19:04:01
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 
   » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció   
 
 » méhes Fórum+  » Társalgó
Téma: Tudtátok?
jojoba
Olvasta: 3 | Válasz | 2020. december 02. 22:56 | Sorszám: 7
Idézet:
A videó nem áll rendelkezésre
Ez a videó Studiocanal anyagát tartalmazza, aki szerzői jogi okok miatt letiltotta országodban.


Most akkor hülye maradok!
Felkesz Deneverr
Olvasta: 9 | Válasz | 2017. szeptember 19. 01:14 | Sorszám: 6
https://www.youtube.com/watch?v=wyIC-_eHSS0
The Doors - The End
Felkesz Deneverr
Olvasta: 8 | Válasz | 2016. december 06. 07:57 | Sorszám: 5
Ejha, ez lenyűgöző!
gajo
Olvasta: 9 | Válasz | 2016. december 05. 22:25 | Sorszám: 4
nyűg:
lószőrből, csepüből vagy a kettő keverékéből font, ritkán vesszőből vagy szíjból készített, 45–50 cm hosszú kötél a végén hurokkal és pecekkel. A nyűggel a lovak két első lábát a csűdnél szokták összekötni mozgásgátlás céljából. Sok helyen az állat kötőfékjével kötik össze a lábát. A pusztai méneseknél többnyire nem használják, az igázott lovakat rendszerint munka után és éjjel lenyűgözve legeltetik; ez a lassú mozgásban, a legelésben nem akadályozza. A nyűg a lovaskatonaság felszerelési tárgyaihoz is hozzátartozott, ezt azonban → béklyónak nevezték. A nyűgöt a múlt század második felétől a kulcsos békó váltotta fel. A sztyeppi nomád népek, pl. a baskírok, a kirgizek és a mongolok ugyancsak a hátaslovak elkóborlását akadályozzák meg a nyűggel, ill. ott is az éjjeli legeltetés eszköze. – Irod. Magyar Kázmér: A békó (Népr. Ért., 1914); Tagán Galimdsán: A legelő és legeltetési rendszer a baskíroknál (Ethn., 1937); Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. I. A ló és ökör igázása a XVIII–XIX. században (Ethn., 1965).

Nyűg (Átány, Heves m.)
Szabadfalvi József
/Magyar néprajzi lexikon/


tótumfaktum
Olvasta: 10 | Válasz | 2016. november 18. 13:04 | Sorszám: 3
Idézet:
100 milliárdnyi ételt dobnak ki évente a magyar családok
MTI
november 18., péntek 12:20

Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente. Ebből mintegy 400 000 tonna a háztartásokban.

Magyarországon a háztartások évente mintegy 100 milliárd forint értékű fel nem használt, el nem fogyasztott élelmiszert dobnak ki – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára pénteken Budapesten egy szakmai konferencián.

Zsigó Róbert, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül elnevezésű szemléletformáló programjának nyitórendezvényén közölte: az uniós becslések alapján Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente. Ennek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban. ....

mamácska
Olvasta: 9 | Válasz | 2015. október 07. 13:20 | Sorszám: 2
http://palyazatfigyelo.info/2015/10/04/evi-36-ezer-forintos-juttatas-jar-a-cu ...
Felkesz Deneverr
Olvasta: 8 | Válasz | 2015. október 01. 12:09 | Sorszám: 1
A növekedés gyorsulásának üteme, bár csökkenő lassulással, de erőteljesen fokozódik!!
jojoba
Olvasta: 8 | Válasz | 2014. szeptember 28. 21:31 | Sorszám: 0
Ezt tudtátok?
Én nem, pedig sokat olvastam Brazíliáról.

"Hasonló problémát vet fel egy másik hipotézis is,
mely szerint a mai
Buenos Aires partjaihoz 1520-ban érkező Magellán-expedíció Concepción nevű
hajójának tűzmestere egy Varga János nevű magyar volt, ugyanis a Varga
családnév a Garayhoz hasonlóan szintén nagyon gyakori volt a spanyol
nyelvterületen. Az utóbbi elmélet kapcsán azonban fontos elmondanunk azt is,
hogy a feltételezés nem csupán a családnév magyar hangzásán alapul, hanem
azon a valószerű tényen is, hogy a Magellán-expedíció egyik fő mecénása a
magyar származású Maximilianus Transylvanus volt.

Ráadásul nem sokkal később egy német zsoldos, Hans Staden, második dél-
amerikai útja után, 1557-ben, az Amazonas és a Ríode la Plata folyók ölelte
vidékről közölt térképén a La húngara elnevezést használta a mai Brazília
legnagyobb beltengerének jelölésére.

Később a spanyol gyarmatok részét
képező La húngara vidéke portugál fennhatóság alá került, a beltenger pedig a
Patos-laguna nevet kapta. Mindazonáltal a XIX. század végéig a köznyelv
megőrizte a területtel kapcsolatosan a Pequenha Hungría és az Hungría do
Brazil, azaz Kis Magyarország és Brazíliai Magyarország elnevezéseket
, amit
Brazíliában jártakor az 1848/49-es magyar emigráns,
Geőcze István is lejegyzett.

Tekintve, hogy Staden térképén más nemzettel kapcsolatos elnevezés
nem található, feltételezhető, hogy valamely felfedező, vagy a térséget is érintő
Magellán-expedíciót támogató, előbb említett Maximilianus Transylvanus iránti
tiszteletből keresztelték a lagúnát La húngarának."
Tovább ...
 
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...