| Téma: Rafiki Gazda válaszol |
|
| mpd |
|
A Pol-insectológia tudományának alapításaként fog a világ emlékezni erre a hozzászólásomra, amit az emberi rasszos topikban követtem el, előre megfontolt szándékkal és különös kegyetlenséggel:
Idézet:
Lássuk csak a kullancs esetét. Ahol ki van irtva, ott hirtelen borzasztó természetvédő lett mindenki: nem szabad a kullancsot irtani, a szerek veszélyesek lehetnek a Délkelet-hesseni duplatökű lepke bábjaira!!!
(Ahol még van kullancs, ott persze megszívják: nem láttam ilyen kimutatást, de Mo.-on évente több száz ember kaphatja el a Lyme-kórt. Nyicsevó, a tököslepke viszont megússza a vegyszert, halleluja.
És egy olyan ország, amely a kvótakérdésben simán szembemegy az Unnyóval, a kullancsirtásban meghátrál, pedig saját polgárait veszélyezteti ezáltal.
Érti ezt valaki?)
A vicc az, hogy a kullancs nem ismeri a schengeni határokat, és pár évtized múlva ellepi egész Európát.
|
|
| rafiki |
|
Beköszöntött a kullancs szezon.
A legfontosabb dolog a megelőzés! Zárt ruha, zokniba tűrt nadrágszár,
terepjárás után zuhany, átnézés. A kullancsriasztóban NE bízz, hatásfoka
0.00 és 0.01 % között van. A kullancsok alulról támadnak, ott fognak
mászkálni a nadrágszár alján és igyekeznek a jó meleg langyi helyek felé.
Tehát időnként lepillantunk és nyakoncsípjük őket. Klasszikus mozdulattal
(két köröm között) paszírozzuk ki belőlük a szuszt.
Néhány sajátos észjárású példánynak néha sikerül befúrnia magát,
rendszerint testhajlat környékén. Gyerekeknél: tarkó, hajas fejbőr is
előfordul - a gyengébb bőr miatt sokkal nagyobb náluk a veszélyeztetett
felület relatív nagysága. Ne essünk pánikba! A kullancsot HALADÉKTALANUL
távolítsuk el! Csipesszel, bármivel. Megkönnyíti a dolgot, ha tartunk
magunknál egy nőt, nekik általában hosszabb a körmük, ezzel is ki
lehet szedni a kullancsot. Nem tragédia, ha beszakad a kullancs feje.
A behatolás helyét igyekezzünk lefertőtleníteni - erre a célra legyen
kéznél portoricoi rumot, ha ez nehézségekbe ütközik, megteszi
a phlogosol is.
A kullancsok mintegy 20-30 féle betegséget terjesztenek, virusost,
baktériumost egyaránt. Ezek többségét észre sem vesszük, azonban
van kettő, amely komoly gondot okoz.
Az egyik az agyhártyagyulladás (vírusos), amely ellen létezik védőoltás,
gyerekek esetében megfontolandó a megelőző immunizálás. A szövődmények
NAGYON súlyosak lehetnek, halál előfordul, a személyiségváltozás(!) gyakori.
A Lyme kór a másik. Amerikából importáltuk a betegséget, nem köszönjük
nem szépen. Tipikusak a tünetei - különösen a rozetta. Az esetek
döntő többségében ugyanis a csípés helye körül körkörösen terjedő
piros sáv látható. Ezért, ha a kullancsot kiszedtük is, a csípés helyét és
a lokális piros duzzanat utóéletét kísérjük figyelemmel, lehetőleg vakaródzás
előtt vegyünk vizuális mintát. Bakteriális betegség, antibiotikummal oda lehet
neki pörkölni. Sajnos a kezelés meglehetősen hosszú, az adagok magasak.
Tehát nagy fegyelemre (pl nem lehet napra menni!) van szükség a teljes
gyógyuláshoz. Bár a fertőzött egyén számára érthetetlen a felhajtás,
hiszen sem láza sem különösebb fájdalma nincs, de azért jó tudni, hogy
a kezeletlen Lyme kór igen súlyos ízületi roncsolódásokhoz vezet.
Ugyan, most nem kérdezett senki, de azért válaszoltam (-::
|
|
|
|
| rafiki |
|
|
A szeder megrendülten forr (-:: |
|
|
|
| mpd |
|
|
De rendületlenül forr mind, kivéve a szeder, mert annak felét már megittuk, másik fele meg színültig töltött és jól lezárt üvegben lapul. |
|
| mpd |
|
|
Nincs fokolóm, mert a B. Ödön megetette a kecskéivel. |
|
|
| mpd |
|
Mifelénk volt annyi.
Még tegnap is. |
|
| rafiki |
|
14 % alkohol fölött áll le. Ezért nincs ennél erősebb természetes erjesztésű bor.
A meleg is odacsap neki, de valahol 35-40 fok környékén. A kinti hőmérséklethez hozzá
kell adni (az erjedés exoterm) a reakció közben keletkezett hőt (egy-két fokot biztos jelent, és ha pont a határon van, akkor fékez). |
|
| fokos |
|
Az erjesztő baktériumokat elvileg az etilalkoholnak kellene kinyírnia, de az extrém magas hőfok is megteheti ezt. Ezért állt le.
