| Téma: Magyar identitás |
|
| onogur |
|
"Noha a kormány tartózkodik attól, hogy etnikai konfliktusokat szítson, Codrin Munteanu beiktatásának pillanatától fogva azzal foglalatoskodik, hogy hergelje a székelyeket. Teszi ezt ahelyett, hogy fejlesztésekben, projektekben gondolkodjon, miközben egy rajzszeget sem hozott a megyébe"
http://itthon.transindex.ro/?hir=30958 |
|
| Rendes Kis |
|
 Kettős mércével mérik a magyar nyelvhasználatot?
A Sepsiszentgyörgyi köztereken és intézményeken elhelyezett kétnyelvű táblák ügyének rendezését sürgeti a háromszéki prefektus. Codrin Munteanu rámutatott, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat még nem tett eleget a brassói táblabíróság végleges ítéletének, miszerint minden kétnyelvű táblán a román nyelvű feliratnak kell első helyen szerepelnie.
Hasonlóképpen kell eljárni a városban kihelyezett háromnyelvű – magyar, román és angol – turisztikai útmutatók, de az utca névtáblák esetében is. A bírósági ítélet szerint az önkormányzatnak a parkoló automaták és parkoló cédulák esetében is a román nyelvet kell megadnia elsőként.
,,, http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=134042&cim=kettos_mercevel_merik_a_magyar_ ...
(Ezt a hírt nem találtam a minap, de szerencsére újra föltették ...) |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Magyar Kultúra Napja: író-olvasó találkozó a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A fennállásának huszadik esztendejét ünneplő Pallas-Akadémia Könyvkiadó új kiadványait mutatják be a szerzők jelenlétében 2013. január 18-án, pénteken 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az író-olvasó találkozót a Magyar Kultúra Napja alkalmával, Hargita Megye Tanácsa Hon a hazában című rendezvénysorozatának részeként szervezik. Kopacz Katalin könyvtárigazgató házigazdai minőségben köszönti a vendégeket.
... http://erdely.ma/ajanlo.php?id=134077&cim=magyar_kultura_napja_iro_olvaso_tal ... |
|
|
|
| mackó |
|
Idézet:
A magyar nyelv - Csupa H-val
Helgám!
Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel, Heyne honában, Hannoverben, Hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért Hans Herbertet.
Hetedikén hétfőn hárman Hédivel, Hugóval, (Holland házaspár) Hágából, Helsinkibe hajóztunk. Hédi horgolt hímzett.
Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott, hogy Horatiusnak hódoljon. Hajósaink hevenyészett hálóval horoggal hitvány heringet halásztak. Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították, halászcsónakként himbálták, hányták Herkulesünket. Helsinki hídjai, hétemeletes házai, hatalmas hengerműve, hőerőművei hatásosak. Harisnyagyárai, húsüzemei hetedhét határban híresek. Huszonharmadikán hangversenyen Händel, Haydn, Hubai hegedűversenyét hallgattuk.
Hébe-hóba hülyéskedtünk, hotelünk halljában huncutkodtunk, hatásos históriákkal hárijánoskodtunk.
Havazik Helsinkiben. Hó hull háztetőkre, hidakra, halpiacokra.
Hódprémet, hócipőt, halinacsizmát hordanak. Hómunkásaik helytállását három havilap hirdeti.
Hannoiból háborús híreket hoznak, heves harcokról, holnapi hidrogénbombákról.
Harctereken háborútól, himlőtől, hastifusztól, hepatitisztől hullanak hajszolt halandók.
Hőmérőnk higanyszála hajnalban húszig húzodik.
Háromnegyed hétkor hosszan hangzik Helsinki harangszava.Hiva, huomenta! (jó reggelt)
Hallani helyenként. Hotelünk hangulatos, hanem hálószobáink huzatosak hidegek.
Helységeiben hintaszékek, heverők háziszőttesekkel.
Heveny hörgő huruthoz hamar hozzájutottam, hevertem huzamosan. Hotelbéli hálótársaink hűvösek, hozzánk. Hugó hajnali háromkor horkol helytelenkedik, hangulatuk haragosra hanyatlik.
Hideg hétköznapokon ha hétkor holdfénynél hólabdázunk, hokizunk, helsinkiek helyeslő huj huj haját hallgatjuk. Hétvégi hóbortunk hógolyózás.
