| Téma: Magyar identitás |
|
|
| szalonna |
|
|
Az identitás soha el nem múlik. Mindenkit szeretettel üdvözlök a Duna mellől. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Kétnyelvűség Vásárhelyen:
... Ma a Novi 7 piacon, bevásárlás közben megakadt a szemem az ominózus mézesüvegen. Valóban rajta van a termelő neve: Lakó. Odamentem, bemutatkoztam, és elmeséltem a fiatalembernek, hogy mi történt. Mosolygós férfiemberrel találkoztam, és remélem a jövőben már magyarul is feliratozza az üvegeket. Ugyancsak ma történt, hogy taxit hívtam, a megszokott taxitársaságtól. A diszpécser hölgy bár törte a nyelvet, mégis készségesen válaszolt magyarul. Egy román nemzetiségű fiatalember volt a sofőr. Beülvén a taxiba, mindkét nyelven köszöntem. Ő is követte a példám, és utána udvariasan megkérdezte, hogy segítenék neki? Kiderült, hogy magyarul tanul, és vannak szavak, amiket nem tud helyesen kiejteni. Örömmel segítettem, és elmondtam neki, hogy mennyire jólesik ilyent hallani Marosvásárhelyen, valamint megkérdeztem, hogy mi az oka amiért meg akarja tanulni a nyelvünket? Azt mondta, hogy tetszik is neki, érdekesnek találja, sokszor ráér utasra várva, és miért ne töltené hasznosan az idejét? No meg szolgáltató is, sok a magyar anyanyelvű kliens, és szereti figyelni az emberek arcán az örömet, mikor rájönnek, hogy ő román létére nem restell magyarul megszólalni. Megmelengette a szívem ez a fiatalember. Lám, így is lehet…
Összességében jól indult a hétvégém, kellemes élményekben volt részem. És újra rádöbbentem: érdemes és kell is harcolni városunkban a kétnyelvűség érvényesüléséért, mert máris van eredmény, és meggyőződésem, hogy még több lesz. Hála érte mindenkinek aki az ügy mellé áll, legyen az bármilyen nemzetiségű!
Lakó Péterfi Tünde
... http://vanegypercem.com/tessek-mondani-hogy-ejtik-helyesen-magyarul/ |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Széllyes Sándor emlékezete
„Jó estét kívánok mindközönségesen / Nevem Széllyes Sándor… s ha nem hiszik nekem, / Itt van a kalapom, ez a buletinem…” – így köszöntötte volna hallgatóságát pénteken este a Kultúrpalota kistermében megrendezett könyvbemutatón a Székely Népi Együttes néhai tréfamestere, azon a helyen, amelytől alig egy aj- tófordulatnyi távolságra oly sokszor megnevettette, szórakoztat- ta a közönséget.
... http://erdely.ma/kultura.php?id=150337&cim=szellyes_sandor_emlekezete |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Az Európai Parlament elfogadta a veszélyeztetett nyelvek védelméről szóló jelentést
A mai napon Strasbourgban, az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta a veszélyeztetett európai nyelvek védelméről szóló jelentést.
„Mandátumom elkezdésekor európai kisebbségvédelmi kódex megalkotásának kezdeményezését tűztem ki célul. A ma megszavazott jelentés egy kiváló kiindulópont ebbe az irányba. Az általam benyújtott 26 módosító indítvány többségét elfogadták, egy másik része pedig egyeztetett szövegezés által épült be a végleges szövegbe. Elindult a folyamat, örülök, hogy ehhez én is hozzátehettem az erdélyi magyarok igényeit. Erdélyi magyarságunk száma tragikusan fogy, az utóbbi kilencven évben veszélyeztetett közösséggé váltunk. A romániai magyarok anyanyelve, beleértve a székelyeket és a csángókat is, veszélyeztetett nyelvnek számít. A ma megszavazott jelentésnek tehát bennünket is védelmeznie kell. Örülök annak, hogy román képviselők is megszavazták a jelentést. Románia kormányának is változtatnia kell eddigi politikáján” – nyilatkozta Tőkés László európai parlamenti képviselő.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=149214&cim=az_europai_parlament_elfogadta_ ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
13 megdönthetetlen tény a magyarokról
1. A magyarok először is rettentő kreatívak, hovatovább multifunkciósak. Ezer dologhoz értünk. Mivel a gazdasági bőség minket jó ideje nem fenyeget és nem jutunk el minden héten kétszer étterembe, fodrászhoz, és nem cserélgethetjük az autónkat és kisebb cuccainkat, így a saját szakmánkon túl még ezer más dologhoz értünk. Autót szerelünk, éttermi fogásokat készítünk, hajat vágunk, lakást újítunk fel, ágyat barkácsolunk, tapétázunk, kertet művelünk. Mindezt teljesen magától értetődő lazasággal. Amihez nem értünk, azt megtanuljuk. Millió olyan munkát végzünk el teljesen evidens módon, amihez sok nemzet szakembert hív. Nagyjából mindent meg tudunk oldani.
