|
| Téma: Fülemülék Éjszakája ! |
| R.András |
|
 Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent János ünnepe június 24-én a nyári napfordulóhoz kapcsolódik, és az egyik legjelentősebb tűzgyújtási ünnep. A hiedelmek szerint az ekkor gyújtott tűz védelmet nyújt a köd, a jégeső, a dögvész ellen, valamint elősegíti a jó termést. A tűzugrás szokása nemcsak tisztító és gonoszűző erőt tulajdonított a tűznek, hanem egészség- és szerelemvarázsló céllal is bírt.
A hagyományok a magyar nyelvterület északi és déli peremvidékein maradtak fenn legtovább. A szokásról már a 15. századból is vannak írásos emlékek. A tűzre való anyag – mint például zsúpszalma, rőzse, szemét vagy májusfa – összegyűjtése több helyen a lányok feladata volt, máshol a legények végezték. A máglyagyújtás szertartásos módon történt, például Egyházgellén először vízzel „megszentelték” az aratókoszorút, majd égő fáklyával gyújtották meg a tüzet.
A tűz átugrása közben gyakran tréfás vagy párosító énekeket énekeltek. A szerelemvarázslás fontos eleme volt az ünnepnek: a Szent Iván-énekek gyakran hosszú, párosító szövegeket tartalmaztak, amelyekben a falu fiataljait összeénekelték. Házasságjóslásra is használták a szertartást, például koszorút dobtak fűzfára, és ha fennakadt, azt jelentette, a lány még abban az évben férjhez megy.
A tűzgyújtás célja vidékenként eltért: valahol a termés tisztaságát, máshol a jégveréstől vagy a kártevőktől való védelmet remélték tőle. Kendertermékenység-varázslást is végeztek, és egyes helyeken még gyógyító, egészségvédő szerepet is tulajdonítottak a tűznek vagy az azon füstölt növényeknek.
A Baranya megyei Hörnyéken mátkázási, barátságkötési szokás is kapcsolódott Szent Iván estéjéhez: két barátnő „komafát” cserélt, miközben egymásnak hűséget fogadtak. A fiúk ezután fáklyákkal szaladgáltak a leégett máglya körül.
A tűzbe gyümölcsöt, főként almát is dobtak. Ezt részben a halott gyermekeknek szánták, hogy azok a túlvilágon gyümölcshöz jussanak, másrészt úgy tartották, hogy aki a tűzön sült gyümölcsből eszik, nem betegszik meg. Egyes vidékeken, például az Ormánságban, hittek abban, hogy ha egy anya a meghalt gyermeke miatt eszik almát Szent Iván előtt, akkor azzal elvenné a gyermeke túlvilági almáját.
A Tápió mentén a tűzugrás szokása már eltűnt, de a gyümölcsevési tilalmak még ismeretesek: hitték, hogy a korai gyümölcsevés miatt meghalhat a gyermek. Régen Szegeden a gyerekek Szent Iván-napján házról házra jártak, és almát vagy pénzt kértek a háziaktól, ami szintén a halott gyermekek megvendégelésének hiedelméhez kapcsolódott.
... www.facebook.com/hagyomanyokhaza/posts/pfbid0bU8WypJAPS7B4MXpMu9c4evVgk8cGnRa ... |
|
| R.András |
|
 VI. „Folkmise” – Gregorián- és népénekes mise Szent István tiszteletére
Szent István Bazilika, 2023. május 30.
Nemzeti ereklyénk, a Szent Jobb megtalálásának és átvitelének ünnepnapján
2023. május 30-án, a Szent Jobb ünnepnapján, a budapesti Szent István Bazilikában már hatodik alkalommal tartják meg népzenészek és egyházzenészek közös zenei szolgálatával az ún. folkmisét. Főcelebráns Mohos Gábor Esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent Jobb Őre. A Szent Jobb ereklyét a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete kíséri.
A zenei szolgálatban közreműködnek: a Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Budai Ferences Énekes Iskola, a Boldog Özséb Színtársulat, az Óbudai Népzenei Iskola, valamint a Kalász Alapfokú Művészeti Iskola egyházi és népi énekesei. Közreműködik a Magyar Tekerőzenekar, a Virtus Dudazenekar, valamint Juhász Zoltán és Sáringer Kálmán furulyások. Orgonán kísér Faragó Ákos.
... http://tanchaz.hu/index.php/hu/hirek/hirek-2023/4871-vi-folkmise-gregorian-es ... |
|
|
|
| Tovább ... |
|