Hokizás helyett hol huszonegyezéssel, hol hubertusz hörpintgetésével hevülünk, hűségünket holtig halasszuk.
Hédi Helsinki hölgyekkel hímző hobbijának hódol.Holnapra helikopterrel Hamenlinába hívnak Hejkéék. Harmincezres helység, hazai hatvanunkhoz hasonlít.
Hadtörténész haveromnál, Hejkééknél hálok. Hiába hagytalak Helgám Hegyeshalomnál, harmatarcod, hattyúnyakad,hollóhajad, hazaszólít Hejkéék honából. Hazahív Hungária!
Hosszú hontalanságomból, húsvétra hazaérkezem hozzátok Hevesbe.
Hermelinbunda hízelegne hiúságodnak ha hozzáférhető?
Hajnalkának helyes hósapkát, Hubának hullámvasútat helyeztem hátizsákomba, Hugónak homokozójátékot, horgászfelszerelést hozok.
Hármótok híján honvágyam hétről-hétre hatalmasodik. Hiszem, hogy húsvétkor hiánytalanul helyreáll harmónikus házasságunk, Hevesben, házunkban húsvétolhatunk.
Helsinkiben halak havának huszonhetedikén
Hű Henriked
|
|
| Rendes Kis |
|
 Homoródalmás négy évszaka a Magyar Kultúra Napján
A Hargita Megyei Kulturális Központ szeretettel meghív mindenkit 2013. január 17-én, csütörtökön 17 órától a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett fotókiállításra a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermébe. A kiállítást megnyitja Ferencz Angéla társadalomkutató, közreműködik a Heveder Együttes és Sorbán Enikő homoródalmási népdalénekesnő.
Kiállító fotográfusok: Ádám Gyula (Csíkszereda), Haris László (Budapest), Katkó Tamás (Budapest), Arany Ferenc (Nagyszeben), Both Gyula (Marosvásárhely), Bálint Zsigmond (Marosvásárhely), Veress Nándor (Csíkszereda), Erdély B. Előd (Székelyudvarhely), Kovács László Attila (Sepsiszentgyörgy), Márton Ildikó (Csíkszereda) és Miklós Csongor (Csíkmadaras).
Szervezők:
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Homoródalmás Polgármesteri Hivatala
... http://erdely.ma/ajanlo.php?id=133964&cim=homorodalmas_negy_evszaka_a_magyar_ ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Magyar iskolák mellett kampányolnak civilek a Felvidéken
Óriásplakátokkal kampányol az anyanyelvi oktatás és a gyerekek magyar tannyelvű oktatási intézménybe való beíratása mellett felvidéki magyar civilek egy csoportja Somorján.
A közelgő iskolai beíratások apropóján az utóbbi napokban több, „Nekünk TERMÉSZETES, hogy gyermekeink MAGYAR iskolába járnak! És neked?" feliratú óriásplakát is megjelent a csallóközi kisvárosban, ahol a civilek megpróbálják felhívni a figyelmet az anyanyelvi oktatás fontosságára.
A kezdeményezéshez négy helyi közismert személyiség – Nagy Myrtil néptáncos, György András református lelkész, Orosz Csaba olimpikon és Kovács Koppány, a Rómeó Vérzik zenekar frontembere – adta nevét és arcát, reményeik szerint nem hiába.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=133749&cim=magyar_iskolak_mellett_kampa ... |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Nyelvcsere jelenség
A közel 342 oldalas, kisbetűkkel szedett könyv a csángók lélekszámáról, nyelvi és nyelvhasználati problémáiról értekezik, igen értékes módon. Elemzi a magyar nyelvi kompetencia kérdését, különböző tényezők függvényében.
A könyv, térképpel együtt, a szerző nyelvészeti- etnográfiai tanulmányait, a moldvai csángók nyelvcsere jelenségével kapcsolatos esszéit tartalmazza.
A könyv Előszóból, 8 fejezetből és Összegezésből tevődik össze, melyben röviden összefoglalja a könyv tartalmát.
Az Előszóban a szerző tisztázza, milyen értelemben beszél a csángókról. Amint mondja, a moldovai csángó kifejezés Románia Moldva nevű ország részében élő, csaknem teljes romai katolikus népességét jelenti.
Ennek a kisebbségnek legnagyobb része magyar eredetű, amely Moldvába különböző történelmi korszakokban XIII- XIV. században, illetve a XVIII. században telepedett be.
