| Téma: Magyar identitás |
|
| onodij |
|
Jött egy levél az mszp-seknek Erdélyből: "LEVÉL MESTERHÁZYNAK!
Istenem! Mióta vártam ezt a pillanatot. Hányszor reméltem, hogy ott álltok erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, zuglói és isten tudja még milyen nehéz sorsú magyarjaink előtt, és vezekeltek. Sőt arra vártam a leginkább, hogy abban a pillanatban majd megnyílik alattatok a föld, elnyel, s aztán fintorogva mégis kivet magából. Csak azért, hogy megtudjátok, milyen trianoni magyarnak lenni. Mégsem történt meg. Kilenc évig kellett várnunk, míg végül megtettétek. Odajárultatok Markó Béla színe elé Kolozsváron, és ott vallottatok. Hogy természetesnek és jogosnak tartjátok az ellenetek tiltakozó fiatalok véleménynyilvánítását. Hogy új alapokra helyezitek nemzetpolitikátokat. Az tetszett a legjobban, hogy azt is elismertétek, a nemzetpolitika sem a szocialista kormányok, sem az MSZP politikájában nem kapott kellő hangsúlyt, ezért jogosan kritizálták a baloldalt Magyarországon és a határon túl. Hogy 2004. december 5-én az MSZP egy rossz politikai kérdésre rossz választ adott, kárt okozva ezzel a magyar–magyar kapcsolatoknak, és olyan érzést keltve, amely joggal sértette a határon túl élő honfitársaitokat. Hogy ez olyan téves politikai döntés volt, amiért elnézést szeretnétek kérni mindenkitől, akit ezzel megsértettetek. Ti ezzel nem megsértettetek, Attilám. Ti ezzel legyilkoltátok az álmainkat! Az ideált, hogy testvérek és egy nemzet vagyunk. És akkor most azzal jössz, hogy ti ezt mennyire nem is gondoltátok át? Mikor higgyünk nektek, ha 2004-ben ezt szajkóztátok heteken át: "Az MSZP nemzetpolitikája: Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet! A kettős állampolgárság a határon túliak számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher!" Most, kilenc év után meritek azt mondani, hogy nem kellett volna!? Persze, hogy nem kellett volna! Tudjátok, van a bocsánatkérés, és van, ami azt megelőzi. Utólag már a bocsánatkérés is csak olyan, mint a csók a halottnak. Miközben megbocsátani lehet ugyan, sőt, kell is. Talán egyszer majd meg is fogjuk tenni, mert a bocsánat ugye, ahogy az igaz szeretet, feltétel nélküli. De amíg megbocsátunk, mégis elgondolkodunk szépen azon is, hogy ez nem véletlenül gyűlöletkarmesteretek legújabb húzása-e? Attilám, tedd a kezed szíved feltételezett helyére: Nem hívott-e az elmúlt napokban Ron félre egy áporodott sarokba, és nem mondta-e azt, hogy eljött az ideje a köldöknézésnek? És te még el is hitted ennek a kérges lelkű heccmesternek, hogy most és éppen a te fejedre kell hamut szórni? Hát jól megúszta a Laci, az Ildikó, meg a Fletó is. Te viszed el a balhét, de hülyének ne nézzétek a magyart! Hogy ti majd elmentek kincses Kolozsvárra, és az igazságos Mátyás szülővárosában – (apropó, hallottatok már e dicső uralkodónkról, vagy igaz szocialistáknak ne emlegessek királyokat?) – azt hazudjátok, megbántatok mindent, és ezután majd bármit is ellenkezőleg tesztek és gondoltok ezért az általatok lerongyosított nemzetért? Adná a Jóisten, hogy komolyan gondoljátok. Hogy végre komolyan felfogjátok, milyen gonosz játékot űztetek velünk éveken át. Hogy megérezzétek annak a gombócnak a keserűségét, amit úgy tuszkoltatok le a torkunkon 2004. december 5-e estéjén, hogy közben fuldokoltunk a könnyeinktől, és nem bírtuk felfogni, hogy mi már a mieinknek sem kellünk. Tudod Attilám, tényleg bátor húzás volt. Ahhoz képest, hogy rosszabbul is végződhetett volna, simán kijöttetek a csávából. Köszönhetitek a kolozsvári román rendőröknek, akik megvédtek a feldühödött erdélyi magyaroktól. Azoktól, akik tudják, miként dobog egy magyar ember szíve. A meteorológusok ismét nagy havazásra figyelmeztetnek. Azt kellene most csinálni (mert ti úgyis belehúztok, és mindent megcsináltok), hogy beszereztek néhány tucat piros hólapátot, és szembementek a téllel. Annak talán lenne értelme, s vezeklésnek sem lenne utolsó. De nem kérünk sem a régi, sem az új nemzetpolitikátokból, sőt semmilyen agymenésetekből! Sokat ne reméljetek a kolozsvári húzástól. Szavazatszámban sem!"
