Téma: A Liget projekt |
|
R.András |
|
A világ legjobbjai közt a Liget Projekt A világ négy legjobb nagyprojektje közé került a Városliget átfogó fejlesztése Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron. A Liget Budapest Projekt a Best Futura Mega Project keretein belül került be egy japán, egy orosz és egy brazil fejlesztés mellett, azaz egyedüli, vagyis a legjobb európai uniós projektként. ... http://gondola.hu/cikkek/104219-A_vilag_legjobbjai_kozt_a_Liget_Projekt.html |
|
|
tiszavirág |
|
Szerepeljen itt a másik oldal is: „Mindent a maga helyén! Felhívás a Városliget, a Budai Vár és a főváros védelmében Alulírottak többször is szót emeltünk a városligeti múzeumi negyed építése, a Vár kulturális funkcióinak felszámolása, valamint az oda szánt kormányzati negyed terve ellen. A többszáz-milliárd forintot felemésztő giga-beruházások ésszerűtlen és szakmai szempontból indokolatlan módon rajzolják át Budapest kulturális térképét. Észrevételeink a döntéshozóknál süket fülekre találtak. Ezért kérjük azokat, akik a főváros jövőjét a szívükön viselik, hogy csatlakozzanak alábbi felhívásunkhoz: 1. A Városliget maradjon park, ne legyen »építési telek«! Az egyik legértékesebb fővárosi közparkot ne éktelenítsék el felesleges és oda nem illő épületek! 2. A kultúráért felelős kormányzat elsősorban a meglévő közgyűjtemények számára biztosítson jelentőségükhöz méltó feltételeket! Budapesten számos kihasználatlan műemlék-épület keresi rendeltetését, az új múzeumok elhelyezésénél elsősorban ezeket vegyék számításba! 3. A Budai Vár szolgálja továbbra is a kultúrát: ne száműzzék onnan a Magyar Nemzeti Galériát és az akadémiai intézeteket! A régóta tátongó foghíjak helyére inkább új kulturális intézmények kerüljenek! 4. A királyok által nem lakott Hauszmann-palota túlméretezett épületének műemléki értéke csekély, száz évvel ezelőtti arculatának helyreállítása nem indokolja a hatalmas ráfordítást. 5. Ne költöztessenek a budai várba kormányzati intézményeket! Demokráciában a miniszterelnökség és a minisztériumok a legjobb helyen az ország háza, a Parlament körül vannak: maradjanak is ott! Tiltakozunk a közérdek szempontjából igazolhatatlan pazarlás, a demokratikus jogrendet sértő eljárás ellen! Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke Marosi Ernő művészettörténész, az MTA tagja Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke Schneller István építész, urbanista Baintner Károly ny.egyetemi tanár Brenner János építész Erő Zoltán építész Garay Klára tanár Jámbor Imre tájépítész Kévés György építész Lányi András filozófus Mélyi József művészettörténész Pákozdi Imre közíró Veréb Mária tájépítész Zöldi Anna építész-újságíró Támogatók: Ángyán József agrár-közgazdász, egyetemi tanár Babiczky Tibor költő Bali János karnagy Bardóczi Sándor tájépítész Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria volt főigazgatója Béres Tamás teológus Bojár Gábor, a Graphisoft alapító elnöke Bródy János zenész Czoma László, a Helikon kastélymúzeum volt igazgatója Csomay Zsófia építész, a Hauszmann Bizottság tagja Entz Géza művészettörténész, az OMVH volt elnöke Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke Fodor László jogász, egyetemi tanár Gyémánt László festő Haraszty István képzőművész Horányi Özséb kommunikáció-kutató, professor emeritus Horváth Iván irodalomtörténész, egyetemi tanár Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter Kajner Péter közgazdász Kárpáti Péter drámaíró Kodácsy Tamás református lelkész Korompay Katalin építész Lamm Vanda jogász, az MTA tagja Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke Lővei Pál művészettörténész, a Hauszmann Bizottság tagja Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár Miklóssy Endre urbanista Puzsér Róbert publicista Rózsa Gyula művészettörténész Schwendtner Tibor filozófus, egyetemi tanár Steiger Kornél filozófus, professor emeritus Szörényi Levente Kossuth díjas zeneszerző Tábor Ádám költő Térey János költő Ullmann Tamás filozófus, egyetemi tanár Ungváry Krisztián történész Ungvári Tamás író Vida Gábor biológus, az MTA tagja Zászkaliczky Zsuzsa, a Credo főszerkesztője Zelnik József, az MMA alelnöke"
|
|
tiszavirág |
|
"A Városliget megújításáért
Különbözőek vagyunk, de van egy közös jövőképünk Budapestről. Egy élhető és barátságos, az örökségére és az innovációira egyaránt büszke magyar fővárosban szeretnénk élni. Ott, ahol a múlt értékei és a fejlődés egymást erősítik, ahogy az történt a Pest, Buda és Óbuda egyesítését követő évtizedekben, a főváros máig ünnepelt fénykorában, amikor Budapest Európa egyik legnagyszerűbb metropoliszává vált. Mi, akik aláírjuk ezt a nyilatkozatot, támogatásunkról biztosítjuk azt a kulturális, parkfejlesztési és építészeti programot, a Liget Budapest Projektet, amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget: több és értékesebb zöldfelülettel, gazdagabb rekreációs kínálattal, kibővülő sportolási lehetőségekkel, felújított régi és világszínvonalú új, kortárs épületekkel, a végre méltó otthonhoz jutó Új Nemzeti Galériával, Néprajzi Múzeummal, Közlekedési