Nagyszámú nyelvészeti, etnográfiai, történelmi kutatás létezik a kérdéssel kapcsolatban. De amint kiderül, A moldvai csángók bibliográfiája-című írásból a tanulmányok legnagyobb részét magyar nyelven írták. Kevés a román vagy más nyelven megjelent tanulmány. Ezt a hiányosságot akarja csökkenteni a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, amikor angolul adott ki két könyvet a moldvai csángókról, az egyik Tánczos Vilmos „Language Shift among the Moldavian Csángós” című könyve.
A szerző azt akarja, hogy ne csak a magyar közösség, hanem a nemzetközi szakirodalom is gazdagodjon a csángók életével, szokásvilágával és sajátos egyedi kultúrájával.
A moldvai csángókkal kapcsolatban különböző álláspontok léteznek, léteztek. Ezeket az álláspontokat sorjázza.
... http://erdely.ma/kultura.php?id=133401&cim=nyelvcsere_jelenseg |
|
| Rendes Kis |
|
 A csukott ajkak népe!
... Az évek során a részvételi arány rohamosan csökkent a magyarság körében. Csak egy elszomorító adat: 1990-ben még 991601 ezer ember szavazatot az akkori egyetlen magyar pártra, az RMDSZ-re, 2000-ben már csak 736683 volt a leadott voksok száma, a mostani választáson a két magyar párt összesen 428611 voksot tudott begyűjteni. 22 év alatt a felét sem érjük el a voksok számának….hol leszünk a következő 22évben?
Igen, mindenki ki van ábrándulva, igen mindenkinek szúrja a szemét az RMDSZ tehetetlen és eredmények nélküli politizálása, és azt is elfogadom, hogy a két párt eredménytelen megegyezés nélküli politikájából elege van az erdélyi magyarságnak.
Azonban ez nem lehet kifogás a távolmaradásra. A választásokon való részvétel ad erőt, szót, lételemet és értéket a romániai magyarságnak, legalábbis demokratikus úton. Csak azzal a tudattal, hogy kellő számmal ott ülnek a magyar honatyák és mégis valamilyen formában képviselve vagyon a magyarság ezen része. Mert ha ez sincs már meg, akkor mi alapján emelünk szót az autonómiáért? Hogyan szeretnénk magyar nyelvű orvosi egyetemet Marosvásárhelyre? Miért háborodunk fel, ha a Mikó Kollégiumot be akarják zárni vagy csak egyszerűen leváltják az összes magyar prefektust Székelyföldön? Hiszen nem mentünk el szavazni, csak otthonról kanapéforradalmárként verjük az asztalt vagy épp (az erdélyi fiatalság igen komoly hányada) valahol „Nyugaton” szemléli a legnagyobb ignoranciával a helyzetet. Ha meg gond van, maximum indítunk néhány aláírásgyűjtő akciót, megosztjuk a közösségi portálokon a problémát, tudatva a többiekkel mi mennyire kötődünk még a véreinkhez, bennünk mekkora hazafiasság, regionális tudat dolgozik, de amikor tényleg cselekvésre lenne szükség, akkor az már elmarad…az urnákig nem tudunk már elsétálni. Büszkeségünk és a folyamatos kesergésünk pedig tovább tart. Néhányan még futnak az EU-hoz vagy épp az Anyaországhoz, hogy segítsenek. Ők meg nem tudnak mit tenni…akkor legalább lesz kire mutogatni…
Reményik Sándor örökérvényű sorai jutnak most eszembe:
„A csukott ajkak éle összeért,
Többé nem kérdezik: miért, miért?
Csókra nem vágynak, szitokra nem nyílnak,
A szó, mint hegye ki nem röppent nyílnak
Ott belül maradt, odabenntörött
S ül az ajkakon valami örök...
Valami nagy-nagy mosolygó fehérség.”
