Téma: Rafiki Gazda válaszol |
|
|
mpd |
|
Mifelénk volt annyi. Még tegnap is. |
|
rafiki |
|
14 % alkohol fölött áll le. Ezért nincs ennél erősebb természetes erjesztésű bor. A meleg is odacsap neki, de valahol 35-40 fok környékén. A kinti hőmérséklethez hozzá kell adni (az erjedés exoterm) a reakció közben keletkezett hőt (egy-két fokot biztos jelent, és ha pont a határon van, akkor fékez). |
|
fokos |
|
Az erjesztő baktériumokat elvileg az etilalkoholnak kellene kinyírnia, de az extrém magas hőfok is megteheti ezt. Ezért állt le. (brekeg bele az, aki csak tanulta... ) |
|
mpd |
|
Nade a meggyborom az jó, az még a hőhullám előtt kész lett. |
|
rafiki |
|
Én ha elcseszem, amit csinálok, akkor tejföllel javítok rajta. (-:: |
|
mpd |
|
Már említettem asszem, mindenféle gyümölcsborokat készítettem a nyáron. Őszibarack, füge, szeder. Csak természetes, hogy belefutottam velük a negyvenfokos hőségbe. Őrültmód forrtak, de csak pár napig utána leálltak. Levittem a pincébe mindet, majd hűvössel előveszem. Augusztus végén, hűvösben, elővettem, fejtegettem, palackoztam (nem lettek finomak egyáltalán, érződött a FÉLKÉSZ-ség rajtuk), kis sűritménnyel feltuningoltam őket. Vártam, majd ülepszenek, tisztulnak. Erreföl megint bejött a hőség, és újra forrnak! Szegény embernek semmise sikerül. |
|
rafiki |
|
Néhány kupica és teljesen kész leszünk, az AlkeszDenver meg filózhat, hogy mikorra ér minket utol |
|
mpd |
|
Sebaj gazdatárs. Tőccsé' még egy kupicával. |
|
rafiki |
|
Akkor várunk mégegyszer ennyit és kész leszel, mint pl én. |
|
Felkesz Deneverr |
|
Há, bonyolultak ezekk a dolgokk. Itt vagyok pl. én, félkészen..
|
|
|
mpd |
|
Nem mondod, hogy ha erősen koncentrálunk, nagyobb valószínűséggel jelenik meg egy télállóságot fokozó mutáció?
Arról nem is szólva, hogy nagy valószínűséggel nem is egy gén befolyásolja ezt a tulajdonságot. Gondolom arra akarsz kilyukadni, hogy extrém hidegben termesztesz egy zsák magból kikelt búzát, és közben mutagéneknek teszed ki. Kvázi felgyorsítod a szelekciót, és így csak a magvak száma határolja be a lehetséges sikert. Liszenkó úgy gondolta, MINDEN - a hideget túlélő búza terméséből származő mag hordozza az erősebb télállóságot. De hát sajnos ez nem így van. És a rekombináció amúgy is tönkreteszi legalább a felét. |
|
rafiki |
|
Mondom: soktényezős mutagén rendszerben. A mutagének száma elég nagy. Ezek különféle dózisban, a gamétaképződés különböző fázisaiban alkalmazva, ezen összes tényezők kombinációiban nagyon sok lehetőség rejlik.
Mivel az egyes mutagénekre jellemző a kialakult mutáció (pl: a colchcin megakadályozza a magorsó kialakulását), ezért a kialakított kombinációs térben sokféle és nagyszámú mutáció fog létrejönni leképezve az oksági rendszert. Tehát kiemelten nem a spontán mutációról beszélek.
Liszenko azt cseszte el, hogy ölbe tett kézzel várta a spontán mutációt. A terveihez Gergely-naptár biztosan nem elég, de talán még a maja naptár sem. |
|
mpd |
|
Csak akkor működőképes, ha egyébként rendelkezésre áll a szükséges genetikai variancia. Akkor, nemzedékek sorozatát előállítva és megfelelő körülmények között nevelve előkerülhet egy egyed, amely homozigóta az adott allélre nézve. Ha nincs ilyen allél, akkor aztán lehet sugarazni, hátha előáll a megfelelő mutáns gén, amivel végig lehet csinálni a fenti eljárást. Az esélye, utóbbi esetben, mínusz végtelen körül lehet. Pláne, hogy a búza géntérképe még nem állt rendelkezésre, sőt, ha lett volna ilyen, Liszenkó máglyára vetette volna, mint burzsoá fércmunkát. Összefoglalva, nehéz úgy genetikuskodni, hogy a géneknek még a fogalmát is elutasítom. |
|
rafiki |
|
A cikket olvasva: nekem úgy tűnik, hogy Liszenko hozzáállása tisztességes volt, bár kissé naiv. olyan ő, mint egy naiv festő, aki néhány dologra ráhibáz, de a katartikus élményt nem tudja megadni, mart nem jut el az absztrakció szintjére (absztrakció alatt most nem az önmagvalósítás krix-kraxjait értem, hanem pl Vasarely munkásságát).
Ha egy naiv művész felteszi a szobája falára az általa festett képet, hát lelke rajta, de egy tudósnak kötelező eljutni az absztrakcióig.
Mindazonáltal elképzelhetőnek tartom, hogy a Liszenko féle megközelítés működjön, pl egy soktényezős mutagén rendszerben az irányított mutáció (szakkifejezés by me) témakörében. Majdnem sikerült neki. |
|
Rendes Kis |
|
Ettől a nézéstől a búza/zab azonnal maga alá trágyázik ! |
|
|
mpd |
|
Kiröhögtem a belem, mikor olvastam, hogy Liszenkó előadást tartott az MTA-n. Feltettek neki vagy kétszáz kérdést, nemigen tudott értelmesen válaszolni egyre sem. Na, aztán remélem, a disznófülű kérdezők megkapták a fegyelmijeiket. |
|
rafiki |
|
A gazda szeme hizlalja a jószágot. |
|
tótumfaktum |
|
( De látom a balszélsőnek telefonnya is van, K vonallal ... ) |
|
gajo |
|
A szemlélés a lényeg, megtudnád hasonlóan "szemlélni" a termést? |
|
mpd |
|
De ha valaki figyelmes, kiszúrhatja azt is, hogy a búza kalásza kint van, úgy virágzásközeli az időpont, ezek meg KABÁTBAN vannak. Ebből arra következtethetünk, hogy ez annak a nagyon kevés szerencsés éveknek egyikében készülhetett, amikor a liszenkói vernalizációs modell működött, nyilván extrém enyhe tél lehetett. Mindazonáltal iszonyú alacsony a tőszám. Ez így nem egy értékelhető termés lehetett. |
|
mpd |
|
Ahol a képet találtam, ott azt írták alá: ...megszemléli a ZABOT. Ez kérem úgy zab csak, mint nemrégen a zabfalatok reklámjában a búzaszemek. Ami érdekes még a képen, az, hogy a határszemlére is kiküldték a muzsik mellé a helyi pártttitkárt. |
|
rafiki |
|
Liszenko a parlagfűből kukoricát állít elő sokkterápiával. |
|
|