És még 12: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/13-megdonthetetlen-teny-a-magyarokrol/?fb ...
... www.facebook.com/tibor.csokmei |
|
| huszárló |
|
|
Ez kb. így lehetett, a vár nevében az Ungur biztosan magyarországit jelent, azóta kiderült. Az első ura ui. egy tőlünk oda áttelepült német lovag volt, aki a Magyarországi Johann nevet viselte. A balti területek ui. akkor kerültek a német Kardtestvériség lovagrend kezébe, amikor II. András királyunk megunta a basáskodásukat a nekik adott erdélyi földeken és kiverte őket tőlünk. A Hansa Szövetségnek meg éppen kapóra jöttek a gazdátlan lovagok és ők ezt a vidéket adták nekik lakhelyül. Ezzel az orosz (novgorodi-moszkvai) piacok felé biztonságossá vált az út, a sok lovag és vár megvédte a Hansa kereskedőket, a terület őslakóival meg nem sok bajuk volt, nem értek föl a korabeli magyar királyok hadaival a szegény erdőlakó kis népek, ha lázadoztak is sokszor. |
|
| keresztkem |
|
Mindezek a tények alighanem csattanós válaszként dönthetik el, netán lezárhatják a "finnugrizmus-turkológiai magyarság eredet" néven összefoglalható áldatlan vitát de inkább hülye marakodást.
Mindezt a "vitalezárást" --sokak valószínű dühét kiváltva--jelen sorok írója úgy képzeli el, hogy KI FOG DERÜLNI: az európai népek--így a magyar nép is--NEM(!) lineáris mozgással KERÜLTEK EGYIK FÖLDRAJZI HELYRŐL A MÁSIKRA, ÁMDE EGYFAJTA KAVARGÓ(!!!!) MOZGÁSSAL-HELYVÁLTOZTATÁSSAL--AZ IDŐBEN SZÉTKENVE!Amiből valami olyasmi is következhet: maguk a balti népek is, a finnugor népek is tkp. ujgur-türkmén eredetűek.
Ennek folytán fönnállhat az a helyzet, hogy a magyarság--de tulajdonképpen minden európai népre igaz lehet az ORTOGENEZIS ILYETÉN METODIKÁJA(!!!) -- valójában ujgur-türkmén eredetű IS(!) meg finnugor eredetű IS(!). A finnugor eredet főként NYELVÉBEN-LINGVISZTIKÁJÁBAN figyelhető meg, az ujgur-türkmén eredet pedig anatómiájában, vér genetikájában....
keresztkem |
|
| huszárló |
|
|
Ma is létező hely az Ungurpils. Amúgy Tallinban is van egy legalább 1500-as évek vége óta működő régi patika, a Városháza tér sarkán, aminek az első szakaszban a gazdái a magyar Bélaváry család tagjai voltak 4 generáción át... |
|
| keresztkem |
|
Az "ungur" szó alighanem az "onogur"-ból ered.Jelenti azokat a népeket, akik Árpád előtt a Kárpát medencében MÁR ITT(!)--ÉS NEMCSAK ITT(!)-- ÉLTEK, és László Gyula kutatásai szerint úgy 670 körül "érhettek ide".ÉS, mint mondám: NEMCSAK ide jötteek, ám sok más helyre is--nyilván Balti területekre is. Ezek a népek önmagukat Attila hunjainak leszármazottaiként könyvelték el, és "úgy nagyjából"--de inkább igen, mint nem(!)-- MAGYARUL BESZÉLTEK! Szóval ez az "Ungurpils" ez eredetileg alighanem "Onogurpils" lehetett, és "Magyarvár"-at vagy "Magyaróvár"-at jelenthet--vélekedésem szerint.
keresztkem |
|
| huszárló |
|
|
Egy pár napot elvoltam a 3 baltikumi kis államban és egy helyen találtam egy középkori várat a térképen: Ungurpils. Mivel a pils magyarul vár jelentésű, már csak az Ungur szót kérem segíteni kitalálni, miféle lehet... |
|
|
|
| keresztkem |
|
A LEHETŐ LEGROSSZABB AZ, amit csináltak most az idén Nagyváradon,
ezzel a Szent László Napokkal vagy Varadinummal vagy nevezzük úgy, ahogyan akarjuk--s csinálunk MI IS ITT(!),akaratlanúl is.Olyannyira, hogy NORMÁLIS EMBER NEM IS ÉRTI A DOLGOT--hogy mi is ez a cirkusz--legjobb szándéka ellenére is!MERT MIT IS CSINÁLUNK ITT és a "napokon is"?"PUBLICITY"-t a saját butaságunknak, hibáinknak, bűneinknek!
Jelen sorok írója mindezt nem óhajtja "fokozni"(!), mindazonáltal leír néhány általa leglényegesebbnek vélt körülményt--okulás céljából--s azután NEM SZÓL EGY SZÓT SEM!