Drága Barátaim, ez most a helyzet, a „csukott ajkak” országa lett Erdély, egy nagy „fehérség”…messze vagyunk mindentől, mint Makó Jeruzsálemtől. Se képviselet, se autonómia, semmi az elmúlt 22év terveiből csak fogyó, kivándorló, megalázott és – ami a legszörnyűbb – reményvesztett erdélyi magyarság. Ez elsősorban a politikai elit „érdeme”, de ha az erdélyi magyarság nem adja le a voksait, akkor nem is lesz jogunk verni a pultot…de legalább legyen még mire könyökölnünk…
Török Márton
Budapest
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=133418&cim=a_csukott_ajkak_nepe |
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Tőkés László szerint le kellene mondaniuk az RMDSZ vezetőinek
Tőkés László szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőinek egyetlen demokratikus lehetőségük maradt a Szociálliberális Unió (USL) vezetőivel kötött titkos megállapodás ismertté válása után, mégpedig az, hogy „hogy tisztségükről feltétel nélkül, azonnal lemondjanak".
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét betöltő európai parlamenti (EP) képviselő az MTI-hez eljuttatott csütörtöki nyilatkozatában nyilvánvalónak találta, hogy „a titkos megállapodás a román néppárti, illetve a magyar nemzeti ellenzék ellenében köttetett".
Tőkés László arra emlékeztetett, hogy míg az európai néppárti tagsággal rendelkező RMDSZ a néppárt bukaresti kongresszusának a szervezője volt, a szövetség „aktív módon kivette a részét" a néppárti kötődésű államfő „megbuktatására irányuló puccskísérletből", és „bűnpártoló módon asszisztált a demokratikus állami intézmények bevételét célzó balliberális villámháborúhoz".
Az EP-képviselő visszásnak tekintette, hogy az RMDSZ a választási kampányban úgy állította be, mintha „a román többséggel szembeni küzdelme indokolná az erdélyi magyarság képviseletének kisajátítását". Egyfajta „románellenes retorikával riogatta a magyarságot, azt állítván, hogy aki nem az RMDSZ-re voksol – az az ellenséges román pártokra szavaz".
Tőkés László úgy vélte, az RMDSZ vezetőinek a lemondása beindíthatná a szövetségen belül a tisztulás folyamatát, és megnyithatná a magyar pártok és szervezetek közötti párbeszéd útját.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=132663&cim=tokes_laszlo_szerint_le_kellene ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Ismét magyar állampolgár lett a 92 éves Ervin atya – VIDEÓ
92 évesen kapta meg a magyar állampolgárságot a gyergyószárhegyi ferences kolostor házfőnöke, Ferencz Ervin atya.
A securitate börtöneit is megjárt szerzetes már több mint 70 éve szolgálja a ferences rendet, életútjának elismeréseként a Magyar Köztársaság tiszti keresztrendjével is kitüntették.
Az eskütételi ceremónia után Magyarország csíkszeredai főkonzulja ajándékkal lepte meg a szerzetest, aki szerint a magyar állampolgárság nagy megtiszteltetés, de ugyanakkor felelősséget is jelent számára.
Zsigmond Barna Pál főkonzul szerint Ervin atya helyállása példakép kell legyen minden magyar számára.
Ervin atya azt vallja: az első állampolgárságot az édesanyjától, a másodikat a nagyhatalmaktól, a harmadikat pedig az anyaországtól kapta.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=132781&cim=ismet_magyar_allampolgar_lett_a ... |
|
| Rendes Kis |
|
.. „Fogadjuk meg itt és most közösen, hogy nem adjuk meg magunkat, hogy küzdeni fogunk igazunkért, Dél-Szlovákia felzárkóztatásáért és a magyarság megmaradásáért. Meggyőződésem, hogy közösen sikerülni fog” – zárta elnöki beszédét Berényi József.
Berényi József: nem adjuk meg magunkat!
www.hirek.sk
Az elmúlt két évben prioritást jelentett az MKP számára a magyar nemzeti közösség nyelvi, gazdasági és egyéb jogaiért folytatott küzdelem. A párt megújulva szerinte http://www.hirek.sk/belfold/20121208132132/Berenyi-Jozsef-nem-adjuk-meg-magun ... |
|
| Rendes Kis |
|
Megfélemlít a prefektus – „Nekiment” Munteanunak Tamás Sándor
Behívatta és megfenyegette a prefektus azt a vállalkozót, akivel az RMDSZ szerződést kötött a SIC táblára – állítja Tamás Sándor. A megyei tanács elnöke szerint miután a brassói vállalkozó nem volt hajlandó elállni a szerződéstől, Codrin Munteanu az adóhivatalt küldte a nyakára.