(Kristály Lehel - Magyar Hírlap) |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Egyre elterjedtebb Székelyföldön a székely zászló használata
A székelyföldi Hargita megyében általános, Kovászna megyében pedig egyre elterjedtebb a székely zászló nyilvános használata.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az MTI-nek elmondta: azt követően javasolta a székelyföldi polgármesteri hivatalokra a székely zászló kitűzését, hogy az elmúlt időszak polgármester-találkozóin maguk a települési elöljárók kezdeményezték ezt. A Kovászna megyei önkormányzati elnök hozzátette, az eredeti elképzelés az volt, hogy március 15-én lesz a zászlóbontás, de látva az érdeklődést és az igényt, valószínűnek tartja, hogy hamarabb fog ez megtörténni.
Tamás Sándor megemlítette, nem tartják számon, hogy a megye hány településén leng a hivatal homlokzatán a székely zászló, de évek óta ott van a szimbólum a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi városházán illetve a megyei tanács épületén is.
... http://erdely.ma/autonomia.php?id=134333&cim=egyre_elterjedtebb_szekelyfoldon ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Az USL szerint aki nem magyar, az csak román lehet
Szatmár megye
Egyre inkább elmérgesedik az a nyilatkozatháború, melyet Kereskényi Gábor parlamenti képviselő pénteki kijelentése robbantott ki. Miközben az RMDSZ Szatmár megye jelentős számú magyar lakosságának érdekvédelmét próbálja érvényre juttatni, az USL hétfőn kiadott közleményében hazugsággal vádolja a politikust, sovinizmus vádjával vagdalkozik, miközben ő maga tesz sovén kijelentéseket.
Kereskényi pénteken tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZ tárgyalásokat folytat az USL-vel annak érdekében, hogy Szatmárnémeti egyik alpolgármesteri székét és a megye alprefektusi tisztségét a magyarságot képviselő személy tölthesse be. Erre reagálva az USL hétfőn egy heves hangvételű közleményben „hazugnak és megtévesztőnek" nevezte a képviselőt, kijelentvén: az USL helyi szervezete nem tárgyal az RMDSZ-szel. Csakhogy Kereskényi egy szóval sem említette, hogy a helyi szervezettel tárgyalna az RMDSZ...
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=134331&cim=az_usl_szerint_aki_nem_magyar_a ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Hazajáró – A csodálatos sorozat 50., jubileumi adása – VIDEÓ
„Magyarnak lenni nagy szent akarat,
mely itt reszket a Kárpátok alatt:
Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva,
Viselni sorsunk, ahogy meg van írva;
Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva hősök honszerelmét.
Féltőn borulni minden magyar rögre
S hozzátapadni örökkön örökre…”
Sajó Sándor
A Hazajáró hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig – megannyi magyar emlék kíséri a Hazajáró soha véget nem érő útját.
... http://erdely.ma/kultura.php?id=134319&cim=hazajaro_a_csodalatos_sorozat_50_j ... |
|
| Rendes Kis |
|
Az ész megáll!
A belügyminisztérium azt javasolja, hogy az -ová végződés elhagyásához legyen elegendő egy megalapozott kérvény. A kulturális minisztérium ezzel nem ért egyet. A tárca véleménye szerint az anyakönyvet államnyelven kell vezetni. „Az anyakönyvben vezetett adatoknak meg kell felelniük a szlovák helyesírás szabályainak, ami a női vezetéknevek esetében annyit jelent, hogy a vezetéknevet annak női változatában, -ová végződéssel jegyezzük be” – szögezte le a minisztérium a tárcaközi egyeztetés során.
Az ovátlanítás miatt kapott hajba Kaliňák és Maďarič
www.hirek.sk
A női vezetéknevek ovátlanítása kapcsán kapott hajba Róbert Kaliňák belügyminiszter és Marek Maďarič a kulturális ...