1.) Itt vaskosan és gusztustalanúl BESZŰRŐDIK A PÁRTPOLITIKA a Magyar keresztény és keresztyén egyháziassági közéletbe--amire nem igazán lenne szükség! Egyrészt.
2.) Másrészt Szent László Magyar Szent Király, s bármennyire is nagyon sok köze van Nagyváradhoz, Őt Nagyvárad SEM(!) sajátithatja ki! Tehát például EZÉRT nem kifogásolható egyetlen másik Magyar Egyházmegye megyéspüspökének a részvétele sem OTT--leginkább persze a GYŐRI EGYHÁZMEGYÉÉ LETT VOLNA INDOKOLT!
3.) Tőkés László PALÁSTBAN történő részvételének kritizálása is mélységes tájékozatlanságot jelent! Hiszen például a JANUÁRI ÉVES --MINDENÉVES(!)--ÖKUMENIKUS IMAHETEKEN IS(!) MINDEN KATOLIKUS TEMPLOMBAN, MINDIG(!!!) PALÁSTBAN JELENNEK MEG PROTESTÁNS ATYÁNKFIAI, s tesznek szent és igaz szolgálatokat!
4.) NEM ÉRTI A KERESZTÉNYSÉG LÉNYEGÉT "AZ", akiaz ortodoxok részvételét kifogásolja--annyi ellenségeskedés dacára és mellett.Mert a jézus krisztusi kereszténység-és keresztyénség(!)--egyik legfontsabb eleme éppen a megbocsájtás és a megbocsájtani tudás!
5.) És ez akkor is igaz, ha ez a megbocsájtókészség a "másik fél"--esetünkben a román fél--részéről esetleg csak részleges vagy következetlen vagy ellentmondásokkal terhelt.
Beefejezem, mert "sok beszédnek sok az alja"! És azt javaslom: MINDANNYIA "FEJEZZÜK" EZT be, mert csak alapot szolgáltatunk a "kannibálmagyarságot" hirdetőknek jogos és még jogosultabb "szónoklásra".
keresztkem |
|
|
|
| alexander |
|
Én is sajnálom, de mégjobban a csúnyán átvert hiszékenyeket, akiket mindenféle söpredék kihasznál a maga érdekei miatt. Tál lencsén adják-veszik értékeinket a raczkák, hát csoda, hogy szabadkőműves obeliszkek tartják láncon a Szenkoronát a Margitszigetnél?
Most pedig, ha jól hallom, a Normafa projekt keretében eltakarítják a Szent Anna kápolna nyomait is.
Zsidó reneszánsz van hazánkban, no de mikor lesz Magyar reneszánsz?
Kéretik erre válaszolni és a 2014. évi zsidó befektetők liberalizációjáról?
|
|
| Rendes Kis |
|
 Mikor temethetik el ártatlanul kivégzett szeretteiket a magyarok? – VIDEÓ
A járeki haláltábor helyén korábban kitépték a földből a magyarok emlékére állított keresztet (szegedem.hu)
Csak kapkodják a fejüket az elmúlt napok eseményei láttán a vajdasági magyarok, akik még hetekkel ezelőtt sem mertek hinni abban, hogy kimondja a szerb állam: ártatlan magyarokat gyilkoltak le és hajítottak tömegsírokba 1944–45-ben a Délvidéken. A teljes megnyugváshoz azonban még nagyon sok kell, de legfőképp el kell temetni a halottakat, hogy a kivégzetteknek megadhassák a végtisztességet és a hozzátartozók gyertyát vihessen a sírjaikhoz.
Arról, ami a második világháború végén a Vajdaságban történt, évtizedekig beszélni sem szabadott, csak az 1990-es évektől vált megismerhetővé az ártatlanul kivégzett magyarok egy részének története.
„Kijött a postás, hozott egy levelet apámnak, hogy vigye be a rádiót, kerékpárt, fegyvert. Amikor bement, utána nem eresztették haza – emlékezett vissza édesapja elfogására a martonosi Horváth Gergely. – A kivégzés utáni napon, amikor vittük a reggelit, mást nem láttunk, csak az autókerekekről leesett réti sarat. Másfél év múlva … mondták öreganyámnak, szerencséje, hogy itt az unokája, másképp őt is agyonütötték volna a Kisrétben.”
„Ne várjátok tik ezeket haza”
A szintén martonosi Sörös Péter rendőr édesapját november 9-én vitték be a városháza pincéjébe. „November 21-e után anyám vitte be az ebédet. Jött haza ríva, hogy fiam apádékat elvitték Becsére. A normálisabb szerbek mondták anyámnak, hogy Ilus, ne várjátok tik ezeket haza. Többet nem mondhattak.”
„Én utoljára mikor láttam apámat, kint volt dolgozni a községháza mellett egy szerb asszonynál (...), akkor már valószínűleg tudták, hogy többet nem jönnek haza, mert apám elbúcsúzott és azt mondta, hogy nem fog többet látni” – ezt már Forró András mesélte, aki édesapját vesztette el.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=144502&cim=mikor_temethetik_el_artatlan ... |
|
|