Idézet:

---

„Mire fölnéztem, mögöttem porzott a víz, és hiába ejtettem tovább, már nem tudtam szél felöli oldalra áthúzni a lobogó, kaotikus bugyrot, vitte a szél kifelé. Nincs mese, le kell húzni szél alá, ami kockázatos, mert könnyen belemegy a vízbe. Félig lent volt, mikor rám tört 30 csomó és iszonyúan küzdöttem a vitorláért. Lerángattam a fedélzetre, de az kevés, onnét viszi, be kell alulra gyűrni valahogy. Feküdtem a vitorlán, hogy ne vigye el a szél, a fölső 5 méter nem jött le, valahol elakadt a felhúzó, a fedélzeti nyílás alattam és a vitorla alatt van. Valahogy félretúrtam magam is és a vitorla kupacot is, félig felnyitottam a fedelet és kezdtem begyűrni, amit tudtam. A C1 nem egy vékony, könnyű vitorla, irdatlan módon elakad mindenben, nehezen adja magát. Végül nem kevés víz társaságában lent volt az a rész, ami lent volt. Kibogoztam a felhúzót lerángattam a maradék hurkát, beszedtem a köteleket és lezártam a fedelet. Most ott van egy hasznavehetetlen kupacban az egész, de legalább megvan. Valamikor, ha gyenge szél lesz, megpróbálom úgy visszavarázsolni az árbocra, hogy húzás közben rendezem a vitorlát, föltekerem, amit tudok és kibogozom a középső részt, ahol jól magára zárt” – fejtette ki.

---