... http://www.hirek.sk/belfold/20130120141608/Az-ovatlanitas-miatt-kapott-hajba- ...
... www.facebook.com/Elegahazugsagokbol?ref=stream |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
A magyar kultúra napján Háromszéken
Háromszék-szerte legalább két városban, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen szerveznek valamiféle rendezvényt.
A megyeszékhelyen, Sepsiszentgyörgyön a szerda délutáni Spiró György-közönségtalálkozó amolyan előzetese volt a magyar kultúra napjának, s a szép emlékű Kelemen Antal által kezdeményezett sorozat sem szakadt meg, ma este a Tamási Áron Színházban a rétyi Kováts András Fúvószenekar ad hangversenyt. És azon a napon, melyen, kézirata tanúsága szerint, 1823-ban Kölcsey Ferenc letisztázta a Himnuszt – mely napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepelünk –, újabb rendezvénynek ad otthont a Bod Péter Megyei Könyvtár: a hármas könyvbemutatón a Székelyföld települései könyvsorozat első két kötetét – Háromszék honismereti bibliográfiája (1844–2012), illetve Zabola monográfiája –, valamint a Kovászna Megyei Művelődési Központ Nagyjaink, 2013 füzetét, a sorozat ötödik kiadványát mutatják be, fellép a Plugor Sándor Művészeti Líceum vonósnégyese.
Kézdivásárhelyen szerencsésen ötvözik a magyar kultúra és a véletlen kínálta lehetőséget, itt az ünnepnap előestéjén vetítik le Az ember tragédiája Jankovics Marcell által készített animációs filmet – a véletlen annyiban játszik szerepet, hogy Madách Imre éppen abban az évben, de egy nappal korábban született, mint Himnuszunk. Az ember tragédiájának monumentális rajzfilm-adaptációján a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Jankovics Marcell bő húsz esztendőt dolgozott, a film Ádámnak és Évának a világtörténelmen végigvonuló útját mutatja be, újra- és átértelmezve a drámát.
Váry O. Péter
Háromszék
... http://erdely.ma/ajanlo.php?id=134206&cim=a_magyar_kultura_napjan_haromszeken |
|
| Rendes Kis |
|
Századok morajló üzenete
A magyar kultúra napja, január 22-e egybeesik a Himnusz születésnapjával. Nem véletlenül. Hiszen a szatmári adózó nép áldatlan, kiszolgáltatott állapotát pontosan és lázítóan megfogalmazó Kölcsey Ferenc Himnusz című verse összegezés is, megpróbálja összegezni az évszázadok morajló üzenetét, amely a magyar nép sorsáról szól.
A változás után, 1990 januárjában ott lehettem Szatmárcsekén, a költő szülőháza előtti ünnepségen. A temetőben a szomorú, téli tájban varjak riadóztak az ónszínű égen, és feketén meredtek az ég felé a kopjafák felkiáltójelei. S közülük szívszorítóan fehéren magasodott ki a költő síremléke. Mutatva az irdatlan távolságot, amely a szatmári adózó nép itt nyugvó fiait elválasztotta panaszaik megfogalmazójától.
A Himnuszban Kölcsey óriási erőfeszítéseket tett, hogy ezt az általa is érzékelt távolságot megszüntetve, az egész nép, a születendő nemzet nevében beszéljen, felerősítve a századok morajló üzenetét. Mert nemcsak az elképzelt Atlantisz harangozott a mélyben, hanem a krónikaírók is feltűntek egy pillanatra a ragyogásban. Kisütött a nap, megvilágítva a szomorú temetőt. Itt villódzott Ráskay Lea, a kódexmásoló karcsú alakja is, s itt pörölt az ördöggel az első magyar drámai mű szerzője, Bornemissza Péter. Írta már verseit Balassi Bálint, a végvári vitéz, pengette lantját a krónikákat megverselő Tinódi Lantos Sebestyén, s az országot állandóan felprédáló török és tatár hordák, német zsoldosseregek elől a nádasokba, erdők mélyére menekülők értették őket, az irdatlan, életüket behatároló távolság ellenére a nyelv, a magyar nyelv közös volt, összekötötte őket, jobban, mint a rabszolgamenetben elfogottakat a rabszíj.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=134204 |
|
| huszárló |
|
|
Vinni szoktak őkelmék, nem hozni. |
|
| onogur |
|
"Noha a kormány tartózkodik attól, hogy etnikai konfliktusokat szítson, Codrin Munteanu beiktatásának pillanatától fogva azzal foglalatoskodik, hogy hergelje a székelyeket. Teszi ezt ahelyett, hogy fejlesztésekben, projektekben gondolkodjon, miközben egy rajzszeget sem hozott a megyébe"
http://itthon.transindex.ro/?hir=30958 |
|
| Rendes Kis |
|
 Kettős mércével mérik a magyar nyelvhasználatot?