Múzeummal, megújuló Szépművészeti Múzeummal, a kibővülő Állatkert nagyszabású Pannon Parkjával, a megújult Cirkuszművészeti Központtal, az újjáépített, a gyermek- és ifjúsági színjátszás célját szolgáló Városligeti Színházzal és a Magyar Zene Házával. Támogatjuk, hogy a Városliget visszanyerje régi fényét és újra a város legszebb parkja legyen, ahol - nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló gazdagságban – immár több mint száz éve egy rendkívül sokrétű kulturális és rekreációs intézményi hálózat szolgálja a Ligetbe látogatókat, megteremtve a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás egyenértékű jelenlétét és egyensúlyát. Budapestnek sok arca van, ahogyan mi is számos dologban különbözünk egymástól. Ez így jó, és ez is erősíti a várost. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét. Hiszünk abban, hogy vannak választásokon átívelő, mindannyiunk, a jelen és az eljövendő generációk érdekét szolgáló, felelős fejlesztési programok. Meggyőződésünk szerint a Liget Budapest Projekt is ezek közé tartozik.
Aknay János, Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke Bachman Gábor, Kossuth-díjas építész Bajai András, a Richard Wagner Társaság elnöke Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója Baldaszti Péter, üzletember Balogh Balázs, Széchenyi-díjas építész Bánáti Béla, építész Batta András, Széchenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára Barsiné Pataky Etelka, mérnök Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke Bogányi Gergely, Kossuth-díjas zongoraművész Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminal ügyvezetője Budha Tamás, képzőművész Czére Andrea, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja Csókay Gergely, fesztiválalapító, Budapest Essentials Dubrovay László, Kossuth-díjas zeneszerző Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója Fekete Péter, Jászai-díjas rendező, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, az MTA alelnöke Garas Klára művészettörténész, akadémikus, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója Gerszi Teréz, Széchenyi-díjas művészettörténész György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója Hámori József, Széchenyi-díjas agykutató, akadémikus Hartvig Lajos építész Ilona Keserü Ilona, Kossuth-díjas festőművész Ittzés Mihály, zenetudós, zenepedagógus Jurecskó László, művészettörténész Kelemen Barnabás, Kossuth-díjas hegedűművész Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója Keserü Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész Kiss János, Kossuth-díjas táncművész, a Győri Balett igazgatója Kiczenkó Judit, irodalomtörténész Kokas Katalin, Liszt-díjas hegedűművész Kósa László, néprajzkutató, akadémikus Konok Tamás, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum volt főigazgatója Lakatos Márk stylist, jelmeztervező Lantos Csaba, közgazdász Marton Éva, Kossuth-díjas operaénekesnő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa Martinek János, olimpiai és világbajnok öttusázó Mihályi Gábor, koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője Masát András, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem rektora Máth István, a Budapest Sport Iroda ügyvezető-versenyigazgatója Merkely Béla, szívsebész Mezey Katalin, Kossuth-díjas író Mécs Károly, Kossuth-díjas színművész Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekesnő Mőcsényi Mihály, Kossuth- és Széchenyi-díjas tájépítész Murádin Jenő, művészettörténész M. Tóth Géza, Oscar-díj jelölt fimrendező Nagy Béla, városépítész Novák János, a Kolibri Színház igazgatója Pados Gábor, az acb Galéria vezetője Paládi-Kovács Attila, Széchenyi-díjas néprajzkutató, akadémikus Palugyai István újságíró, a Tudományos Újságírók Klubja örökös tiszteletbeli elnöke Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője Petrányi Zsolt, művészettörténész Perneczky Géza, Széchenyi-díjas művészettörténész, képzőművész Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója Pottyondy Péter, Ybl-díjas építész Rátóti Zoltán, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója Rockenbauer Zoltán, művészettörténész Romics Imre urológus, egyetemi tanár Sándor Szandra, divattervező, a Nanushka alapítója Schrammel Imre, Kossuth-díjas iparművész Skardelli György, Ybl-díjas építész Szabó Milán, sífutó olimpikon Szekeres Pál, háromszoros paralimpiai bajnok Szuper Levente, jégkorongozó, Alexander Tolnay, képzőművész, művészettörténész Tompa Anna, rákkutató, egyetemi tanár Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház volt igazgatója Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész Vass László, műgyűjtő Vidnyánszky Attila, Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója Zsidai Zoltán Roy, gasztronómus, üzletember Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője"
|
|
|
|
|
|
|
tiszavirág |
|
Betonbontás és élővé tett tó
http://ligetbudapest.reblog.hu/betonbontas-es-elove-tett-to
"Mennyire gyakori, hogy egy Városliget léptékű park megújítására nyílt pályázatot írnak ki? Mit jelentett ez a hazai szakmának?
