg is
körülhatárolható részei, amelyekhez evoluciósan hasznos cselekvések rendelhetők. Egy-egy evoluciós feladathoz egy-egy körülhatárolható mezzo_struktúra tartozik. A mezzo_struktúrák
állapota meghatározza a cselekvés irányát és intenzitását.

De vajon elég-e az, hogy jól kidolgozott mintákat kövessünk, unalomig ismételve azokat?
Vajon nincs-e szükség valami másra, ami lehetővé teszi egy minta alkalmazási körének
kiszélesítését olymódon, hogy megváltozzon a makrostruktúra?

Következő fejezet: Tanulás, intelligencia.
------------------------------------------

Vitalapként nézzünk meg néhány definíciót, axiomát.

http://www.meditor.hu/z_axidef.php

Az idézett honlap kicsit bevezet már a mikrostruktúrák kapcsolatrendszerébe is.
[ez a következő fejezet (-::]

Jó szórakozást!



iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 10:19 | Sorszám: 89
Igen, a nagyszerű dolgok, mindig egyszerűek..
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 10:17 | Sorszám: 88
Szerintem meg triviális. Eddig is tudtuk, csak nem vezettük le.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 09:56 | Sorszám: 87
Fantasztikus!
/ha ezt Keresztelő Szent Jánosnak elmondhatnánk..
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 09:53 | Sorszám: 86
Akkor definiáljuk a motivációt: A SummaFCsV eredője. Mértéke pedig az origótól mért
távolság. Az eredő megszabja a cselekvés irányát, a távolság pedig a cselekvés
intenzitását..
iszalag
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 09:41 | Sorszám: 85

Várjuk a folytatást
rafiki
Olvasta: 2 | Válasz | 2007. február 08. 09:34 | Sorszám: 84
Igen, így is jó. Az exploráció tehát visszaesik a reflexek szintjére. Jó helyen van ott.
Marad a 3 tengely.
iszalag
Olvasta: 3 | Válasz | 2007. február 08. 09:31 | Sorszám: 83
Idézet:
A cselekvés mértékét(intenzitását) és irányát a fizikában megszokott módon
kalkulálhatjuk: egyszerűen vektoriálisan össze kell adni a független
tengelyekre eső vetületeket.


Következtetésed: Ez azt is jelenti, hogy a motiváció, mint olyan
nem-létező fogalom. A lusta ember pedig az origóban csücsül.


Én pont az ellenkezőjére gondolnék:

motiváció - embernél: hit, remény, szeretet = vektoriálisan össze kell adni a független tengelyekre eső vetületeket.

(Vagy, nem elfogadható következtetés??)
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...