A Sepsiszentgyörgyi köztereken és intézményeken elhelyezett kétnyelvű táblák ügyének rendezését sürgeti a háromszéki prefektus. Codrin Munteanu rámutatott, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat még nem tett eleget a brassói táblabíróság végleges ítéletének, miszerint minden kétnyelvű táblán a román nyelvű feliratnak kell első helyen szerepelnie.
Hasonlóképpen kell eljárni a városban kihelyezett háromnyelvű – magyar, román és angol – turisztikai útmutatók, de az utca névtáblák esetében is. A bírósági ítélet szerint az önkormányzatnak a parkoló automaták és parkoló cédulák esetében is a román nyelvet kell megadnia elsőként.
,,, http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=134042&cim=kettos_mercevel_merik_a_magyar_ ...
(Ezt a hírt nem találtam a minap, de szerencsére újra föltették ...) |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Magyar Kultúra Napja: író-olvasó találkozó a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A fennállásának huszadik esztendejét ünneplő Pallas-Akadémia Könyvkiadó új kiadványait mutatják be a szerzők jelenlétében 2013. január 18-án, pénteken 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az író-olvasó találkozót a Magyar Kultúra Napja alkalmával, Hargita Megye Tanácsa Hon a hazában című rendezvénysorozatának részeként szervezik. Kopacz Katalin könyvtárigazgató házigazdai minőségben köszönti a vendégeket.
... http://erdely.ma/ajanlo.php?id=134077&cim=magyar_kultura_napja_iro_olvaso_tal ... |
|
|
|
| mackó |
|
Idézet:
A magyar nyelv - Csupa H-val
Helgám!
Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel, Heyne honában, Hannoverben, Hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért Hans Herbertet.
Hetedikén hétfőn hárman Hédivel, Hugóval, (Holland házaspár) Hágából, Helsinkibe hajóztunk. Hédi horgolt hímzett.
Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott, hogy Horatiusnak hódoljon. Hajósaink hevenyészett hálóval horoggal hitvány heringet halásztak. Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították, halászcsónakként himbálták, hányták Herkulesünket. Helsinki hídjai, hétemeletes házai, hatalmas hengerműve, hőerőművei hatásosak. Harisnyagyárai, húsüzemei hetedhét határban híresek. Huszonharmadikán hangversenyen Händel, Haydn, Hubai hegedűversenyét hallgattuk.
Hébe-hóba hülyéskedtünk, hotelünk halljában huncutkodtunk, hatásos históriákkal hárijánoskodtunk.
Havazik Helsinkiben. Hó hull háztetőkre, hidakra, halpiacokra.
Hódprémet, hócipőt, halinacsizmát hordanak. Hómunkásaik helytállását három havilap hirdeti.
Hannoiból háborús híreket hoznak, heves harcokról, holnapi hidrogénbombákról.
Harctereken háborútól, himlőtől, hastifusztól, hepatitisztől hullanak hajszolt halandók.
Hőmérőnk higanyszála hajnalban húszig húzodik.
Háromnegyed hétkor hosszan hangzik Helsinki harangszava.Hiva, huomenta! (jó reggelt)
Hallani helyenként. Hotelünk hangulatos, hanem hálószobáink huzatosak hidegek.
Helységeiben hintaszékek, heverők háziszőttesekkel.
Heveny hörgő huruthoz hamar hozzájutottam, hevertem huzamosan. Hotelbéli hálótársaink hűvösek, hozzánk. Hugó hajnali háromkor horkol helytelenkedik, hangulatuk haragosra hanyatlik.
Hideg hétköznapokon ha hétkor holdfénynél hólabdázunk, hokizunk, helsinkiek helyeslő huj huj haját hallgatjuk. Hétvégi hóbortunk hógolyózás.
Hokizás helyett hol huszonegyezéssel, hol hubertusz hörpintgetésével hevülünk, hűségünket holtig halasszuk.
