| Téma: Off-line zene |
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Elhunyt Varsányi Anikó, a Magyar Rádió egykori főrendezője
Elhunyt Varsányi Anikó, a Magyar Rádió nyugalmazott főrendezője – tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-t. Az egykori rádiós 73 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el június 13-án.
Varsányi Anikó műszaki tanulmányai után 1973-ben az ELTE-n alkalmazott matematikus diplomát, 1976-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Major Tamás osztályában színházrendező diplomát, majd 2000-ben DLA-fokozatot szerzett. 1979-ben lett a Magyar Rádió rendezője, 1994-2002 között főrendezője volt. Emellett 1994-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó tanáraként rádiós beszédet tanított, így színészhallgatók generációinak tartott mikrofongyakorlatot.
1999-2004 között a Magyar Rádió gyerekstúdiójának művészeti vezetője és rendezőjeként számos tehetséget fedezett fel és indított el a művészi pályán.
2010-ben vonult nyugdíjba, de távozása után is rendezett még hangjátékokat. Hosszú és gazdag pályáján több mint 500 hangjátékot, regény- és novellaadaptációt, irodalmi magazint és versműsort rendezett, többek között Ottlik Géza, Pilinszky János, Weöres Sándor, Szomory Dezső, Kosztolányi Dezső, Pap Károly, Móra Ferenc, Zalán Tibor, Tandori Dezső, Horváth Péter, Schwajda György, Szakonyi Károly, Spiró György, Békés Pál, Tar Sándor, Mészöly Miklós, Örkény István, Szabó Magda, Béres Attila, Bárdos Pál, Visky András, Rakovszky Zsuzsa és Hamvai Kornél műveit.
... https://gondola.hu/hirek/288703-Elhunyt_Varsanyi_Aniko__a_Magyar_Radio_egykor ... |
|
| Rendes Kis |
|
Április 8. és 24. között tart majd a 2016-os Budapesti Tavaszi Fesztivál, melybe a Magyar
Művészeti Akadémia prominens tagjai és intézményei – Pesti Vigadó, Műcsarnok – is
bekapcsolódnak. Felcsendülnek többek között Szokolay Sándor, Dubrovay László zeneművei,
Sipos Mihály szerzeményei és zenei gyűjtése. Fellép Baráti Kristóf, Rost Andrea, vezényel
Medveczky Ádám, Záborszky Kálmán. Foltin Jolán Elmúlik című táncdrámájának bemutatója
április 21-én 19 órakor lesz a MüPa— Fesztivál Színházában; Dubrovay László zeneszerző
Faust, Az elkárhozott című balettjének bemutatója pedig április 22-én, 19.30-kor lesz
szintén a Művészetek Palotájában. A Pesti Vigadó, az MMA székháza komolyzenei koncertekkel,
a Műcsarnok BudapestArtWeek képzőművészeti tárlattal várja a fesztivál idején a műértő
közönséget. A fesztivál Pesti Vigadóban megrendezendő programjairól bővebben honlapunkon
olvashat: www.mma.hu |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| küssszvágócsér |
|
|
Gyarmati Fanni (Radnóti Miklósné asszony) 1935 és 1946 között papíravetett naplósorait olvasva sok elgondolkodtató téma mellett különösen érdekes az Ő ZENÉHEZ való rosszviszonya, de legalábbis hiányos--és megvallottan hiányos--ismeretkről tanúskodó viszonya. Annál is inkább, mert egy olyan hölgyről van szó, aki úgy általában a művészetek iránt különösen érzékeny és fogékony--egyrészt. Másrészt baráti társaságukban, mindennapi művészi környezetükben vannak zenészek--pl.: Hernádi (akkor még Heimlich) Lajos zongoraművész például a későbbi zeneakadémiai neves professzor, vagy az ugyancsak jeles zongoraművész, a később Svájcban letelepedett Engel Iván. Igaz, utóbbi személlyel--Engel-lel--Fanni asszony sokat vitázott a zenéről, azt állítván, hogy a zene által közölt művészi mondanivaló--úgymond--nem egyértelmű, azt sokan többféleképpen is magyarázhatják. Tehát--Fanni szerint legalábbis--ezt is azt is "bele lehet magyarázni" a zeneműbe, annak mondanivalójaként. Mire Engel Iván válasza többnyire "az" volt, hogy ez a bizonyos és föltételezett "többértelműség" csak akkor áll(-hat) elő, ha valaki nem, vagy nem igazán érti a ZENE NYELVÉT! Ki-ki eldöntheti, melyikőjüknek volt vagy van igaza. |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
"A januári rendezvénysorozat talán legjobban várt fellépői, Philippe Herreweghe
és a Collegium Vocale Gent sikertörténete negyvenöt éve kezdődött. Az eredetileg
pszichiátriai pályára készülő karnagy 1970-ben, genti egyetemi diáktársaiból
alapította meg a világ egyik legszebb hangzású vegyeskarát, amely magas színvonalon
valósította meg a történetileg hű előadásmódot a barokk vokális zenében."
