Téma: Számítógép (technika, nosztalgia, anekdoták, akármi) |
|
|
|
pandala |
|
Minden programban mindig van legalább még egy hiba!! Ne szaporítsuk!! )))) |
|
|
|
|
|
|
pandala |
|
Idézet: Az Intel bejelentette a világ legnagyobb neuromorfikus számítógépes rendszerét, a Hala Pointot. Az új-mexikói Sandia Nemzeti Laboratóriumban telepített számítógép az emberi agyat utánozza az információfeldolgozásban.
A vállalat szerint a Hala Point 50-szer gyorsabban dolgozza fel az információkat, és 100-szor kevesebb energiát használ, mint a hagyományos számítástechnikai rendszerek. Ezzel az Intel célja, hogy fenntarthatóbbá tegye a mesterséges intelligencia használatát. „A mai MI-modellek számítási költségei fenntarthatatlan ütemben emelkednek. Az iparágnak alapvetően új, méretezési megközelítésekre van szüksége”, mondta Mike Davies, az Intel Labs Neuromorphic Computing Lab igazgatója.
https://itbusiness.hu/technology/intel-neuromorfikus-szamitogep/
( + https://vectrix.hu/forum/?f=69&t=5&m=241 )
|
|
pandala |
|
" n.quantum computers do not face limitations of legacy quantum machines. Operated on traditional hardware (GPUs) at room temperature, there is almost no limitation in number of bits being calculated. Problems with millions of variables and constraints can be computed efficiently on a neuromorphic annealer. " |
|
|
pandala |
|
hümm
https://www.linkedin.com/pulse/neuromorphic-computing-irfan-azim-saherwardi-s ...
"Neuromorphic computing is an area of computing that draws inspiration from the structure and functioning of the human brain. The goal of neuromorphic computing is to design computer architectures and systems that mimic the parallel processing and energy efficiency of biological neural networks. Unlike traditional computers that rely on von Neumann architecture, where processing and memory are separate entities, neuromorphic computing aims to merge processing and memory functions, leading to more efficient and brain-like computation."
|
|
R.András |
|
„Mintha egy hályog hullott volna le a szememről. Megláttam, hogy csakis ez lehet az informatika jövője.” Így emlékezett vissza Steve Jobs, a Xerox PARC-ban neki tartott bemutatóra. Jobs azonnal megértette, hogy az a forradalmian új termék, amelyről mindig is álmodott, és amely valóban képes alapjaiban megváltoztatni az emberek számítógépekről kialakult gondolkodását, mind ott van a PARC-ban: a grafikus felhasználói felület, a bittérkép, az egér és még sok-sok egyéb innováció. Felfoghatatlannak tartotta, hogyan lehetséges az, hogy a Xerox nem hasznosította ezt a technológiát. „Egy aranybányán ültök” – jelentette ki a bemutató végén, és elhatározta, hogy az Apple megcsinál mindent, amit a Xerox elmulasztott. Közben a PARC is megpróbált előrukkolni egy új számítógéppel, amitől azt remélték, hogy a korábban hatalmas bukást hozó Alto után ez végre nagy siker lesz. Jobs és csapata aggódva várta a Xerox Star névre keresztelt gép megjelenését. Ha ugyanis a Xerox Star nem bukik el az Altóhoz hasonlóan, akkor ez a gép szimbolizálja majd mindazt az innovációt, ami meghatározza a számítástechnika fejlődésének útját, és a Jobsék által fejlesztett számítógépre csak úgy tekintenek majd, mint rossz utánzatra. Hatalmas megkönnyebbülés volt, amikor 1981-ben megjelent a Xerox Star, amely elődje útját követve bukott el. A fő problémája az volt, hogy a gép árának csökkentése érdekében nem megfelelő hardverrel látták el, és emiatt rendkívül lassú volt. Így aztán hiába tudott elképesztő dolgokat a grafikus felhasználói felület, nem volt ember, aki képes lett volna mindazt kivárni. A Xerox Star bukása új lendületet adott Jobsnak, aki izgatottságában teljesen megszállottjává vált a Lisa-névre keresztelt projektnek. Ez a megszállottság nem igazán kedvezett a fejlesztésnek, ezért Markkula és a cég formális vezetésével, de leginkább Jobs megregulázásával foglalkozó Mike Scott úgy döntöttek, hogy elveszik Jobstól a Lisa-projektet. Óriási csalódás volt ez Jobsnak, de hamarosan rátalált Jef Raskinnek egy, az Apple-ön belül mellékszálon futó projektjére. Raskin, akit a PARC-os eset óta néha csodált, néha pedig ki nem állhatott, az Apple-ön belül létrehozott egy kis csapatot, akikkel egy olcsó hordozható számítógépen kezdtek el dolgozni, amit Macintosh névre kereszteltek el. Jobs apránként átvette az irányítást Raskin csapattában, az eredetileg hordozhatóra tervezett Macintosht pedig elkezdte abba az irányba formálni, amilyennek a Lisát szerette volna látni. Szép lassan a Mac a Lisa konkurenciájává vált. Az átlagos művész másol, a zseni lop. Ezt, az egyesek szerint Picassótól származó mondást alkalmazta az Apple is. Jobsék nem egyszerűen lemásolták azt, amit a PARC-ban láttak, hanem újragondolták. Mindent teljesen az alapoktól terveztek