Hédi Helsinki hölgyekkel hímző hobbijának hódol.Holnapra helikopterrel Hamenlinába hívnak Hejkéék. Harmincezres helység, hazai hatvanunkhoz hasonlít.
Hadtörténész haveromnál, Hejkééknél hálok. Hiába hagytalak Helgám Hegyeshalomnál, harmatarcod, hattyúnyakad,hollóhajad, hazaszólít Hejkéék honából. Hazahív Hungária!
Hosszú hontalanságomból, húsvétra hazaérkezem hozzátok Hevesbe.
Hermelinbunda hízelegne hiúságodnak ha hozzáférhető?
Hajnalkának helyes hósapkát, Hubának hullámvasútat helyeztem hátizsákomba, Hugónak homokozójátékot, horgászfelszerelést hozok.
Hármótok híján honvágyam hétről-hétre hatalmasodik. Hiszem, hogy húsvétkor hiánytalanul helyreáll harmónikus házasságunk, Hevesben, házunkban húsvétolhatunk.
Helsinkiben halak havának huszonhetedikén
Hű Henriked
|
|
| Rendes Kis |
|
 Homoródalmás négy évszaka a Magyar Kultúra Napján
A Hargita Megyei Kulturális Központ szeretettel meghív mindenkit 2013. január 17-én, csütörtökön 17 órától a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett fotókiállításra a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermébe. A kiállítást megnyitja Ferencz Angéla társadalomkutató, közreműködik a Heveder Együttes és Sorbán Enikő homoródalmási népdalénekesnő.
Kiállító fotográfusok: Ádám Gyula (Csíkszereda), Haris László (Budapest), Katkó Tamás (Budapest), Arany Ferenc (Nagyszeben), Both Gyula (Marosvásárhely), Bálint Zsigmond (Marosvásárhely), Veress Nándor (Csíkszereda), Erdély B. Előd (Székelyudvarhely), Kovács László Attila (Sepsiszentgyörgy), Márton Ildikó (Csíkszereda) és Miklós Csongor (Csíkmadaras).
Szervezők:
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Homoródalmás Polgármesteri Hivatala
... http://erdely.ma/ajanlo.php?id=133964&cim=homorodalmas_negy_evszaka_a_magyar_ ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Magyar iskolák mellett kampányolnak civilek a Felvidéken
Óriásplakátokkal kampányol az anyanyelvi oktatás és a gyerekek magyar tannyelvű oktatási intézménybe való beíratása mellett felvidéki magyar civilek egy csoportja Somorján.
A közelgő iskolai beíratások apropóján az utóbbi napokban több, „Nekünk TERMÉSZETES, hogy gyermekeink MAGYAR iskolába járnak! És neked?" feliratú óriásplakát is megjelent a csallóközi kisvárosban, ahol a civilek megpróbálják felhívni a figyelmet az anyanyelvi oktatás fontosságára.
A kezdeményezéshez négy helyi közismert személyiség – Nagy Myrtil néptáncos, György András református lelkész, Orosz Csaba olimpikon és Kovács Koppány, a Rómeó Vérzik zenekar frontembere – adta nevét és arcát, reményeik szerint nem hiába.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=133749&cim=magyar_iskolak_mellett_kampa ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Nyelvcsere jelenség
A közel 342 oldalas, kisbetűkkel szedett könyv a csángók lélekszámáról, nyelvi és nyelvhasználati problémáiról értekezik, igen értékes módon. Elemzi a magyar nyelvi kompetencia kérdését, különböző tényezők függvényében.
A könyv, térképpel együtt, a szerző nyelvészeti- etnográfiai tanulmányait, a moldvai csángók nyelvcsere jelenségével kapcsolatos esszéit tartalmazza.
A könyv Előszóból, 8 fejezetből és Összegezésből tevődik össze, melyben röviden összefoglalja a könyv tartalmát.
Az Előszóban a szerző tisztázza, milyen értelemben beszél a csángókról. Amint mondja, a moldovai csángó kifejezés Románia Moldva nevű ország részében élő, csaknem teljes romai katolikus népességét jelenti.
Ennek a kisebbségnek legnagyobb része magyar eredetű, amely Moldvába különböző történelmi korszakokban XIII- XIV. században, illetve a XVIII. században telepedett be.