Tamás Sándor azt állítja, a prefektus rá akarta bírni a vállalkozót, hogy bontsa fel a szerződést, de az nem volt hajlandó. Erre Codrin Munteanu „elmesélte”, hogy egy ilyen kérés elutasításáért Franciaországban bezárhatnák a céget, de a vállalkozó nem „hatódott meg”. Erre aztán – Tamás szerint nem véletlenül – a Brassó megyei adóhivatal jelent meg az illető cégnél.
– Még rendeltünk tízezer SIC matricát és ezer székely zászlót, hogy a prefektus lássa: nem lehet adminisztratív döntésekkel az emberek szívéből kitörölni az érzéseket – mondta Tamás Sándor.
A megyei tanács elnöke szerint Munteanu májustól 18 pert indított a helyi közigazgatási egységek ellen, csupán szimbólum-ügyben. Többek között a megyezászlót is megtámadta, mondván, Romániában a közigazgatási egységeknek nem lehet zászlójuk.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=131774&cim=megfelemlit_a_prefektus_nekimen ... |
|
| Rendes Kis |
|
Tőkés: az egységes nemzetállam kizáró jellegű és sértő fogalom a magyar közösség számára
A Marosvásárhelyen tartott keddi sajtótájékoztatón, amelyen az Erdélyi Magyar Néppárt „erkölcsi támogatójaként” mutatták be Tőkés László EP-képviselőt, az EMNT elnökét, a sajtó képviselői arról kérdezték: egyetért-e az RMDSZ azon állításával, hogy „a nemzetállam” elévült fogalom?
Tőkés azt válaszolta: „Az világos, hogy Románia nem egységes nemzetállam, mivel nem csak románok élnek ebben az országban. Ez kizáró jellegű és sértő fogalom a magyar közösség számára” – fejtette ki.
Arra a kérdésre, hogy az önrendelkezés elve, melynek alapján az EMNP Románia föderalizálását, illetve a Székelyföld autonómiáját kéri, nem elévült fogalom-e, Tőkés nemmel válaszolt.
„Az önrendelkezés eszméje nemzetközi demokratikus elv. Még a románok is, 1918-ban ezen eszme alapján szavazták meg a Romániához való csatlakozást. Azonban azt ne feledjék el, hogy a magyarokat erről nem kérdezték meg” – mondta Tőkés.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=131760 |
|
| Rendes Kis |
|
Magyarok a nagyvilágban: Az összetartozás példája
Bécsben él egy maroknyi magyar emigráns, akik még emlékeznek arra, mit jelent menekültnek, nélkülözőnek lenni. Olyanok, „akik maguk is, mások segítségét megtapasztalva, tudják mit jelent földönfutóként a semmiből új életet kezdeni és nem felejtették még el, hogy az ilyen kapott segítség egy egész életre szóló erkölcsi tartozás, amit minden adandó alkalommal törleszteni illik” – vallják az egykori menekültek támogatókat kereső levelükben.
A bécsi székhelyú Lakos Alapítvány 1999-es megalakulása óta segíti a szociálisan rászoruló, szülőföldjükön kisebbségben élő magyar diákok továbbtanulását. Az alapítvány névadója, Ft. Lakos Endre atya az 1950-es évek végétől szolgált Bécsben egyetemi lelkészként, példaértékű életét hagyva örökségül egykori „tanítványaira”.
Lakos atyát az 1956-os forradalom szabadította ki magyarországi börtönéből, ahová tiltott hitoktatásért zárták. Ausztriába menekülve megkezdte az emigráns magyar közösség pasztorálását. Ő maga rendkívül szegény körülmények között élt, de a szűkös körülmények között is mindig megtalálta a módját a rászorulók segítésének: ha kellett egy szelet margarinos kenyérrel, amit egy függönnyel leválasztott „konyhában" kenhettek maguknak az éhes diákok.
Nappalija a diákok találkozóhelyévé vált, itt tartotta az Exul Familia (56-os bécsi római katolikus menekült diákok köre) a megbeszéléseket, előadásokat és sakkpartikat. A kommunista diktatúra börtöneiben szerzett betegségei és több agyvérzés után nyugdíjazták. 1969-ben, 50 éves korában koldusszegényen halt meg. Temetésére zsúfolásig megtelt az ottakringi temető főravatalozója.