Évtizedes hiányt pótol a Müpa Régizene Fesztiválja
Idén a historikus zenében is stafétabotot ragad a tizedik születésnapját ünneplő
Művészetek Palotája. A január 21. és 25. között első alkalommal megrendezendő
Régizene Fesztiválra a műfaj legkiválóbb hazai és nemzetközi képviselőit hívják...
... www.facebook.com/mr3bartokradio?fref=nf |
|
| Rendes Kis |
|
Elhunyt Oberfrank Géza karmester
Életének 79. évében, hosszas betegség után hétfőn elhunyt Oberfank Géza érdemes és kiváló művész,
a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, az intézmény örökös tagja - közölte az
intézmény az MTI-vel hétfőn.
Az Operaház a művészt saját halottjának tekinti, temetésének időpontjáról később adnak tájékoztatást.
Oberfrank Géza 1961-ben, művészdiplomája megszerzésének évében csatlakozott az Operaházhoz, karmesterként
a Vérnásszal mutatkozott be 1964-ben. 1973-tól négy éven át volt a berlini Komische Oper főzeneigazgatója
volt, később a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Operettszínház és a
Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetéséért felelt különböző posztokon.
1989-től ismét a Magyar Állami Operaház társulatának tagja, 2010-ig az OperaStúdiót is irányította,
számtalan fiatal művészt készítve fel a pályára, szerepekre. 1989-ben zeneigazgatói kinevezést kapott,
majd 1994-től három éven át az intézmény főzeneigazgatója volt. Oberfrank Géza pályafutása során
operarendezőként is bemutatkozott, Budapesten a Háry Jánost, Szegeden többek közt a Carment, Az álarcosbált
és a Vérnászt állította színpadra.
Medveczky Ádám: Oberfrank Géza a Ferencsik utáni korszak egyik legnagyobb karmestere volt.
... http://www.gondola.hu/hirek/168671-Elhunyt_Oberfrank_Geza_karmester.html |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
A magyarok a legérzékenyebbek a zenére
... Gwendolyn hosszan elgondolkodik. Szerinte valamennyi művészeti ág krízisben van. A
klasszikus zene szeretete, ahogy valamennyi más művészeté, otthon kezdődik, az első
pár év meghatározó élményei közé kellene tartoznia. Egy szülőnek nem lenne más
feladata, mint hagyni, hogy a gyermeke fessen, rajzoljon, énekeljen, táncoljon. Soha
annyi alkotásvágy nincs az emberben, mint életünk első éveiben. A szülők felelőssége,
hogy ezt megőrizzék nekünk, hogy később tudjunk vele mit kezdeni.
Ő, aki sokat jár a világban, úgy érzi, a magyarok átlagon felül érzékenyek és nyitottak a
zenére. Ezt meglepve hallom. Gwendolyn azt mondja, a magyarokban a kollektív tudás, a
művészetek iránti érzékenység mintha erősebb lenne, mint másutt. „Vegyünk egy példát”
– mondja. – „Tud nekem olyan országot mondani, ahol zeneszerzőről vagy bármilyen más
művészről nevezik el a repülőteret?” A liverpooli John Lennon reptéren kívül nem nagyon
jut eszembe más. Végül is már Lennon is klasszikusnak számít.
... http://figaro.postr.hu/gwendolyn-masin-portreja
... www.facebook.com/mr3bartokradio?fref=nf |
|
|
|