Nagyszámú nyelvészeti, etnográfiai, történelmi kutatás létezik a kérdéssel kapcsolatban. De amint kiderül, A moldvai csángók bibliográfiája-című írásból a tanulmányok legnagyobb részét magyar nyelven írták. Kevés a román vagy más nyelven megjelent tanulmány. Ezt a hiányosságot akarja csökkenteni a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, amikor angolul adott ki két könyvet a moldvai csángókról, az egyik Tánczos Vilmos „Language Shift among the Moldavian Csángós” című könyve.
A szerző azt akarja, hogy ne csak a magyar közösség, hanem a nemzetközi szakirodalom is gazdagodjon a csángók életével, szokásvilágával és sajátos egyedi kultúrájával.
A moldvai csángókkal kapcsolatban különböző álláspontok léteznek, léteztek. Ezeket az álláspontokat sorjázza.
... http://erdely.ma/kultura.php?id=133401&cim=nyelvcsere_jelenseg |
|
| Rendes Kis |
|
 A csukott ajkak népe!
... Az évek során a részvételi arány rohamosan csökkent a magyarság körében. Csak egy elszomorító adat: 1990-ben még 991601 ezer ember szavazatot az akkori egyetlen magyar pártra, az RMDSZ-re, 2000-ben már csak 736683 volt a leadott voksok száma, a mostani választáson a két magyar párt összesen 428611 voksot tudott begyűjteni. 22 év alatt a felét sem érjük el a voksok számának….hol leszünk a következő 22évben?
Igen, mindenki ki van ábrándulva, igen mindenkinek szúrja a szemét az RMDSZ tehetetlen és eredmények nélküli politizálása, és azt is elfogadom, hogy a két párt eredménytelen megegyezés nélküli politikájából elege van az erdélyi magyarságnak.
Azonban ez nem lehet kifogás a távolmaradásra. A választásokon való részvétel ad erőt, szót, lételemet és értéket a romániai magyarságnak, legalábbis demokratikus úton. Csak azzal a tudattal, hogy kellő számmal ott ülnek a magyar honatyák és mégis valamilyen formában képviselve vagyon a magyarság ezen része. Mert ha ez sincs már meg, akkor mi alapján emelünk szót az autonómiáért? Hogyan szeretnénk magyar nyelvű orvosi egyetemet Marosvásárhelyre? Miért háborodunk fel, ha a Mikó Kollégiumot be akarják zárni vagy csak egyszerűen leváltják az összes magyar prefektust Székelyföldön? Hiszen nem mentünk el szavazni, csak otthonról kanapéforradalmárként verjük az asztalt vagy épp (az erdélyi fiatalság igen komoly hányada) valahol „Nyugaton” szemléli a legnagyobb ignoranciával a helyzetet. Ha meg gond van, maximum indítunk néhány aláírásgyűjtő akciót, megosztjuk a közösségi portálokon a problémát, tudatva a többiekkel mi mennyire kötődünk még a véreinkhez, bennünk mekkora hazafiasság, regionális tudat dolgozik, de amikor tényleg cselekvésre lenne szükség, akkor az már elmarad…az urnákig nem tudunk már elsétálni. Büszkeségünk és a folyamatos kesergésünk pedig tovább tart. Néhányan még futnak az EU-hoz vagy épp az Anyaországhoz, hogy segítsenek. Ők meg nem tudnak mit tenni…akkor legalább lesz kire mutogatni…
Reményik Sándor örökérvényű sorai jutnak most eszembe:
„A csukott ajkak éle összeért,
Többé nem kérdezik: miért, miért?
Csókra nem vágynak, szitokra nem nyílnak,
A szó, mint hegye ki nem röppent nyílnak
Ott belül maradt, odabenntörött
S ül az ajkakon valami örök...
Valami nagy-nagy mosolygó fehérség.”
Drága Barátaim, ez most a helyzet, a „csukott ajkak” országa lett Erdély, egy nagy „fehérség”…messze vagyunk mindentől, mint Makó Jeruzsálemtől. Se képviselet, se autonómia, semmi az elmúlt 22év terveiből csak fogyó, kivándorló, megalázott és – ami a legszörnyűbb – reményvesztett erdélyi magyarság. Ez elsősorban a politikai elit „érdeme”, de ha az erdélyi magyarság nem adja le a voksait, akkor nem is lesz jogunk verni a pultot…de legalább legyen még mire könyökölnünk…
Török Márton
Budapest
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=133418&cim=a_csukott_ajkak_nepe |
|
|
|