A lelkész halálának 30. évfordulóján tartott megemlékezéskor az összegyűlt volt diákok létrehozták a Lakos Alapítványt. Az elsősorban a kárpátaljai magyar diákok támogatását célul kitűző ösztöndíjprogramról Szemerédi Tibort, az alapítványi ösztöndíj bizottság vezetőjét kérdezem: http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=131736 |
|
| Rendes Kis |
|
 Értünk mikor fognak tüntetni ilyen lelkesen?
... Ha nem veszik túlságosan rossz néven, megismertetem önökkel is kételyeimet:
- „Nincs cigányozás, zsidózás!”- Jelentette ki nagyon helyesen a szónok.- De Erdélyben lehet, „bozgorozás” és másféle szidás percenként, és nem minden két évben egyszer és egyetlen embertől! Igaz, ezt nem mondta a beszélő, de nem is volt még ennek okáért tüntetés!
- „Népirtás”, volt Erdélyben is, Vajdaságon is és azt hiszem, minden leszakadt részen, ezeken, a helyeken azután is folyik a gyűlöletre való uszítás egészen napjainkig! És nem tüntetnek érte!
- „Az élet mindenkié, aki megszületett erre a világra!”- Micsoda gyönyörű kijelentés? De a határon kívüli magyarokkal mindent elkövetnek, hogy megkeserítsék életüket az utódállamok tehetségtelen soviniszta politikusai! Mária Hedviget véresre pofozták, most elmegyógyintézetbe akarják őt zárni! És nem tüntetnek érte!
- „Nem engedünk a gyűlöletnek!” A román média és politikum ennek ellenkezőjére építi karrierjét, Kormányt döntenek meg soviniszta retorika alkalmazásával, ugyanezzel kábítják az egyszerű emberek agyát. És nem tüntet érte senki!
- „Itt az ideje, hogy reagáljunk a cigány és zsidógyűlöletre!”- Nagyon helyes, ezt kel tenni! De mi lesz a magyargyűlölettel, az mehet, azt nem időszerű megállítani? A leszakadt részeken jobban dívik, mint a zsidógyűlölet uraim! Azért nem kel tüntetni?
- Mesterházy úr, önnek van már ellenszere a fasizmusra! Az elszakadt magyarság siralmas helyzetére van ellenszere? Mondjuk egy ön által összehívott tüntetés? De önök nem tüntetnek értünk, önök szocialisták nem arról híresek, hogy keblükre ölelik az elcsatolt testvéreiket. Vagy igen, ha értékesek volnánk, de mi csak nemzeti értékeinkkel rendelkezünk, amit önök inkább mellőznének.
Talán önt kellene karanténba zárni, mert egy ébredő országot próbál felforgatni, nem létező veszélyekkel riogatja a népet, miközben ön elfelejti, hogy az erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai, és vajdasági magyarok az ön hamis próféciája által megjósolt helyzetben vannak. Most önök azokért a kisebbségekért szállnak síkra, amelyek nincsenek veszélyben, mert az a kormány, akit önök minden igyekezetükkel meg akarnak buktatni, az a kormány elismerten demokratikus.
Befejezésül a szónok nagyszerű beszédéből idézek:
„Nem fogadhatjuk el, hogy Magyarország bármely polgárát csak azért, mert más felekezethez tartozik, vagy más nemzetiségből származik, más értékeket részesít előnybe, méltóságában megsértsék!”
Ukrajna betartotta-e, Románia, Szerbia, Szlovákia, úgy, mint Magyarország? Önök nem veszik észre, hogy ott harcolnak, ahol nincs ellenség! És olyanokért küzdenek, kik nincsenek veszélybe, és akikért harcolni kellene, azokat sorsukra hagyták! Mikor tüntetnek már értünk is egyszer? Igaz közöttünk nincsenek bankárok, de azért hosszútávon megérheti!
Sebők Mihály
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=131650&cim=ertunk_mikor_fognak_tuntetni ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Növekvő asszimilációs nyomás Felvidéken, remény mégis van – AUDIÓ
A Felvidéken annyira erős az ottani magyarságra nehezedő asszimilációs nyomás, hogy a magyar szülők egy része nem meri magyar iskolába beíratni gyermekét.
A Rákóczi Szövetség többféle módon bátorítja Balassi, Rákóczi, Kármán József, Márai Sándor nyelvének megőrzésére a Dunától, az Ipolytól északra élő családokat.
Kossuth Rádió
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=131613&cim=novekvo_asszimilacios_n |
|
|