(brekeg bele az, aki csak tanulta...  ) |
|
| mpd |
|
|
Nade a meggyborom az jó, az még a hőhullám előtt kész lett. |
|
| rafiki |
|
|
Én ha elcseszem, amit csinálok, akkor tejföllel javítok rajta. (-:: |
|
| mpd |
|
Már említettem asszem, mindenféle gyümölcsborokat készítettem a nyáron. Őszibarack, füge, szeder. Csak természetes, hogy belefutottam velük a negyvenfokos hőségbe. Őrültmód forrtak, de csak pár napig utána leálltak. Levittem a pincébe mindet, majd hűvössel előveszem. Augusztus végén, hűvösben, elővettem, fejtegettem, palackoztam (nem lettek finomak egyáltalán, érződött a FÉLKÉSZ-ség rajtuk), kis sűritménnyel feltuningoltam őket. Vártam, majd ülepszenek, tisztulnak.
Erreföl megint bejött a hőség, és újra forrnak!
Szegény embernek semmise sikerül. |
|
| rafiki |
|
Néhány kupica és teljesen kész leszünk, az AlkeszDenver meg filózhat, hogy mikorra
ér minket utol |
|
| mpd |
|
|
Sebaj gazdatárs. Tőccsé' még egy kupicával. |
|
| rafiki |
|
|
Akkor várunk mégegyszer ennyit és kész leszel, mint pl én. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Há, bonyolultak ezekk a dolgokk.
Itt vagyok pl. én, félkészen.. 
|
|
|
| mpd |
|
Nem mondod, hogy ha erősen koncentrálunk, nagyobb valószínűséggel jelenik meg egy télállóságot fokozó mutáció? 
Arról nem is szólva, hogy nagy valószínűséggel nem is egy gén befolyásolja ezt a tulajdonságot.
Gondolom arra akarsz kilyukadni, hogy extrém hidegben termesztesz egy zsák magból kikelt búzát, és közben mutagéneknek teszed ki. Kvázi felgyorsítod a szelekciót, és így csak a magvak száma határolja be a lehetséges sikert.
Liszenkó úgy gondolta, MINDEN - a hideget túlélő búza terméséből származő mag hordozza az erősebb télállóságot. De hát sajnos ez nem így van. És a rekombináció amúgy is tönkreteszi legalább a felét. |
|
| rafiki |
|
Mondom: soktényezős mutagén rendszerben. A mutagének száma elég nagy. Ezek különféle
dózisban, a gamétaképződés különböző fázisaiban alkalmazva, ezen összes tényezők
kombinációiban nagyon sok lehetőség rejlik.
Mivel az egyes mutagénekre jellemző a kialakult mutáció (pl: a colchcin megakadályozza
a magorsó kialakulását), ezért a kialakított kombinációs térben sokféle és nagyszámú
mutáció fog létrejönni leképezve az oksági rendszert. Tehát kiemelten nem a spontán
mutációról beszélek.
Liszenko azt cseszte el, hogy ölbe tett kézzel várta a spontán mutációt. A terveihez
Gergely-naptár biztosan nem elég, de talán még a maja naptár sem. |
|
| mpd |
|
Csak akkor működőképes, ha egyébként rendelkezésre áll a szükséges genetikai variancia. Akkor, nemzedékek sorozatát előállítva és megfelelő körülmények között nevelve előkerülhet egy egyed, amely homozigóta az adott allélre nézve. Ha nincs ilyen allél, akkor aztán lehet sugarazni, hátha előáll a megfelelő mutáns gén, amivel végig lehet csinálni a fenti eljárást.
Az esélye, utóbbi esetben, mínusz végtelen körül lehet.
Pláne, hogy a búza géntérképe még nem állt rendelkezésre, sőt, ha lett volna ilyen, Liszenkó máglyára vetette volna, mint burzsoá fércmunkát.
Összefoglalva, nehéz úgy genetikuskodni, hogy a géneknek még a fogalmát is elutasítom. |
|
| rafiki |
|
A cikket olvasva: nekem úgy tűnik, hogy Liszenko hozzáállása tisztességes volt, bár kissé
naiv. olyan ő, mint egy naiv festő, aki néhány dologra ráhibáz, de a katartikus élményt
nem tudja megadni, mart nem jut el az absztrakció szintjére (absztrakció alatt most nem
az önmagvalósítás krix-kraxjait értem, hanem pl Vasarely munkásságát).
Ha egy naiv művész felteszi a szobája falára az általa festett képet, hát lelke rajta,
de egy tudósnak kötelező eljutni az absztrakcióig.
Mindazonáltal elképzelhetőnek tartom, hogy a Liszenko féle megközelítés működjön, pl
egy soktényezős mutagén rendszerben az irányított mutáció (szakkifejezés by me)
témakörében. Majdnem sikerült neki. |
|
|