| Téma: Van-e a hangyának feneke? |
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Na de, hogyha mondjuk nincs neki,
akkor mondhatjuk azt rá hogy: feneketlen? ;-D
|
|
| Rendes Kis |
|
Igen, a tenger hidrológiai szempontból "nyelő": van befolyása, de nincs kifolyása.
De ezt a gondot föloldhatjuk úgy, hogy "nyelő" típusú objektumok feneke az, ahol a
kifolyásuk lehetne ! |
|
| mpd |
|
Hm-hm.
Az újszájúak esetében lehet mondani, hogy az ősszáj, illetve annak a környéke az a fenék.
Nade a tenger, vagy a kerámiaedény, az mostan ősszájú vagy újszájú?
Bakker, nehezebb fába vágtuk a fejszénket, mint a GUT. |
|
| mpd |
|
|
Hát....mondom én, nem egyszerű kérdés ez. |
|
| Rendes Kis |
|
Igen, szerintem is gondban volna a hangya, ha le kellene ülnie, mert kevésbé hajlik
a dereka, mint nekünk.
Bár, ez tulajdonképpen átvezet egy másik problémára: van-e a hangyának dereka ?
Viszont abból, hogy ha az ember nem ül, akkor NEM legalul van a feneke (a tengerrel
ilyesmi csak azért nem fordul elő, mert nem tud fölállni !), sőt, ha urambocsá az
ember hasonfexik, akkor LEGFÖLÜL van a feneke, kínálkozik egy olyan definíció, hogy
a test tápcsatornájának a betáplálástól legtávolabbi pontja (azért nem volna jó, ha
az ürítkezés pontjaként definiálnánk, mert a tenger ilyet sem tesz). |
|
| mpd |
|
Visszatérve a rendeskis-i megközelítésre. Ha a tenger analógiájából indulunk ki, akkor a "legalsó" részt jelenti a fenék.
Ellenben, az embernek nyilvánvalóan VAN feneke, és az csak akkor a legalsó testrész, ha ülünk. Tehát, ha a hangya leül, akkor a legalsó pontja a feneke. De mi van, ha nem ül le sohase?! |
|
| mpd |
|
És, ha biológiailag közelítenénk meg a kérdést? És a tápcsatorna utolsó szakaszát rejtő testtájat tekintenénk "fenék"-nek? Persze akkor a kloaka is egyfajta fenék-alkatrész.
Vagy itt van az iparművészeti megközelítés. Ugyebár a fazéknak, bögrének is van feneke. Viszont ez meg már átvezet a szexuálpszichológiába, ha azt mondom: a köcsögnek is van feneke!
Összetett, bonyolult kérdéskör ez. |
|
| mpd |
|
|
Továbbá mennyi monszunpótlékot kap egy házmester Indokínában, és miért mondogatják a flamingóföldi guzurmánok, hogy "öreg csibésznek sötét a város" |
|
| Rendes Kis |
|
A tengernek van feneke, a hegyeknek nincsen.
Az a különbség, hogy a hegy a földhöz van tapadva.
A hangya nincs a földhöz tapadva, tehát neki van.
Már csak az a kérdés, hogy az a legalsó vagy a leghátsó pontja-e ? |
|
| mpd |
|
A Polfizika Atyja már megközelítette ezt a témakört a Másodfajú Démon c. novellájában:
mekkora a kukuruc nevű kismadár csőre, melynek motívumával a maruláj nép vabendi őskultúrája idején az égetett kerámiákat díszítették, milyen ízű a tengeri moszat a Fulladjbele-óceánban, és milyen illatú a Iullabáj virág, amelyet az ómalfandi vadászok a hajnali körvadászaton mentéjükre tűztek, és hogyan kell ikozaédert szerkeszteni, és ki volt Fafuciusznak, a buvácok balkezes nádorjának házi ékszerésze, hány filatelisztikai folyóirat jelenik majd meg a hétezer-hatszáztizenkettedik évben Miafranciábán, és hová temették a szépséges Darázsderék Kebelillát, akit részegen megfojtott egy bizonyos Huli Gános, és miért játékos a macskacápa a fekete tengerekben, és melyik lénynek van a világmindenségben a legkékebb kancsal szeme, miért nem esznek mohát a sárkánytarajos bolhák, és milyen szabálytalanságért ítélnek büntetőrúgást a sundabunda játékban, és hány szem kavicsból állt az a kupac, amelybe Gácsérfalvi Titusz dühében belerúgott, miután megcsúszott, és hasra vágódott a bumbumfalvi országút nyolcadik kilométerénél, a Zsémbes Kísértetek völgyében |
|
| mpd |
|
....és más sorskérdések.
Kideríthetnénk például, miért mondjuk, hogy "garázst" és "darazsat", ahelyett a páros helyett, hogy garazsat és darázst.
Esetleg megtudhatjuk, mi a különbség a sárga barack és a bárga sarack között. |
|
|