| Téma: Mpd Gazda válaszol |
|
| Cirus |
|
Pedig ez sokkal hatékonyabb, ez mozdulat és szétszórja a magot úgy, ahogy én sosem  |
|
| mpd |
|
|
Semmit se. A virágmagot szépen el kell vetni, nem hajigálni mint valami labdát. |
|
|
| mpd |
|
|
Egy gazdaember nem lüvődözik, vegyük tudomásul kéremszépen. |
|
|
|
| mpd |
|
|
Nem az a kérdés, hogy tud-e, hanem az, hogy akar-e? |
|
| mackó |
|
|
Végre, saját neveden is bejelentkezel! |
|
| negyven rabló |
|
Szerbusz Lajos bácsi! Igen rég jártál erre!
Tucc-e még lövetni?  |
|
| Lajos bácsi |
|
|
A bekecs az nem, de a gefrence igencsak feldalmahodott... |
|
| panda |
|
Akkó' már jó, kifexem a rétre ...
|
|
| mpd |
|
|
A kend fejiben, ottan nagyonis!!!! |
|
| panda |
|
csak azt szeretném megtudni, hogy virágzik-e már a bekecs? ...
|
|
| alexander |
|
|
Örülök, hogy teccik, én is jobban érzem magamat tülle... |
|
| mpd |
|
Köszönöm!!!
Emmán döfi.
Engedelmeddel, magaménak tekintem, de természetesen hozzájárulok, hogy bárhol publikáld. |
|
| alexander |
|
Mpd gazda határjárása
Legyen úgy, ahogy Te akarod
Pirók teremjen muhar ujján:
Angol perje, Tatár laboda
Hadd hulljon mind a csiga szarván.
Nőjenek virágok szőnyegén,
Hívogasson a magyar puszta,
S ha jó kedved is kerekedne,
Gyújts egy betyár, jókedvű dalra.
Légy, akinek kell legyen kedve,
Nyári éjjel, vagy jégvilági,
Sírva tagadó baljós órán,
Ha kertedre a hó világít...
|
|
|
|
|
| mpd |
|
|
Akkor nagy vagy mint a hegy! |
|
| Rendes Kis |
|
Nem akarom elbitorolni a dicsőséget, de szerintem én ...  |
|
| mpd |
|
De ez a kép rohatt jó. RK, ezt melyőnk telálta annak idején?
 |
|
| mpd |
|
Oké-oké, de hol van ebben a Pirók ujjasmuhar?!
Ha az macerás, legyen Tatárlaboda vagy Angolperje. |
|
| alexander |
|
Már itt is vagyok, egy Dante szonett parafrázisával, amit a Ferrarai O.L.A. folyóiratban megjelentettek...
NÉHÁNY SZÓ
Hommage a Prof B. Tamás-Tarr Melinda
A szonettedről, amit úgy csodálok,
Hisz’ minden sora csillagokba téved -
A magos égig követtelek Téged,
Ha tengerekre hívtak Dante álmok.
Mert minden, egyes szó, mint kis gyökérzet,
Mintha égnek lettek volna álmai,
Messze túl a képzelet határain, -
Ha Szép és Jóság reményét igérted.
Magamnak csak a dalokat akartam –
Örök árván, dúdolva, hallhatatlan,
Párás szemekkel, mint ki Napba nézett,
Babérkoszorúval köszöntelek Téged –
Múzsák és papnők szonett fejedelme:
Kit versre ihletett, turáni kedve.
NTK Horváth Sándor - Kaposvár, 2012. |
|
| alexander |
|
a mondott motívumot nem ösmerem, de majd dolgozom rajta. Addig is egy érdeknélküli szonett:
MIT REJT A MÚLT?
In memoriam KAF: Erdélyi töredék
Mint a régi freskók ősi templomok falán,
Lappangva mészben, leomló törmelékben,
Tanúink a Hold s a Nap, még minket áldanak,
Ha glóriásan lényünk néha feldereng.
Kővé vált mosolyban és mészben arcaink,
Mintha stigma volna, néz reánk a foltja,
Idegen tájon porlik múltunk csonka tornya -
Csak Isten tudja, kiért sír a szél harangja.
Bánát, Lőcse, Arad népek sorskohója,
A székely, megtűrt vendégmunkás ma Ó-Budán,
Ám betölti mérlegét a csillagóra,
Ha felteszi Szent koronánkat Nimród király -
Táncol a nemzet, ünnepről szól a nóta,
És új élet születik a székely Hargitán
*
megj. a Szentkoronát szerintem Atilla nagykirálynak készítették, aki a Nimród örököseként
egyesíthette volna Nimród gyermekeit. |
|
|