meg újra, és rengeteg olyan dolgot építettek bele a rendszerükbe, amit a PARC-ban vagy bárhol máshol nem voltak képesek megvalósítani, vagy éppen Jobsék úgy emlékeztek rá, hogy igen, de valójában nem. Számos reménytelennek tűnő helyzeten segített továbblendülni az a tudat, hogy „ha a PARC-ban képesek voltak megcsinálni, akkor nekik is menni fog”. Csak évekkel később derült ki, hogy a PARC sohasem tudta megoldani ezeket a problémákat, és lenyűgözte őket, hogy az Apple képes volt rá. Az Apple II sikerének egyik oka az a táblázatkezelő program volt, amely egyfajta ős-Excelnek tekinthető, és amelyet egy bizonyos William Henry Gates III nevű úriember cége fejlesztett az Apple II számára. Jobsnak volt egy olyan rögeszméje, hogy a hardver és a szoftver szétválaszthatatlanul összefügg, így ezeket mindig egyben kell megtervezni, és a gép hardveréhez kell igazítani az azon futó programokat. William Henry Gates-nek vagy közismertebb nevén Bill Gates-nek nem voltak ilyen dogmái – és ezt semmi sem igazolja jobban, mint az, hogy elvállalta a megrendelést, és legyártotta a kért szoftvert Jobsnak. A Multiplan névre keresztelt táblázatkezelő nagyon tetszett az Apple II vásárlóinak, így Jobs a Mac esetében is szeretett volna különféle programokat rendelni Gates-től. Világosan látta ugyanis, ahhoz, hogy minél több számítógépet tudjon eladni, neki kell megmutatnia az embereknek, mennyi mindenre használhatók ezek a gépek, mert magától erre a legtöbb vevő nem képes rájönni. Mivel a Mac már grafikus felülettel rendelkezett – némi gyanakvással ugyan, de –, kénytelenek voltak beavatni Gates-t mindabba, amit a PARC-ban látottak alapján fejlesztettek. Maguk a PARC-beli fejlesztések persze Gates előtt sem számítottak már titoknak, ám most azt is láthatta, hogy miként csiszolták tökéletesre azokat az Apple-nél. Gates egy Word névre keresztelt szövegszerkesztőt, egy Excel nevű táblázatkezelőt és egy BASIC nevű programot ígért a Mac számára. A BASIC egyébként már egy akkor is régóta létező programozási nyelv volt, amelynek számos verziója ismert, és arra volt jó, hogy megkönnyítse az átjárást a különböző operációs rendszerek között. Jelentősége abban állt, hogy elősegítette különféle programok írását vagy adaptálását egy adott operációs rendszerre. Gates első nagy sikereit is egy BASIC-verziónak köszönheti, amit az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő Altair nevű hobbiszámítógépre írt. Ezeknek a sikereknek köszönhetően hozta létre Gates, általános iskolából ismert barátjával, Paul Allennel közösen szoftverekkel foglalkozó vállalkozását, amelyet Microsoft névre keresztelt. Jobsszal ellentétben Gates-nek nem voltak olyan elvei, hogy minden gépre külön kéne szabni az operációs rendszert, sőt éppen ellenkezőleg, arra alapozta vállalkozását, hogy ő lássa el szoftverekkel és operációs rendszerekkel a nagy számítógépgyártók gépeit. Az akkor legnagyobb és legbefolyásosabb számítógépgyártó, az IBM viszonylag későn ismerte föl, hogy új piac van születőben, és az átlagembereknek is lehet gépet eladni, nem csak a tudományos kutatóközpontoknak. 1981-ben hozták csak ki első ilyen gépüket, de operációs rendszerük még 1980 végén sem volt hozzá, ugyanis összerúgták a port addigi fejlesztőjükkel, a Digital Researchcsel. Ekkor keresték föl Bill Gates cégét, a Microsoftot, hogy csináljanak valamit. Gates sebtében próbált megoldást találni az IBM-nek, így 50 ezer dollárért megvásárolta egy seattle-i cég, a Seattle Computer QDOS névre keresztelt programját, és azt kezdték el a Microsoftnál barkácsolni. MS-DOS néven hozták forgalomba, és ezt az operációs rendszert kapták végül az IBM gépei. A vásárlók nem igazán lelkesedtek sem az IBM gépei, sem a rajtuk futó MS-DOS iránt, a gép drága volt, az MS-DOS pedig átlagos. Gates azonban jelentős fejlesztésekbe kezdett, és ennek, valamint az IBM kampányának köszönhetően 1984-re a felhasználók 80%-a ezt a rendszert használta, a Microsoft pedig, egy óriás hátán utazva ugyan, de megkezdte diadalútját… A történet folytatódik… ... www.facebook.com/mateking.hu/posts/pfbid02JJyy24iSEN5J4ceiP9ySSvhGGtomoWPCzhK ... |
|
|
|
pandala |
|
( valamé' nem olvasható, de lehet h csak átmenetieg .. ) |
|
|
|
|
|
|
|
|
R.András |
|
SalSetDefButton Syntax: bOk = SalSetDefButton ( hWndButton ) Description: Sets the default push button of a form window or dialog box. When this function returns, the default push button gets the focus only if the focus was on one of the push buttons before you called SalSetDefButton. Parameters: hWndButton Window Handle. The handle (or name) of the default push button. Return Value: bOk is TRUE if the function succeeds and FALSE if hWndButton is not a valid button. ... www.qrpbank.net/BACKUPEXE/SQLBase%20Server/Books/Funcref.pdf |
|
|