Azt mondanám, hogy gyakorlatilag ez az eset egyedülálló.
Hogyan viszonyul az Önök nyertes tájépítészeti koncepciója az eredeti, Nebbien Henrik féle tervekhez?
Maximális tisztelettel!
..az összkép mégis eléggé elszomorító.
Azonosítani kell a Városliget valódi, védendő dendrológiai értékeit, és meg kell határozni az ezekkel kapcsolatos kezelési, védelmi feladatokat.Mindemellett szelektálni kell a spontán felnőtt, invazív fajok egyedeit, és szükséges lesz az állomány tisztítására is. A park megújítása és az optimális térszerkezet miatt ez tervezett kivágásokat is jelent. Fontos kiemelni, hogy a Városliget egy tervezett városi park, ahogy korábban említettem „kultivált és humanizált természet”. Azaz a szakszerű beavatkozásnak helye van."
|
|
Late Devonian |
|
Újabb hárommilliárd forintot költenek a Városliget átépítésének terveire Medvegy Gábor hírszerkesztő. 2016. 10. 07. 16:44
Az egyik konzorcium több mint kétszer akkora összegben nyert megbízást, mint a tagjainak tavalyi összes árbevétele.
Újabb hárommilliárd forintot költ tervekre a Városliget Zrt. – írja az Átlátszó az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában közölt adatok alapján.
Nettó 1,79 milliárd forint értékben nyert megbízást a Néprajzi Múzeum kiviteli terveinek elkészítésére a Napur Architect Építészeti Iroda Kft. által vezetett konzorcium, melynek tagja még az EXON 2000 Tervező és Kereskedelmi Kft., a Spányi Partners Zrt. és az Animatíve Kft. A négy cég tavalyi nettó árbevétele összesen 879 millió forint volt, ez a városligetes megbízás fele.
Nettó 1,27 milliárd forintért készíti el a Városliget tájépítészeti tervét a Garten Studio Kft. Ez az összeg 420 millióval magasabb a Városliget Zrt. által előzetesen becsült 850 milliónál.
Kiderült az is, hogy „előre nem látott feladatok” miatt 151 millió forinttal drágábban készíti el a Műszaki és Közlekedési Múzeum terveit a Mérték Építészeti Stúdió Kft.
|
|
Late Devonian |
|
"Egyáltalán miért projekt? Miéert nem beruházás?"
Mert a beruházás magyarul van, a projekt viszont divatos szó. |
|
|
tiszavirág |
|
http://www.neprajz.hu/muzeumrol/az-uj-neprajzi-muzeum.html
"Az egyik legfontosabb magyar közgyűjtemény épületének megtervezéséért összesen tizenöt magyar és külföldi, köztük több világhírű építésziroda szállt ringbe. A pályázók között volt a világszerte számos ikonikus épületet tervező Zaha Hadid, a BIG, a Bernard Tschumi Architects, a Dominique Perrault Architecture, a Coop Himmelb(l)au is. A beérkező pályaműveket 11 tagú, magyar és nemzetközi múzeumi és építészeti szakemberekből álló zsűri bírálta el."
"A Városliget Zrt. által a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat nyertese a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium. A nemzetközi zsűri egyhangúlag a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium tervét találta a legjobbnak, így magyar építésziroda tervezetheti a Néprajzi Múzeum új épületét."
"így a Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd."
|
|
|
Late Devonian |
|
Mindig a nőket kell nézni! Nézd csak meg például Évát,...
|
|
gajo |
|
A nyilvánvalót nem vettem észre! |
|
|
gajo |
|
Ügyes vagy!
Vajon miért néger a gyerekek lába?
Ez is egy jó propaganda kép. |
|
|
gajo |
|
Szégyenlős ez a projekt, nem tudom az alábbi linket képként betenni.
http://mno.hu/data/cikk/1/35/18/25/cikk_1351825/DSC_8822_c_(1).jpg
Egyáltalán miért projekt? Miéert nem beruházás?
És mi az a biodóm ami rögtön "lenyűgöző" is? Képtelenek magyar nevet találni? A legújabb Ligetváros számban, egy bajor nagypapa és nagymama mosolyog ránk, féltőn fogva egyetlen unokája kezét, Rákosi propagandája kismiska ehhez képest!
No, nem számít, megyek megnézem a Eisenmarkt burgot. Hajrá ifjú és vén komcsik!! |
|
|
|
|
|
|